A rendszertan kevés diák kedvenc tananyagrésze, többnyire a bemagolandó adatokat látják benne a biológia iránt érdeklődők is. Pedig a rendszertanban megjelenhet a biológia alapvető rendezőelve, az evolúció is és remek képet adhat arról, hogy milyen törvények alakították és alakítják ma is az élőlényeket. Ahhoz azonban, hogy a diákok meglássák, a rendszerben a törzsfejlődési hátteret, fontos lenne, hogy egyszerre lássák a nagy képet és a részleteket is. Ebben lehet hasznunkra a OneZoom nevű oldal IDE KATTINTVA ahol a földi élet törzsfáját böngészhetjük végig, akár a nemzetségek szintjéig. Nem az egészet sajnos, de a négylábúakét és a növényekét kifejezetten alaposan.

Sokaknak lehet ismerős az Országos Elsősegélyismereti Verseny, az OEV. Több mint tíz éve zajlik már, az első fordulók az interneten, a döntők élőben. Olyan témáról van szó, ami méltatlanul kevés figyelmet a klasszikus tanmenetekben, miközben az életben szükséges és a diákokat is érdeklő dolog. A verseny jó alkalom arra, hogy a diákok fejlesszék ezirányú ismereteiket. Az idei évben is lesz verseny, a 7-12. osztályosok IDE KATTINTVA jelentkezhetnek, az 5-6. osztályosok ITT, míg az egészségügyi szakmákat tanulók ITT.

Sokszor írtunk már a Labcamera (leánykori nevén Webcam Laboratory) nevű szoftverről, például ITT és ITT, de sokan szomorkodtak azon, hogy fizetős programról van szó. Nos, jó hírünk van: a program alkotói a magyar közoktatás résztvevői számára ingyenessé tették a Labcamera-t. A program letöltéséhez elsőként a Nemzeti Köznevelési Portálon kell regisztrálni (IDE KATTINTVA), majd az itt kapott jelszóval és azonosítóval INNEN letölteni a programot. Valójában nem is csak a Labcamera-t, hanem a virtuális kísérletező Fizika szoftvert is beszerezhetjük.

Zsíros László Róbert a tudományos népszerűsítés egyszemélyes intézménye. Évekkel ezelőtt kezdte el izgalmas, otthon is elvégezhető kísérleteiről készített videóit publikálni a Szertáron, amik a szórakoztató tálalásnak (is) köszönhetően nagy népszerűségre tettek szert. Megint igazolódott, hogy az embereket, diákokat érdekli a tudomány, ha jól van prezentálva a számukra. Nem csoda, hogy idővel követői is akadtak (pl. a Graázs vagy a Jókísérlet). Remek hír, hogy a Szertár már nem csak egyszemélyes vállalkozás és már nem csak jópofa kísérleteket mutat be, hanem egész kis tudománynépszerűsítő portál kíván lenni. IDE KATTINTVA érhető el a megújult oldal.

Több int két éve vagyok már részese a Scientix programnak, amiben mindenféle természettudományos projektet fognak egybe az EU-ban. A sokféle izgalmas projekt közül az egyik kedvencem, amivel mindig találkoztam a TEMI nevű volt, ami a természettudományokat rejtélyeken, rejtvényeken keresztül tanítja. Mindig valami izgalmas jelenség, trükk vezeti be a projektet, amiben azután a diákok maguk keresik meg a választ egy adott kérdésre, problémára. Amikor például az abszorpcióról kell tanulni, akkor a tanár behoz három műanyag poharat, az egyikbe tölt egy fél pohár vizet, majd itt-a-piros-hol-a-pirost játszik a három pohárral. A diákok megszavazzák, hogy melyik lehet, amelyikben víz van, a tanár pedig előbb a másik kettőt borítja a fejére, majd a diákok megrökönyödésére a harmadikat is, de abból sem ömlik víz a fejére? Hogyan lehetséges? A trükk egyszerű, a poharak aljára pelenka betét kerül, ami beszívja a vizet. A trükk viszont jó apropója lehet annak, hogy ennek kapcsán a diákok az adszorpcióval kezdjenek foglalkozni.

