Nagyon vicces oldal a Film v Music (IDE KATTINTVA), bár egészen egyszerű ötletre épül. Híres filmek híres jeleneteit látjuk, de alattuk valamilyen más (gyakran szintén filmből való) zene szól. A párosítás véletlenszerű, így nézhetjük például a Bukás csatajelentét a Holdfényszonáta hangjaira, vagy a Ponyvaregény egy részletét a Volt egyszer egy vadnyugat taktusaira. A hatás (gyakran) frenetikus és az ember nem állja meg, hogy ne kérjen egy újat.

Jól jöhet lyukas órán, vagy ha hirtelen helyettesítenünk kell valahol, időkitöltőnek, óra eleji bemelegítésnek. Természetesen jó beszélgetések elindítója lehet nyelvórán, médiából pedig remek kiindulópont a zene szerepének taglalásához. Egészen elképesztő, hogy más zenei aláfestéssel hogyan értékelődnek át jelenetek. És ha mást nem, hát azt is jól példázza az oldal, hogy mi mindenre használható fel a webkettő, hiszen ezt az oldalt csak a beágyazható YouTube videókkal lehetett létrehozni.

Az utóbbi évek technológiai újításai közül a fejlesztett valóság, az AR (augmented reality) volt az, amelyiktől talán a legtöbbet várták az oktatás megújításában. Bár a gigantikus áttörés még nem jött el és az AR dúsított tankönyvek inkább számítanak kuriózumnak mintsem bevett gyakorlatnak, tagadhatatlan, hogy a technikának nagy lehetőségei lehetnének. A dolog lényege, hogy a kamera által látott képre valamilyen plusz tartalmat vihetünk rá, így az eszköz (mobiletelefon, webkamera) egyfajta varázsszemüvegként mutatja meg a dolgokat. A dolog széleskörű elterjedésének egyik gátja talán az, hogy az AR elkészítéséhez elég komoly számítástechnikai ismeret, programozási kapacitás kell.

Vagy legalábbis kellett, ugyanis végre megjelentek olyan eszközök, amikkel nagyon könnyen készíthetünk ilyen alkalmazásokat. Az első ilyen a helyfüggő (GPS alapú) fejlesztett valóságok elkészítését teszi lehetővé. Még indig nem egyszerű a dolog, de kis kitartással bárki elkészíthet egy olyan térképe, ami a mobiltelefon képernyőjére vetít rá információkat. Ehhez legelőször a Hoppala nevű oldalra kell regisztrálnunk (IDE KATTINTVA).

Földrajzból és történelemből is érdekes kérdés, hogy miként alakult a világ országainak népessége az elmúlt fél évszázadban. A klasszikus módszer, amivel egy ország népességét bemutatjuk a korfa, ezen az egyes korkategóriák népessége jelenik meg, külön a nőké és a férfiaké. Érdekes lehet az is, ha ilyeneket egy könyvben nézegetünk, de még izgalmasabb, ha interaktívan jelennek meg.

A Population Pyramids oldal ebben segít (IDE KATTINTVA). Régiók és országok korfáit láthatjuk itt, az 1950 és 2100 között (a jövőre természetesen előrejelzések vonatkoznak csak). Öt évenként váltogathatunk, de az országok és régiók között is egy kattintás a váltás. Az átmeneteket szép animációban látjuk, ami segít megérteni és kihangsúlyozni a különbségeket.

Aki elég régőta követi a web változásait emlékezhet még arra a hőskorszakra, amikor az amúgy elég statikus weblapokat az animált gif képek dobták fel. A .gif egy képtömörítési eljárás volt, aminek egyik előnye az volt, hogy nem csak egyes képeket, hanem képek sorozatát is lehetett vele tömöríteni, így kezdetleges animációs hatást is el lehetett érni. Természetesen senki ne gondoljon HD filmekre, azokban a sávszélességben szegény időkben (a többség még egyszerű telefonvonalon, modemen keresztül netezett) csak anagyon kicsi és pár képből álló animációk fértek el egy lapon. Ennek a korszaknak állít vicces emléket az Index "megújult" dizájnja (ITT LÁTHATÓ), borzasztó, de tényleg voltak ilyen weblapok.

Ahogy aztán egyre gyorsabb lett az internet el is tűnt az animált gif, hiszen már lehetett rendesen videókat is terjeszteni rajta (például a YouTube-on). Pár éve azonban megint megjelent ez a forma a weboldalakon, blogokban. Mostanra ugyanis már olyan gyors lett a net, hogy pár másodperces filmeket könnyedén elbír ebben a fomában és akkornincs szükség videómegosztó oldalra, kodekekkel szenvedésre, csak képként feltöltjük és már ott is mozog. Előnye ennek a megoldásnak, hogy akár e-mailben is küldhető egy ilyen animált kép. Abban is biztosak lehetünk, hogy minden böngészőben látható is lesz. Ha van egy kis videónk, azt például átalakíthatjuk az Online Convert segítségével (IDE KATTINTVA), így készült ez a (kicsit sötét) animált gif is:

Gyakran emlegetett fogalom manapság az IKT és az oktatás kapcsán a személyes tanulási hálózat (PLN), az a különféle közösségi kapcsolatokból font hálózat, ahonnan a tanár a saját szakmai fejlődéséhez szükséges információkat és motivációt kapja. Nagyon sok lehetőségünk van arra, hogy ilyen hálózatot építsünk (maga a TanárBlog is része sokak PLN-jének), néha azt érzi az ember, hogy úl sok is:

Vannak, akiket követek a Twitteren és persze néhány kulcsszót (hashtaget) is szemmel tartok, jönnek a Facebook státuszfrissítések és ott is tagja vagyok pár csoportnak, közben jó lenne egy-két blogot is figyelni, hogy mi az érdekesség, az újdonság, ezeket esetleg RSS-ben követem. Persze vannak olyan diákcsoportok is, amikkel Facebookon (is) tartom a kapcsolatot.  Nem véletlen, ha valaki úgy érzi, ennyi minden elárasztja. A HootSuite nevű oldal (IDE KATTINTVA) abban segít, hogy kiigazodjunk ebben az információáradatban.

