Interaktív kronológia

- Tematéria: a huszadik század korszakait egy-egy kiemelten fontos téma szerint csoportosítva vizsgálhatja meg,
- Fórum: a regisztrált látogatóink számára nyújt lehetőséget a szabad beszélgetésre, eszmecserére (az adatvédelmi nyilatkozatban meghatározott keretek között),
- Üzenőfal: üzenetet küldhet szeretteinek, barátainak és ismerőseinek,
- Kvíz: játszon kedvére a portál tartalmából készült kérdésekből álló kvíz játékkal (a játék használatához registrált felhasználónak kell lenni),
- Zsebenciklopédia: a cikkekben szereplő személyek és fogalmak ABC rendben összegűjtve, 
- Képtár: a portál anyagából összegűjtött képek évenkénti, illetve témánkénti csoportosításban.

Legyen szabad idéznem egy gyöngyszemet 1931-bő, amit itt találtam:

1. Az érettségi vizsgát nem a gimnáziumi tanárok találták fel s nem is ők tartják fenn. "Nem lehet tehát egy hibásnak és fölöslegesnek ítélt intézmény miatt felelőssé tenni a tanárokat." Annál kevésbé, mert pedagógiai ügyekben nem igen szokás megkérdezni a tanárokat."

2. Az osztályozás a tanár részére lelkiismereti probléma. "Mennyi gond, mennyi aggodalom vezeti azt a ceruzát, mennyi lelkiismereti önvád, hogy talán bennem van a hiba, talán én nem jártam el kellő gondossággal és körültekintéssel." "Minden vizsgálaton a tanár vizsgázik elsősorban. Ott mutatja meg felettes hatóságai előtt, hogy mit, mennyire tud elvégezni. Hogy valóban tanár és nevelő-e, vagy sem?

A diák bármelyik vizsgáját megismételheti, de a tanárra nézve egy rosszul sikerült vizsgálat igen súlyos következményekkel járhat. Szívesen és örömmel megyünk le tanítani, de az osztályozás előtt és alatt valamennyien aggodalommal vagyunk tele, mert tudatában vagyunk osztályozásunk következményének, annak elsősorban, hogy minden egyes osztályzattal önmagunkat osztályozzuk. Ha vizsgálóbiztosok vagyunk, önmagunkat idézzük a vizsgálóasztal elé."

3. A tanárok is emberek, nekik is vannak hibáik, de önzetlenségükhöz és a pálya szeretetéhez szó nem fér. "Szerény fizetés mellett, amiből anyagi létünk fenntartását is alig tudjuk fedezni, mi áldozunk aránylag legtöbbet kultúrális kiadásokra. Nálunk nem szokás betenni az ajtót "a magyar irodalom fáklyahordozói, a könyvügynökök" előtt, mi közöttünk vannak relatíve a legtöbb idegen nyelvet beszélők, a kultúrális élet hordozói vagyunk és a tudományos társaságok sorvadásának, bizonytalan életének egyik, de nem legkisebb oka, a mi anyagi helyzetünk sivársága.

S mint kulturált embereknek eszközeink is kultúráltak. Heroikus önfeláldozás mellett végezzük munkánkat, meg nem értve és kigúnyolva mindenkitől, a középosztály leggyűlöltebb rétege mi, középiskolai tanárok vagyunk."

4. Az elemi iskolai képzés egyszerűbb feladat, mint a középiskolai. "Ismerjük a Pedagógiai Szeminárium módszerét. De az ő munkájuk jóval egyszerűbb, mert csak az ismeretek elemeit közlik, s ennek didaktikája kiforrottabb, mint a középiskola bonyolultabb és divergensebb tárgyaié. Az elemi iskola tanulóinak a lelki élete is homogénebb és jobban hozzáférhető, mint a középiskolák ifjúságáé, amely a középiskolai évek alatt megy keresztül a lelkiélet igen válságos, igen bonyolult folyamatain. A pszichológiai irodalom a gyermekévekkel már többé-kevésbé tisztában van, de a későbbi évek ismerete még vajudik. Az elemi iskolai oktatásnak megvolt a maga Pestalozzija, a középiskolainak még nem."

5. Ma az ifjúság lelkiéletében az ideálizmus csekély. "Ma fáradt idegek, fejletlen gyermekek ülnek a padban, akik felfokozott önérzet mellett igen gyönge kötelességteljesítést mutatnak. Ez ma a legfájóbb probléma a tiszteletérzés hanyatlása mellett. Évről évre észrevehetően csökken az érdeklődés a kultúra iránt, amiben része van a szociális nyomorúságon kívül a középiskolai és egyetemi évek után következő idők bizonytalanságának is.

És ha egyetlen kritikai megjegyzésem is lehet, számomra nem volt egyértelmű, hogy miként található meg az egyes cikkek szerzője, eredeti megjelenésének helye.