Gyakran éri az a kritika a TanárBlogot, hogy túl sok az angol nyelvű oldal és anyag azok között, amiket ajánlunk. Sajnos, ez így van, mégiscsak egy kis ország vagyunk a magunk elszigetelt nyelvével, nem várhatjuk, hogy minden legyen magyarul is. Éppen ezért nagy öröm, ha mégis olyan forrást, olyan ötleteket, olyan segítséget mutathatunk be, amimagyarul van. Szerencsére az Európai Unió egyik hivatalos nyelve pont ez, így amikor az a döntés született, hogy a Scientix programban született Moodle kurzusokat minden EU-s nyelvre lefordítják, elkészültek magyarul is. A kurzusok IDE KATTINTVA érhetőek el, érdemes végignézni őket.

Így kell szórakoztatóan népszerűsíteni az ismereteket - gondolhatja bárki, aki megtekinti a Zállatorvos középiskolás humorral és gyakran rettenetes szóviccekkel fűszerezett remek videóit (IDE KATTINTVA). Ugyan a téma csak érintőlegesen kapcsolódik a tananyaghoz, egyes videói az állatrendszertan, mások egyes emberi betegségek (veszettség, toxoplazmózis) tanításánál asználhatóak fel. Vagy egyszerűen csak óra végén jutalomból nézhetünk meg egyet-egyet, ha jut rá idő. Vérbeli termtudos humor, de hát annál nincs is jobb.

A fák, főként az óriási és ősöreg fák szinte mindenkit lenyűgöznek, nincsenek ezzel másképp a Dendromania oldal szerzői sem (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon megpróbálták összegyűjteni hazánk legnagyobb, leglenyűgözőbb fáit. Minden fáról rövid kis leírás, fénykép és pontos GPS koordináták találhatók meg. Kereshetünk fafajokra is és térképen is láthatjuk, hogy hol helyezkednek el. Ha kellően elszántak vagyunk, még saját magunk is hozzáadhatunk a gyűjteményhez. Íme pár ötlet, hogy miként lehet használni az oldalt a tanításban:

Nagyszerű projekt lehet, ha a diákoknak társasjátékot kell készítenie. Nálunk több tantárgyból van ilyen projektfeladat, történelemből például a Nagy Felfedezések korából készítenek játékot, biológiából Utazás az emberi testben címmel vagy az evolúció szabályait bemutatandó, matematikából a valószínűségszámítás esetében kell új játékot kitalálniuk. A lényeg, hogy a játék tükrözze a megtanultakat, lehetőség szerint modellezze a megtanult mechanizmusokat is. A kevésbé ötletes megoldások kvíz-jellegűek, de születnek igazi gyöngyszemek is. Most arra is lehetőség van, hogy ezek a játékok ne csak az osztálynak készüljenek, hanem egy országos pályázaton mérettessenek meg. A Magyar Társasjátékos Egyesület írt ki ugyanis pályázatot printjátékokra (IDE KATTINTVA), a printjáték tulajdonképpen egy pdf fájl, ami tartalmazza a táblát, a figurákat és a szabályt is, ilyenek versenyezhetnek február 22-éig.

Mikor is észlelték elsőként hazánkban a törpesármányt? Biztosan sokakat égetett ez a kérdés, de amióta megjelent a Magyar Madártani Egyesület oldalán Magyarország madarainak listája (IDE KATTINTVA), ez már nem lehet gond. A megfelelő oldalra kattintva (IDE) egyértelművé válik, hogy 1988-ban fogták az első példányt (én csak tudom, mert ott voltam). Persze ennél sokkal több dologra is használható ez a remek oldal, ahol minden hazai madárfajról található leírás, kép pontos adatok a vándorlásáról, ha lehet, akkor még film is.