A klímaválság napjainkra az egyik legfontosabb kérdéssé vált és különlegesen érinti a diákokat. Egyre többen vesznek részt a tüntetéseken, egyre több gyerek érzi azt is, hogy ez olyan kérdés, ami őt érinti igazán. Sajnos azonban a kérdés, hogy mi és milyen formában okozza a változást rettentően bonyolult, nem véletlen, hogy a világ legnagyobb számítógépei klímamodelleket futtatnak. Az sem segít, hogy olyan sokféle dolgot lehet hallani a teljes tagadástól a világvége jóslatokig. De hogyan vigyük be a tanításba? Hogyan tegyünk kézzelfoghatóvá egy ilyen összetett kérdést a diákjaink számára? Ebben segíthet nekünk a Monash University által publikált, kifejezetten oktatási célú modell gyűjtemény (IDE KATTINTVA).

Hány gram vas van egy emberben? (20) Hány gram DNS? (30) Hány ismeretlen állatfaj lehet? (9 millió) Számtalan érdekes biológiához kapcsolódó adat, ami jól jöhet az órán. A forrásuk pedig nem más, mint a Harvard Egyetem biológiai adattára a BioNumbers (IDE KATTINTVA). Egyszerűen kereshetünk szakszavakkal, angol kifejezésekkel és nem csak a választ kapjuk meg, hanem az adat forrását is.

Ugyan a dinoszauruszok és általában az ősi világok szite minden gyereket érdekelnek, nem könnyű megmutatni azt a kontinuitást, ami a régen volt és a mai világ között fent áll. Gyakran nehéz elképzelni, hogy mikor mi is volt egy adott területen, hogyan változott az idők során. Ebben segít egy remek interaktív térkép, ami IDE KATTINTVA található. Csak beírjuk egy település nevét, aztán pörgethetjük vissza az időt, hogy mennyivel korábban akarjuk megnézni, hol is helyezkedett el a Földön. Sajnos a magyar területek legfeljebb 60 millió évvel ezelőttig követhetők, azután már nem látszanak, mivel akkoriban jött létre az a kontinens darab, amin lakunk.

Itt a tavasz és elkezdődött a költési szezon is. Kevés dolog lehet izgalmasabb, mint az órán élőben bemutatni azokat az élőlényeket, amikről szó van. Lehetőleg saját környezetükben és nem kitömve, úgy hogy akár a viselkedésükről, akár az ökológiai szerepükről is szó eshessen. Ebben segítenek a Filmdzsungel webkamerái (IDE KATTINTVA). Megnézhetjük, mi történik éppen egy rétisas vagy gyöngybagoly fészekben, sőt akár medvéket is kukkolhatunk a Hargitán. Garantált, hogy feldobja az órát, ha ezt bemutatjuk, de akár hosszabb megfigyeléses projekteket is építhetünk rá, ahol a diákoknak kell statisztikát vezetniük arról, hogy mi történik az egyes fészkeken, rendszeresen ránézve a közvetítésre.

Az Eatwell Guide (INNEN LETÖLTHETŐ A PDF) az egészséges étkezést segít úgy megtervezni, hogy megmondja nekünk, hogy miből mennyit kellene is enni, hogy kiegyensúlyozottan étkezzünk. Az oldalon rengeteg egyéb információt is tartalmaz, megtanulhatjuk (angolul) azt is, hogy mennyi a napi referenciamennyiség egyes ételcsoportokból, és ITT) egy hatalmas A-Z az egészségről adatbázist is találhatunk. Ez angoltanároknak bármilyen iskolatípusban ajánljuk! Érdemes kipróbálni.

