Biztosan rajtam kívül is van olyan biológiatanár, akinek egy kicsit már megkopott a fajismerete, vagy egyszerűen csak elavult lett. A minap azzal szembesültem, hog egy olyan rovar fordul elő tömegesen a táborhelyünkön, amit én még biztosan nem láttam és nem is tanultam róla. Mint később kiderült, nem is tévedtem, a tölgy csipkéspoloska 2013-ban jelent meg inváziós fajként hazánkban. A kiderítésben pedig az Ízeltlábúak nevű oldal segített (IDE KATTINTVA, ide töltöttem fel képeket és adtam meg alapvető adatokat és pár órán belül egy szakértő már meg is határozta nekem, hogy miről van szó.

Sok olyan kezdeményezés van, ahol oktatóvideókkal próbálják feldobni a tanítást, a leghíresebb ilyen talán a Khan Akadémia (már magyarul is), de vannak hazai követői is, például a Zanza TV. Minden ilyen próbálkozásnál az egyik legfontosabb kérdés, hogy mádia szempontból mennyire jók ezek a filmek. Többször kiderült már, hogy a lelkesedés nem elég, a tanítsi tapaztalat sem, a filmkészítés magában is egy szakma és bizony ahhoz, hogy olyan film készüljön, ami leköti a szupehős filemken és Star Wars-on felnőtt diákokat, kell némi filmes ismeret is. Ez persze nem vonatkozik feltétlenül arra, ha tanárként készítünk az osztályunknak egy videót például mert a kifordított osztályterem modellt akarjuk használni. Abban az esetben az amatőrség még erény is lehet, hiszen a saját tanárunktól kapjuk az információt, ami a hiteleségét is növeli, de amint az Iskola tV irányába mozdulunk el, már szükség lesz a minőségre.

Ez a hosszú bevezető azért került ide, mert pont a minőség az, ami kiemeli a Kurzgesagt (IDE KATTINTVA) videóit a többi közül. Egységes animációs világ, jól megírt forgatókönyv, izgalmas témák. Nem véletlen, hogy így csak havonta egy új videóval tudnak jelentkezni, Szerencsére sok éve dolgoznak már, így van miből válogatni.

Ritka, hogy valaki egyszerre legyen tanár és tudjon annyira programozni is, hogy képes legyen megvalósítani az ötleteit. Amikor ez így találkozik, akkor mindig kifejezetten hasznos és izgalmas dolgok születnek, ha nem is a legszebbek, de a tanításban biztosan jól hazsnálhatók. Gyakran jobbak, mint a nagy cégek által komoly költségvetésekből, de a tanteremtől távol készült oktatási segédanyagok. Ilyenek például Piláth Károly kísérletei (IDE KATTINTVA), de azokról már korábban volt szó. Most a Kócos fizikatanár oldalát mutatjuk be (IDE KATTINTVA). Szerzője Chicagóban tanít természettudományokat, csakúgy mint a felesége, minthogy ügyesen bánik a bitekkel, ha valamilyen szimuláációra, webes eszközre szüksége volt, egyszerűen leprogramozta magának. Ezek az eszközök mind olyanok, amiket jól lehet használni a tanításban és olyan kulcskoncepciókkal foglalkoznak, amiket jellemzően nehéz megtanítani.

Egyre többet lehet arról halalni, hogy az adatok begyűjtése és méginkább értelmezése milyen fontos készség a 21. században. Olyat is hallani, hogy az adat az új olaj, és tény, hogy a nyakunkban lavő MI forradalom hajtóereje nem más, mint a sok és jól kezelt adat. De az álhírek és tévinfomációk zuhatagában is fontos, hogy mi (és még inkább a diákjaink), képesek legyünk értelmezni, megérteni adatokat, hogy ne dőljünk be mindennek és mindenkinek. A data lteracy, az adatértés tehát egy olyan készség, amit fontos lenne minél hamrabb kialakítani a diákokban. Ebben segít a Tuvalabs oldala (IDE KATTINTVA). Az oldalon 15 lecke ingyen is elérhető, de a fizetőseket is érdemes végignézni, mert remek ötelteket adnak ahhoz, hogy miként is lehetne az adatok használatát bevinni a tanításba.

A Tree.fm nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) a világ minden tájáról hozza el nekünk az erdőket. Az oldalra érve egy véletlenszerű erdőben dob le minket, Ghánában, Vietnámban, vagy éppen Oroszországban, és meg is mutatja az erdő képét. Ezután akár a háttérben bekapcsolva hagyhatjuk az erdő hangjait, így akár egy monszunerdő közepéről dolgozva :) Természetesen vannak kockázatai is, hiszen ha bekapcsolva hagyjuk, tényleg el lehet felejteni, hogy éppen egy erdő a háttérzaj, és kifejezetten ijesztő, amikor hirtelen beszól egy majom. De, ahogy a repülőgépen mindig hányingerrel küszködő világutazó is mondta: Valamit valamiért :).

Még nem írtunk a Koronavírus kisokos című oldalról, de reméljük, hogy jobb későn, mint soha. Ráadásul mostanra eléggé felduzzadt a kérdések és a válaszok száma. Átlátható, világos szerkezetű oldalon, esztétikus külsővel, érdekes tartalom az, amit kínál. Összesen 12 különböző témában, rengeteg kérdést vet fel, és válaszol meg nekünk. Az alapoktól, egészen a különböző oltásokig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, érdekes lehet alapanyagnak egy COVID projekthez (akár úgy is, hogy vehetnek egyes állításokat a diákok csoportban, és meg kell próbálni több forrásból megerősíteni - vagy cáfolni - az egyes állításokat).

Így a táv-, karantén-, krízisoktatás többedik hetében már egy világosabb, hogy a klasszikus óraszervezés az online térben nem működik. (Erről is szól a Digitális tanulás kézikönyve című szakmai segédanyagunk.) Fontos, hogy a diákok minél aktívabbak legyenek, mert a frontális előadások során nagyon könnyű elveszteni őket. Ilyenkor különlegesen jól jönnek az olyan játékok, amikkel sikerülhet valamilyen amúgy is nehezebb anyagrészt közelebb vinni hozzájuk. Ilyenre vállalkozik az Evolúciójó nevű oldal (IDE KATTINTVA), ahol olyan játékokat találunk, amiket könnyen lehet használni az osztályteremben és egyes komolyabb evolúcióbiológiai, ökológiai fogalmak, koncepciók megértését teszik könnyűvé.

Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

A genetika jellemzően az a része a biológiának, ahol a legkevesebb lehetőség adódik a kísérletezésre. vagy a felszerelés nehezen beszerezhető, vagy csak idő nincsen arra, hogy több generáción átívelő keresztezéseket hajtsanak végre a diákok. Ilyenkor kiemelten fontosak lehetnek a virtuális kísérletek és ilyet kínál a számunkra a Virtuális légylabor is (IDE KATTINTVA). A genetika címerállatával, az ecetmuslicával végezhetünk keresztezéseket, amikből szép kísérleti jegyzőkönyvek is születnek. A vizsgálható tulajdonságok között vannak autoszomások és ivari kromoszómához kötöttek is.

Pár hete publikáltunk itt a TanárBlogon néhány olyan természettudományos projektet, amiket akár otthon is megcsinálhatnak a diákok (IDE KATTINTVA). Úgy látszik, nem csak nekünk jutott eszünkbe, hogy ez jó alkalom lehet arra, hogy a diákok maguk végezzenek érdekes vizsgálatokat, hanem másoknak. Most két angol nyelvű oldalt ajánlunk, ahol remek projektek leírásai érhetők el.