Talán mindenki ismeri a Nagy Gazdasági Világválság egyik ikonikus képét a migráns anyáról, aki a munka reményében hét gyerekével Kaliforniába megy. Ez a kép és még további 170 000 található meg a Farm Security Administration - Office of War Information Photograph Collection részeként pontosan felcímkézve bárki által megtekinthetően a Kongresszusi Könyvtár online gyűjteményében (IDE KATTINTVA). A képek 1935 és 1945 közöttiek és nagyon jól mutatják be a korszakot.

Jópofa eszköz a textorizer, amivel képeket és szövegeket gyúrhatunk egybe (ITT TALÁLHATÓ). Háromféle változat közül választhatunk, mindegyikhez meg kell adnunk egy alap képet. Ezután megadhatunk egy szöveget, ami átüthet a képen, vagy amiből kirakhatjuk a képet. A harmadik változatban a képet hullámvonalakból állíthatjuk elő. Érdekes feladat lehet, hogy készítsenek így képet egy vershez vagy idézethez esetleg próbálják meg kitalálni, hogy mi lehetett az eredeti szöveg. Itt egy példa, ami Az ember tragédiájából készült:

Nem jó dolog, ha egy tanár bort iszik és vizet prédikál. Mindannyian elmondjuk a diákjainknak, hogy lopni nem szép dolog, de nehéz ezt a szigorú mércét érvényesíteni, amikor az ember az órár próbál anyagot összeállítani. Ezen segít jelentősen a Photos For Class nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). A lényege, hogy remekül felcímkézett és szabad felhasználású képek között keresgélhetünk itt. Természetesen angolul kell megadni a keresett kifejezést, de ha ez megvan nagyon sok találat között válogathatunk. A képekben közös, hogy oktatási célra szabadon felhasználhatók.

Egymás után jönnek ki a népszerű filmek a Marvel képregények alapján az idén. Talán ezért is érdekes lehet a Marvel saját képregénykészítő oldala, ahol választhatunk háteret, Marvel hősöket és tárgyakat, amelyeket tetszés szerint elrendezhetünk a képregény oldalain. Ezután írhatunk párbeszédeket, illetve szöveget is illeszthetünk a képekhez. Végül hangeffektusok között tallózva alakíthatjuk ki a végső komplex audiovizuális élményt. Tényleg nagyon egyszerű, és még szerzői jogot sem sértünk, hiszen a Marvel maga készítette a játékot. Végül mindez IDE KATTINTVA ki is próbálható.

Érdekes éa talán hasznos is lehet a Deviantart nevű közösségi oldal (ITT TALÁLHATÓ, amely a művészetek felszabadítására hivatott - legalábbis szerintük. 2000 óta működik, és rengeteg amatőr - és kevésbé amatőr - alkotást gyűjt össze. Minden közösségi oldal annyit ér, amennyire aktívak a tagjai, és a Deviantart nem panaszkodhat. Tanórai felhasználása terméyzetesen akár nyelvórán is elképzelhető, hiszen pont azért érdekesek az alkotások, mert nem mindig jelentenek mindenki számára értéket. Izgalmas vita kerekedett már többször abból, hogy kivettem 5-6 művet, kivetítettem, és megpróbáltuk eldönteni, hogy ez most művészet, avagy nem művészet. Meglepő és érdekes, hogy mennyire magától értetődőnek gondolja mindenki, hogy mi számít művészetnek, és mennyire meglepődik azon, hogy másoknál ez mennyire másképpen van. Természetesen a Devianart - közösségi oldalként - fogad is alkotásokat (akár irodalmi műveket is), és ha valaki szeretné kipróbálni magát, lehet egy lépcsőfok az iskolai kiállítás előtt.

Képek szerkesztésére és/vagy készítésére előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz, aki IKT-val foglalkozik. A Photoshop (fotosop) ma már köznyelvi használatú kifejezés lett, de a baj az, hogy nagyon drága. Az iskolák és a diákok nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy ezzel a kifejezetten professzionális eszközzel dolgozzanak. Szerencsére van alternatíva bőségesen ingyenes, online vagy offline képszerkesztőkből. Ezekből szedtem most össze egy csokorra valót, mégpedig aszerint, hogy én magam mennyit használom őket.

Nagyon izgalmas oldalnak tűnik a Deepart (IDE KATTINTVA található). Az ötlet nem nagyon újszerű, amiért mégis érdemes kipróbálni, az a kivitelezés minősége. Annyit kínál a Deepart, hogy bármilyen általunk feltöltött fényképet egy másik általunk feltöltött kép stílusában átalakítja. Feltehetünk például egy selfie-t, majd a másik oldalon mondjuk egy van Gogh önarcképet, aztán elküldjük (én annyit tettem, hogy a képem beállítását Public-ról Private-ra módosítottam ... mégse tegyem ki a világnak van Gogh stílusában magam). majd örömmel vártam, hogy készen legyen a kép. Nos, mint kiderült, hiába, mert a folyamat összesen 3 napot vesz igénybe, annyian szeretnének ilyen képet ... de megéri, érdemes megnézni az oldalon a képeket, tényleg elég viccesek.

Kicsit skizofrén helyzet, amikor tanítás közben az ember innen-onnan leszedett képeket használ. Egyfelől szeretnénk a lehető legjobbat felhasználni, másfelől nem jó, ha az ember bort iszik és vizet prédikál. Úgy beszél arról, hogy lopni nem szép dolog, hogy közben maga is lopja az órán bemutatott képeket. Ráadásul a tanításban használt képek szerzői jogi helyzete nem könnyen értelmezhető. Más szabályok vonatkoznak arra, ha az órán mutatunk be valamit és mások, ha azt kitesszük a diákoknak egy Facebook csoportba, akár egy blogra, hogy otthonról is elérhessék. Nem könnyű eligazodni a Creative Commons változatok sűrűjében sem. Mi számít változtatásnak? Az átméretezés is? Hová írjuk a szerzőt és mekkora betűkkel? A legbiztonságosabb, ha közkincs képeket használunk fel. A Pixabay oldalon (IDE Kattintva) ilyeneket találhatunk.

Nagyon sokszor írtuk már le, hogy egy kép felér ezer szóval, de tény, hogy a képek nagyon sokat segíthetnek a tanításban. Akár azért, hogy a saját frontális előadásainkat színesítsük, akár azért, hogy a diákok keressék, használják fel őket, de akár azért is, mert elkészíthetünk vele egy Pecha Kucha sablont, amihez azután a diákoknak kell megtartania az előadást (akár felelés helyett). A képek megtalálásában segíthet a Magyar Digitális Képkönyvtár (IDE KATTINTVA), ami az Országos Széchenyi Könyvtár kezdeményezésére jött létre. Nagyon sok kép van itt, szerencsére alaposan felcímkézve és csoportosítva.

Nagyon sokat lelkendeztünk már a Fortepan nevű oldalról (pl. ITT meg ITT, az oldal IDE KATINTVA érhető el), öt év alatt a hobbinak induló amatőr fotó gyűjtemény valódi nemzeti intézménnyé nőtte ki magát. A minap az Index adott hírt arról (ITT), hogy katonaiskolákban készült képekkel gazdagodott a kollekció. Cikküket a Iskola a határon-ból vett idézetekkel színesítették. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy milyen remekül is lehetne használni a Fortepant nem csak a történelem, hanem az irodalom órán is.