Az angol Királyi Kémiai Társaság minden évben meghirdet egy olyan kísérletet, amit a világ részéről bárki elvégezhet és az eredményeit közzéteheti. Mivel az idei év a Krisztallográfia Éve ezért most a kristályosításra esett a választás. A Világkísérlet oldala ITT TALÁLHATÓ, de ha valaki szeretné megcsinálni a saját osztályában, mi lefordítottuk az anyagokat magyarra, INNEN TÖLTHETŐK LE.

Milyen az, ha egy kémiatanár még grafikusnak is jó? Akit érdekel, látogasson el James Kennedy oldalára (IDE KATTINTVA), az ausztrál tanár ugyanis sorra gyártja az olyan infografikákat, amik különféle kémiai információkat mutatnak be látványosan. Találhatunk itt olyan képeket, amik gyümölcsök összetevőit sorolják fel ahhoz hasonlóan, ahogy a háztartási vegyszereken található, vannak képek, amik a LEGO vagy éppen a farmernadrág kémiáját mutatják be.

Korábban is többször írtunk már a Scientix portálról (ITT és ITT), ez az a hely, ahol számtalan érdekes a természettudományokhoz, matemaikához kapcsolódó anyagot, projektet, ötletet, óravázlatot találhatunk meg, akár magyarul is. Hogy kedvet csináljunk a böngészéshez bemutatunk öt kifejezetten izgalmasat:

A fenti cím biztosan sokaknak felkelti a figyelmét, mintha csak egy régi álom vált volna valóra. Most végre elmerülhet a természettudományokban az is, akit eddig riasztottak a képletek. Végh László írt ugyanis ezzel a címmel jegyzetet és elérhetővé is tette az interneten (IDE KATTINTVA). A bárki által letölthető anyag Newton törvényeitől a DNS szerkezetéig ad átfogó képet a természettudományokról és ígéretéhez híven képletek nélkül.

Október 24. és 26. között rendezik a természettudományokat (és informatikát és matematikát) tanító tanárok legnagyobb európai konferenciáját a Scientix 2-t Brüsszelben. A három napos rendezvényen előadások, kerekasztal beszélgetések, bemutatók, ötletbörzék követik egymást. Összesen 500 tanárt várnak az eseményre, amiről részletek itt olvashatók. Ami a legfontosabb, hogy 200 tanárnak fizetik a szállását és utazását is, erre jelentkezni IDE KATTINTVA lehet. A jelentkezőket az országok között arányosan és a jelentkezések sorrendjében választják ki, ezért érdemes hamar regisztrálni.

A szerves kémiában nagyon hasznos, ha sikerül térben is elképzeltetni a diákokkal, hogyan épülnek fel a molekulák. Sokat segít a molekulamodellező készlet, a kalott modell, de arra is szükség lehet, hogy a molekulákat a monitoron, interaktív táblán mutassuk be. Ebben segíthet a Virtual CHemistry oldal (IDE KATTINTVA), ahol számos kis szerves molekula virtuális modelljét tölthetjük le. A modellek úgynevezett pdb állományok és többféle programmal is megjeleníthetők.

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Az interneten mindenre van megoldás. Gyakran kétkedve gondolok erre a közhelyre, de ma megint kiderült, hogy igaz. Milliméterpapírra lett volna szükségem. Elsődlegesen ahhoz, hogy a diákok megmérhessék az adott talajminta szemcséinek nagyságát, utána pedig ahhoz, hogy felrajzolhassák a napi hőmérsékleti görbét a korábbi méréseik alapján. (Persze mondhatja bárki, hogy miért nem géppel készítenek diagramot, de szerintem fontos, hogy mielőtt az ember az Excel diagram varázslójára kezd böködni egyszer-kétszer maga számolgassa ki, papíron, hogy mennyi is az annyi. Akkor ugyanis jobban fogja érteni azt is, hogy mit varázsol a számítógép.) A gond nem csak az, hogy elfelejtettem hozni magammal milliméterpapírt és nem is csak az, hogy ma már csak a legnagyobb papírüzletekben lehet kapni, hanem az is, hogy éppen a Bükk lábánál egy táborban vagyok a hatvan lurkóval.

Nézzük hát, van-e megoldás az interneten? Van bizony, a neve GridOmatic (ITT TALÁLHATÓ), az ingyenesen letölthető program azt tudja, amire nekem éppen szükségem volt: milliméterpapírt nyomtatni. Beállíthatjuk, hogy mekkorák legyenek a beosztások, így akár kétmilliméterpapírt is nyomtathatunk magunknak. Kipróbáltam, egyszerű, de ragyogóan működik. (A szemcseméret pedig 0,5 és 2 mm között adódott.)

Pár nap múlva kezdődik az érettségi, két hét múlva pedig sorra kerülnek a természettudományos tárgyak is. Ezekhez mutatunk be pár olyan oldalt, amik nagy segítséget jelenthetnek. Az érettségi felkészítés egyik legnagyobb nehézsége, hogy miközben az anyagot csak egyes témakörönként tanítjuk, maguk az érettségi feladatsorok természetesen komplexek. Össze kell tehát ollózgatni, hogy az elmúlt tíz év feladatsoraiból éppen melyik feladat használható az adott témakörhöz. Szerencsére vannak kollégák, akik ebben segítenek nekünk!

A matematika érettségik témakörönkénti bontását a budakalászi gimnázium honlapján találhatjuk meg (IDE KATTINTVA), válogathatunk a halmazelméleti, trigonometria és hasonló feladatok között kedvünkre. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium tanára, Gergely Tibor ugyanezt tette meg a biológia érettségikkel (IDE és IDE KATTINTVA), köszönet és hála neki!