A neves Time magazin mindig is híres volt arról, hogy előszeretettel készít ilyen-olyan listákat, ezen túl még az igényes sajtófotóiról is. Adta magát tehát, hogy elkészítsék a 100 fotó, ami megváltoztatta a világot oldalt is (ITT TALÁLHATÓ). Az első kép 1826-ból való (az egyik első fénykép, ami elkészült), az utolsó 2015-ből a halott szíriai kisgyerek a tengerparton. Ezek között a nagy jelenetőségű sajtófotóktól (Robert Capának két képe is bekerült) a NASA képeiig vagy akár az első Röntgen-felvételig nagyon sokmindent találhatunk. A képeket nézhetjük időrendben, de véletlenszerű sorrendben is. A képekhez gyakran egy-egy rövid film is tartozik,ami megvilágítja a hátterét és a jelentőségét.

A legváratlanabb pillanatokban szalad bele az ember izgalmas ötletekbe. A minap egy értekezleten egy rajztanár kolléga - "csak úgy, a semmiből" - elmesélte, hogy például ő azt is csinálja, hogy a diákok készítsenek a telefonjukkal egy képet valamiről, amiről azt gondolják, hogy "szép". Az ötlet ennyi, én nyelvtanárként egy kiállítást, külön Facebook csoportot és rengeteg beszédet látok az egyszerű ötlet mellé, ami szerintem azért működik, mert a kép mellé esztétikai állásfoglallást is kér a gyerekektől, ami pedig alapértelmezetten beszélgetésre és vitára ösztönöz. Szintén fontos volt, hogy nem az volt a feladat, hogy hozzanak, keressenek egy ilyen képet, hanem nekik kell készíteniük. Szintén könnyíti a dolgot, hogy már 7. osztályban is van szinte mindenkinél mobil, vagy ha nincs, egy digitális fényképezőgép a szekrény mélyéről előkerül ilyenkor. Probáljátok ki, szerintem zseniális ötlet (nyilvánnem korszakalkotóan új, de nekem ebben a formában nem jutott eszembe - köszönet Raszler Györgynek érte :)

Fontos szempont (számomra) nyelvórák tervezésénél, hogy valahogy minél közelebb kerüljünk ahhoz a világhoz, amelyben a diákjaink élnek, illetve megpróbáljunk bemutatni a mi életünkkel párhuzamosan létező valóságokat. Erre zseniális szerintem az a képgyűjtemény, amely egy-egy képre összegyűjti mindazt, amit egy nap megérintünk. Vadászni kell rá az interneten, a legegyszerűbb szerintem az, ha a keresőbe ezt írjuk be: paula zuccotti everything we touch. A képek között tallózva lehet azt játszani, hogy kitaláljuk, hogy az adott ember mivel tölthetia napjait, összeállthatjuk egy nap programját, vagy éppen kereshetünk olyan tárgyakat, amelyeket mi nem érintünk meg soha, de ő igen, vagy éppen fordítva. Érdekes órák kerekedhetnek akár csak tíz képből. Érdemes kipróbálni, nagyon vicces!

A Fotojet (ITTT TALÁLHATÓ ) egy elég profin összerakott képszerkesztő alkalmazás, amelynek van ugyan fizetős része, de az ingyenes oldallal is tökéletesen ellehetünk. Alapvetően kollázsokat készíthetünk vele, illetve köszösségi média oldalainkat is feldobhatjuk izgalamas és profi(nak tűnő) dizájn elemekkel. Egyszerű (Facebook-os) regisztráció után a Collage linkre kattintva találunk template-eket (pl 3D effekteket), amelyek segítségével valóban igen pofás kollázsokat készíthetünk, saját képek feltöltésével. A képeket szerencsére le is tölthetjük a saját gépünkre, azaz elvihetjük - ez néha fizetős szokott lenni az ilyen oldalakon. Egy szó mint száz, ha kollázst készítenénk bármilyen projekthez, megéri a Fotojet-re (is) benézni.