Ha elhangzik az a szó, hogy evolúció, szinte mindenkinek valami az itt láthatóhoz hasonló kép jut az eszébe. Esetleg nem a csimpánztól, hanem halaktól kezdve egy csinos sor, aminek a végén ott van az ember. Kevés ennél félrevezetőbb ábra van, ami hihetetlen erővel képes rögzíteni egy alapvetően rossz koncepciót. Az evolúció ugyanis minden csak nem ilyen egyenes út, az ember felé vezető diadalmenet. Sokkal inkább egy útvesztő, rettentő sok elágazással és még több zsákutcával. Az ember fejlődése sem fogható fel valamiféle lineáris folyamatnak, még akkor sem, ha a tankönyvek előszeretettel egy sor egymásra következő elemeiként mutatják be az elődeinket (Australopithecus, Homo habilis, Homo erectus, Homo sapiens szerepel a sor a legtöbb tananyagban). A valóság, mint szinte minden esetben, sokkal bonyolultabb és sokkal izgalmasabb is. Szerencsére már akkor is jól megismerhető, ha valaki 6 percet szán rá.

Egy öt napos projektről szeretnék beszámolni, ami az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban valósult meg öt nap alatt. A cél az volt, hogy természettudományos ismereteiket valamilyen aktív formában hasznosítsák és dolgozzanak valamilyen általuk választott témakörben. A keretet egy természettudományos játszóház felépítése adta, amit az iskola alsó tagozatosainak készítenek el a tizedikes diákok. Számomra is meglepő volt, hogy a diákok milyen önálló munkára voltak képesek, milyen sokrétű ötletekkel álltak elő és milyen magas színvonalon valósították meg azokat. Mindezt szinte minimális tanári vezetéssel. Az alábbi videón láthatóak a megvalósult projektek és talán kedvet ad a cikk további részeinek elolvasásához is:

Gyakran nem könnyű a különféle anatómiai struktúrák tanítása, különösen, ha a tanárnak végső soron csak egy két dimenziós felület a (meglehet interaktív) tábla áll csak a rendelkezésére. Így volt ez akkor is, amikor éppen az agy felépítését kellett tanítanom a diákoknak. Hasznosnak tűnt, hogy próbálkozzanak meg ők maguk az agy felépítésének elkészítésével az én előadásom után és tegyék ezt három dimenzióban. A négyfős csapatok párokban kaptak feladatot, az egyik párnak a TinkerCAD alkalmazásban készített agy makettet, a másik pár pedig egy nagy zsák LEGO felhasználásával. Negyed óra alatt készen is voltak a munkák.

Több mint húsz éve indultak az első reality show-k, ahol egy villába betekintve nézhettük emberek mindennapjait. Szerencsére most itt egy olyan reality, amit nem csak elrettentő példának használhatunk a tanításban. A Nautilus expedíció kalifornai partjainál portyázik és kéát merülő egység folyamatosan kémleli és kutatja az óceán mélyét, új fajokat fedeznek fel és izgamas megállapításokat tesznek az élőlények viselkedésével kapcsolatban. Szerencsénkre mindezt folyamatosan élőben követhetjük is (IDE KATTINTVA), ráadásul a kutatók folyamatos narrációjával, akik vpégig kommentálják, hogy mit látunk éppen, mi benne az értdekes, mire lehet ebből következtetni. Úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is ott ülnénk a hajóban velük együtt és hallgatnánk őket. Izgalmas lehet biológia- vagy földrajz órán is akár pár percet nézni belőle, de be kell vallanom, hogy kifejezetten addiktív a dolog, gyakran tévé helyett szoktam én is nézni.

Az ember csak kapkodja a fejét! nem is olyan régen írtunk az Év Fája szavazásról, ahol rengeteg izgalmas és egyedi jelölt közül választhatott a nagyérdemű, erre máris nyakunkon az Én Rovara versenye. És már a 2019-es kiírásnál tartunk. A tavalyi év győztese az Óriás-szitakötő lett, erről ITT TÁJÉKOZÓDHATUNK részletesebben. 2019-ben hárman indulnak a megtisztelő címért, mégpedig nem mások, mint a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér. Szavazni ITT LEHET, mégpedig december 6.-ig. Hajrá :)