Emlegettük már, hogy az AI azért is hihetetlen segítség egy tanárnak, mert ezzel olyan programokat is elkészíthet, amik az álmaiban szerepelnek. Így nyáron készülve a jövő évi óráimra realizáltam, hogy szerves kémiát is kell tanítanom majd. A szénhidrogének elnevezése, bár nem a kémiai gondolkodás kulcseleme, de mégis, azt gondolom érdemes lehet vele foglalkozni. Egyfelől könnyen tud sikerélményt adni még olyan gyerekeknek is, akik amúgy szenvednek a kémiával, másrészt a természettudományos gondolkodás egyik fontos része az a típusú rendszeralkotás, ami ebben megjelenik, harmadrészt pedig maga az elnevezés módszere az algoritmikus gondolkodást is fejleszti. Arra gondoltam, hogy jó lenne egy olyan program, ami véletlenszerűen kiad egy molekulát és azt kell elneveznie a diáknak. Igazi ChatGPT-nek való feladat.

A kémia sokaknak mumus tantárgy, könnyű elveszni benne, könnyű feladni. Az sem segít, hogy egyre kevesebb helyen van szakos tanár, aki tanítsa. Így aztán minden segítség jól jöhet, például a remek Chemicalaid oldalé is (IDE KATTINTVA). Vizsgálhatjuk például a periódusos rendszer elemeinek tulajdonságait különféle összehasonlításokban (ITT ), megnézhetjük egy vegyületben az oxidációs számokat (ITT).

Itt a nyár, itt a szertár rendberakásának ideje! Aki már csinálta, az tudja, hogy mekkora munka a vegyszerek nyilvántartása, megfelelő kezelése, selejtezése. Egy biztos, a kémiatanár sosem unatkozik. Ehhez a munkához viszont nagyszerű segítséget kaphat a Magyar Kémikusok Egyesületének Kémiatanári Szakosztályától! IDE KATTINTVA érhető el nagyon sok hasznos dolog, például a vegyszerekre kötelezően felrakandó szabályos címkék is. Öröm ettől még nem lesz a szertár rendezése, de biztosan könnyebben megy majd.

Minden rosszban van valami jó (vagy minden rosszban van valami még rosszabb?) - tartja a mondás. Az iskolában ritkán van lehetőség arra, hogy a diákok elmélyülten és hosszan dolgozzanak valamilyen vizsgálaton, kísérleten, hiszen heti egy-két óra van csak és persze haladni kell az anyaggal. Most viszont bőségesen lehet arra idő, hogy a természettudományok gyakorlatibb oldalát ismerjék meg, kis kutatást végezzenek. IDE KATTINTVA érhető el a nyolc projekt leírása, amiket egyedül vagy csoportokban (de persze csak online találkozva) csinálhatnak meg a diákok, több héten át és a végén komoly megállapításokat is megfogalmazhatnak.

Négy éve már írtunk a Chemix nevű alkalmazásról (IDE KATTINTVA, amivel kísérleti összeállítások, laborfelszerelések rajzait lehet könnyen elkészíteni. Azóta sok bit lefolyt már az interneten és a Flash technika is kiment a divatból. Nagy szerencsére az oldal készítője meghallotta az idők szavát és az egész oldalt átalakította html5 alapúra. Az átalakítással újabb eszközök is belekerültek, nagyon pontosan lehet most már a feladatokat is kiadni. Valódi segítség lehet akár a feladatok kiadásához, akár a diákoknak a jegyzőkönyvek elkészítéséhez.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oldalán akadhatunk nagyszerű anyagokra, amik az emelt szintre készülést segíthetik (IDE KATTINTVA). Vannak itt anyagok matematikához, fizikához, kémiához és biológiához is. Az anyagok jellemzően azokra a részekre koncentrálnak, amik nehézséget szoktak jelenteni a felvételizőknek. Sok anyagot felhasználhatunk az órán is, de az egyéni felkészülésben is segíthetnek.

gyakran nem is jut eszébe az embernek, hogy a mindennapivá váló eszközök milyen jól használhatóak a tanításban is. A minap jöttem rá erre, amikor kiderült, hogy a diákok mobiltelefonjainak jelentős részén (jellemzően a drágábbakon) nem csak kamera van, amivel kísérleteket lehet rögzíteni, hanem olyan kamera is, ami a megszokottnál sokkal sűrűbben képes képeket készíteni (akár 60 képet másodpercenként). Amikor egy ilyen filmet visszajátszunk, akkor természetesen lassított felvételt kapunk és ez a lassított felvétel kifejezetten hasznos lehet, ha a természeti folyamatokat akarjuk vizsgálni. Kifejezetten jó hasznát vehetjük a gázok és folyadékok viselkedésének tanulmányozásakor, vagy éppen ha a mozgásokat akarjuk megértetni.

A Molview nevű programmal (IDE KATTINTVA) egyszerűen a böngészőből rajzolhatunk molekulákat, amiket azután három dimenzióban ábrázolhatunk is. A megszokott módon váltogathatunk a nézetek között, választhatjuk meg a molekula színezését. Akár bonyolult szerves vegyületeket is elkészíthetünk és megtekinthetünk. Kereshetünk is a nagy adatbázisokban, így akár fehérjék térszerkezetét is vizsgálhatjuk.

A molekulák képét megoszthatjuk és be is ágyazhatjuk akár egy Sway bemutatóba és azon keresztül akár egy OneNote tanyagba is. A program használatát egy kis videóban mutatjuk be:

Nem könnyű igazán jó digitális tananyagot tálálni és még neezebb készíteni. Nem egyszer csak a könyvek digitalizált változatait találjuk meg, esetleg egy-két puzzle vagy memory játékkal megspékelve. Már csak ezért is érdemes megnézni a Molecular Workbench nevű oldalt (IDE KATTINTVA), ahol remek kémiai és biokémiai anyagokat találhatunk. Az egyes leckékhez mindig csatlakoznak interaktív elemek, amik valóban interaktívak, tehát nem csak arról van szó, hogy a videót magunk indíthatjuk el, hanem igazi szimulációk. Ezeken túl természetesen magyarázatok és feladatok is vannak itt, amik gyakran túl lépnek a mindenhol ismert feladattípusokon.

A mestermunka sokféle pedagógia rendszerben kap szerepet, a középkori céhektől kezdve a Waldorf-iskolákig. Az én iskolámban kicsit hasonló szerepe van a 11. évfolyamban (amikor amúgy a második idegen nyelvet tanulják a diákok) az éves projektnek. Egy éven keresztül kell valami olyanon dolgoznia a diákoknak, amivel demonstrálják, hogy mire képesek már, mit tanultak a nálunk eltöltött négy év alatt. Ezek a munkák mindig tanulságosak, néha egészen kiemelkedőek. Mezey Dorka, akinek a kémia a kedvenc tantárgya úgy döntött, hogy gyerekeknek ír kémiai ismeretterjesztő könyvet és hozzá saját maga megtervez és elkészít egy modellező készletet.