A Catch nevű alkalmazást (IDE KATTINTVA) feljegyzések készítésére találták ki és láthatóan mindent tud is, amit egy ilyen programtól elvárhatunk. Készíthetünk feljegyzéseket, csatolhatunk hozzá képet, fájlt, de akár teendő listát is. Az egyes feljegyzések címkézhetők, gyűjteményekbe rendezhetők.

Két dolog teszi érdekessé a programot, az egyik, hogy nagyon sokféle módon érhetjük el, a webes alkalmazáson túl a böngészőbe épülő kiegészítőként és a mobiltelefonos alkalmazásként is, valóban lehetőségünk van tehát rá, hogy bárhol bármiről feljegyzést készítsünk. A másik, hogy a feljegyzésekhez meghívhatunk másokat is, így a közös ötletelés eszköze is lehet.

Az AddictoMatic egy nagyon kellemes kezdeményezés. Hasonlít picit az iGoogle-hoz. A lényege annyi, hogy bármely témával kapcsolatban azonnal egy tematikus oldalt hozhatunk létre a legfrissebb információkkal. Példa: nagyon szeretjük az Arsenal nevű londoni futballcsapatot, és szeretnénk a lehető legszélesebb körben tájékozódni a csapat körüli dolgokról. Folytatás a lapozás után!

A Qwiki (ITT ÉRHETŐ EL) alapötlete igen egyszerű: végy képeket, szövegeket, videókat, és egy szövegfelismerő ('felolvasó') alkalmazást, gyúrd össze egy keresővel, csinosítsd ki, majd tálald fel. Írtunk már régebben is az oldalról (mégpedig ITT), és már akkor is tetszett, sőt én magam használgattam is órákon, illetve adtam fel Qwiki-készítést házi feladatként, ugyanakkor korlátként éltem meg, hogy csak a keresőből lehetett használni az eszközt. Nos, most jött a hír, hogy elkészült a Qwiki generátor, azaz most már saját magunk készíthetünk saját tartalommal Qwiki-ket. Sőt, nem csupán szöveget tehetünk alá, hanem narrálhatjuk is az eseményeket, és ha ehhez sincs kedvünk, még mindig ott a felolvasó - egyszerűen beírjuk a szöveget és audió lesz belőle. Ez csak jó lehet!

Rengeteg tartalom-gyűjtögető alkalmazás létezik (itt a Delicious, vagy a Diigo, ahol például könyvjelzőket gyűjtögethetünk, a Pinterest, vagy a Flickr, ahol képeket, és még sorolhatnám). Őszintén, nem hittem volna, hogy lesz olyan új(abb) alkalmazás, amelyik rá tud venni, hogy használjam. Nos, most is rám cáfolt a fejlesztők kreativitása, és azt kell mondanom, hogy mára lelkes Clipboard felhasználó lettem. Az eszközről a lapozás után rövid videóban is szólunk majd, elég annyi, hogy nem csupán weboldalakat, hanem az oldalak egyes részeit (tartalmát, konkrét szövegeket) tudunk nagyon gyorsan betárazni, és később akár megosztani, másokkal együtt keresni. Izgalmas, és még jól is néz ki (ITT TALÁLHATÓ az oldal maga), videó bemutató pedig a lapozás után!

Nagyon érdekes alkalmazás a Skype, ugyanis az egyik legelterjedtebb webkettes eszköz. Nagymamák használják, hogy az unokáikkal beszélgessenek, kiváltja a csevegőprogramokat is és tulajdonképpen mindenki tudja pontosan, hogy mi is. Pár hónapja döbbentem rá arra, amikor éppen egy Angliában levő ismerőssel beszéltem, hogy a sok-sok dolog közül, amit harminc évvel ezelőtt ígértek nekem a sci-fik, hogy mi lesz majd 2010-ben, tulajdonképpen a Skype az egyetlen, ami tényleg itt van. Nem közlekedünk repülő autókkal és nem járunk nyaralni a holdra, de a videótelefonálás, mégha nem is videofon lett a neve, hanem csak Skype.

Ha már itt van ez a remek eszköz, érdemes elgondolkodni azon, miként is lehetne a tanításban használni. Egy próbálkozásról már beszámoltunk itt a TanárBlogon is (ITT TALÁLHATÓ), de akinek kedve lenne ilyesmihez, talál segítséget máshol is. A Skype in the classroom oldal (IDE KATTINTVA) abban nyújt segítséget, hogy partnereket és ötleteket találjunk Skype-pal feldobott órákhoz. Keresgélhetünk a regisztrált tanárok között (van majdnem 30 ezer) vagy a projektek (1800) között is, melyekhez partnereket keresnek. Nyelvtanároknak fantasztikus lehetőség, de ha van olyan tanár, aki elfogadja, hogy a közös nyelv az angol, biztosan találhat érdekeset. Természetesen semmi akadálya nincs annak, hogy akár az országon belül szervezzünk projekteket.