Talán mindenki ismeri a Nagy Gazdasági Világválság egyik ikonikus képét a migráns anyáról, aki a munka reményében hét gyerekével Kaliforniába megy. Ez a kép és még további 170 000 található meg a Farm Security Administration - Office of War Information Photograph Collection részeként pontosan felcímkézve bárki által megtekinthetően a Kongresszusi Könyvtár online gyűjteményében (IDE KATTINTVA). A képek 1935 és 1945 közöttiek és nagyon jól mutatják be a korszakot.

Jópofa eszköz a textorizer, amivel képeket és szövegeket gyúrhatunk egybe (ITT TALÁLHATÓ). Háromféle változat közül választhatunk, mindegyikhez meg kell adnunk egy alap képet. Ezután megadhatunk egy szöveget, ami átüthet a képen, vagy amiből kirakhatjuk a képet. A harmadik változatban a képet hullámvonalakból állíthatjuk elő. Érdekes feladat lehet, hogy készítsenek így képet egy vershez vagy idézethez esetleg próbálják meg kitalálni, hogy mi lehetett az eredeti szöveg. Itt egy példa, ami Az ember tragédiájából készült:

Nem jó dolog, ha egy tanár bort iszik és vizet prédikál. Mindannyian elmondjuk a diákjainknak, hogy lopni nem szép dolog, de nehéz ezt a szigorú mércét érvényesíteni, amikor az ember az órár próbál anyagot összeállítani. Ezen segít jelentősen a Photos For Class nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). A lényege, hogy remekül felcímkézett és szabad felhasználású képek között keresgélhetünk itt. Természetesen angolul kell megadni a keresett kifejezést, de ha ez megvan nagyon sok találat között válogathatunk. A képekben közös, hogy oktatási célra szabadon felhasználhatók.

Egymás után jönnek ki a népszerű filmek a Marvel képregények alapján az idén. Talán ezért is érdekes lehet a Marvel saját képregénykészítő oldala, ahol választhatunk háteret, Marvel hősöket és tárgyakat, amelyeket tetszés szerint elrendezhetünk a képregény oldalain. Ezután írhatunk párbeszédeket, illetve szöveget is illeszthetünk a képekhez. Végül hangeffektusok között tallózva alakíthatjuk ki a végső komplex audiovizuális élményt. Tényleg nagyon egyszerű, és még szerzői jogot sem sértünk, hiszen a Marvel maga készítette a játékot. Végül mindez IDE KATTINTVA ki is próbálható.

Érdekes éa talán hasznos is lehet a Deviantart nevű közösségi oldal (ITT TALÁLHATÓ, amely a művészetek felszabadítására hivatott - legalábbis szerintük. 2000 óta működik, és rengeteg amatőr - és kevésbé amatőr - alkotást gyűjt össze. Minden közösségi oldal annyit ér, amennyire aktívak a tagjai, és a Deviantart nem panaszkodhat. Tanórai felhasználása terméyzetesen akár nyelvórán is elképzelhető, hiszen pont azért érdekesek az alkotások, mert nem mindig jelentenek mindenki számára értéket. Izgalmas vita kerekedett már többször abból, hogy kivettem 5-6 művet, kivetítettem, és megpróbáltuk eldönteni, hogy ez most művészet, avagy nem művészet. Meglepő és érdekes, hogy mennyire magától értetődőnek gondolja mindenki, hogy mi számít művészetnek, és mennyire meglepődik azon, hogy másoknál ez mennyire másképpen van. Természetesen a Devianart - közösségi oldalként - fogad is alkotásokat (akár irodalmi műveket is), és ha valaki szeretné kipróbálni magát, lehet egy lépcsőfok az iskolai kiállítás előtt.

Képek szerkesztésére és/vagy készítésére előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz, aki IKT-val foglalkozik. A Photoshop (fotosop) ma már köznyelvi használatú kifejezés lett, de a baj az, hogy nagyon drága. Az iskolák és a diákok nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy ezzel a kifejezetten professzionális eszközzel dolgozzanak. Szerencsére van alternatíva bőségesen ingyenes, online vagy offline képszerkesztőkből. Ezekből szedtem most össze egy csokorra valót, mégpedig aszerint, hogy én magam mennyit használom őket.