A mestermunka sokféle pedagógia rendszerben kap szerepet, a középkori céhektől kezdve a Waldorf-iskolákig. Az én iskolámban kicsit hasonló szerepe van a 11. évfolyamban (amikor amúgy a második idegen nyelvet tanulják a diákok) az éves projektnek. Egy éven keresztül kell valami olyanon dolgoznia a diákoknak, amivel demonstrálják, hogy mire képesek már, mit tanultak a nálunk eltöltött négy év alatt. Ezek a munkák mindig tanulságosak, néha egészen kiemelkedőek. Mezey Dorka, akinek a kémia a kedvenc tantárgya úgy döntött, hogy gyerekeknek ír kémiai ismeretterjesztő könyvet és hozzá saját maga megtervez és elkészít egy modellező készletet.

Fantasztikus interaktv infografikát leltünk az emberi testről a BBC oldalán (hol máshol?) IDE KATTINTVA. Ha megadjuk a magasságunkat, életkorunkat, nemünket és testtömegünket, máris láthatjuk, hogy milyen anyagok építenek fel minket, milyen sejtekből állunk, hányat vert a szívünk életünkben és így tovább. Hogyan lehetne közelebb hozni az embertant a diákokhoz, ha nem így, hogy róluk magukról van szó. Ráadásul mindezt nagyon szépen, nagyon látványosan követhetjük végig.

A Wolfram nyelv egészen különleges programnyelv, amivel tényleg mindenki képes pár sor megírásával izgalmas és érdekes dolgokat létrehozni. Nagyszerű benne, hogy bármilyen tantárgyból felhasználhatjuk, matematikából legalább annyira mint irodalomból vagy történelemből. Erről szól a Digitális Témahétre felkészítő egyik előadás, amit volt szerencsénk megtartani. Bemutatjuk a nyelv alapfelpítését és ötleteket ahhoz, hogy különféle tantárgyakból miként lehet felhasználni. A videó (a közepén található elmaradhatatlan bénázással együtt) itt lent tekinthető meg:

Egy volt tanítványom ajánlotta a figyelmembe ezt a két kémiai alkalmazást, amik ugyan nem tökéletesek, de biztosan ígéretesek. Mindkettőt a Thix nevű cég készítette. A Beaker látványosabb, de kicsit kevesebbet tud (ITT VAN az Androidos változat), a Chemist, ha fizetünk érte egészen komoly kémiai szimulátor (EZ ITT VAN). Különféle anyagokat ereszthetünk össze, és megnézhetjük, hogy mi minden történik. Nem tökéletes a dolog, sok helyen bele lehet kötni a kémiába, de a lehetőségek, amik benne vannak igazán izgalmasak.

Fantasztikus online könytárat hozott létre az Akadémiai Kiadó, amiben nagyon sok alapmű található meg. Az oldal IDE KATTINTVA és ingyenes regisztráció után használható. Igazi tudományos alapművek vannak itt, amik része vagy egésze a közoktatásban is jól használható. Nagy előnye, hogy tudunk csak egy-egy bekezdésre is hivatkozást kérni, így nagyon hatékonyan irányíthatjuk a diákokat a megfelelő tartalomhoz. Így mutatja be maga a kiadó az oldalt (érdemes végigolvasni, mert a végén egy remek ajánlat is rejtőzik):

A Hack the Classroom online konferencián láttam egy remek módszert arra, ahogy egyszerű elektronikából adatgyűjtőt lehet készíteni (erről van szó). Mivel Arduinonk nekünk is van (nem drága mulatság, itt például 2000 forint) arra gondoltam, talán magam is tudnék valamilyen izgalmas mérőeszközt készíteni. Mivel a kémia az, amiben a legritkábban használunk méréseket, valami ilyen területen használhatón gondolkodtam. A csapadékképződési reakciók sebességét például lehet mérni abból, hogy mennyi fényt ereszt át az oldat, vagy milyen gyorsan válik átlátszatlanná. A klasszikus kísérletben nátrium-tioszulfát és híg sósav szerepel, a csapadék pedig kén. Ezzel kezdtem el kísérletezni én is.

Mi mindent csinál egy tanári szakmai szervezet? Például remek anyagokat tesz elérhetővé a tagoknak, amit azonnal felhasználhatnak a tanításban is. Így tesz például az Amerikai Kémiatanárok Egyesülete is, hogy lássuk, mi mindent is kínálnak,pár anyagot ingyen elérhetővé tetteek mindenki számára az oldalukon IDE KATTINTVA). Vanak itt kísérletek, óravázlatok, multimédia anyagok és hosszabb projektek is, érdemes egy kicsit körülnézni!

Bármilyen tantárgy tanításánál az egyik legjobb motiváció, ha a diákok kíváncsiak, h érdekli őket az, amiről tanulni fognak. De hogyan keltsük fel az érdeklődésüket a hidrosztatika iránt? Nem nehéz, a folyadékok világa számos olyan látványos trükkre ad lehetőséget, amit akár hétköznapi anyagokkal is elvégezhetünk, bemutathatunk. A lenti videóban tíz ilyen ötlet található. Érdemes úgy kezdeni egy témakört, hogy ezekből mutatunk be párt és azt ígérjük a diákoknak, hogy hamarosan megtanulhatják ezeknek a trükköknek a magyarázatát is.

Sokszor nem is tudjuk, hogy azok az eszközök, amiket a mindennapokban használunk valójában milyen sokrétűek. A tabletek, okostelefonok tele vannak olyan érzékelőkkel, amiket jól használhatunk akár a kémia,akár a fizika órán. Van bennük például gyorsulásmérő, GPS, giroszkóp, hőmérő, barométer, fényerősség és hangerősségmérő. A megfelelő appokkal ezeket mind a kísérletezés szolgálatába állíthatjuk.

A Science 360 oldalon (IDE KATTINTVA) nagyon sok videót találatunk mindenféle természettudományos témában. A jól felcímkézett anyagok között könnyű keesni, hamar talál az ember olyat, ami jól jöhet az órán. Jellemzően rövid 2-5 perces anyagokról van szó, Szinte bármiről lehet találni olyasmit, ami főleg tudományos csatornákról és kutatóintézetekről, egyetemekről származik. Remekül használhatjuk akár arra, hogy az órán kivetítve illusztráljuk a mondandónkat, akár arra is, hogy külön videókat adjunk ki a diákoknak, akik azután közösen beszélik meg, hogy mit láttak. Kellemes böngészést!