Nem tudunk betelni a BBC anyagaival. Szerencsére nem is kell, mert mindig akad valami érdekes újdonság, amiről édemes írni (vagy nem is újdonság, csak egyszerűen csak most vettük észre). Nos, ma a BBC Science Clips oldalára hívjuk fel mindenki figyelmét, nem is feltétlenül term.tud. tanításához, hanem angolórákra. Rengeteg kis videót találhatunk az oldalon, korosztályonként osztályozva. Például a legkisebbeknek szánt anyagok közül az emberi test részeit bemutató flash animációt remekül lehet nyelvórán használni.

Sokszor hallottuk - valószínűleg igaz is - hogy a kóla egészségtelenebb, mint a víz. De mindez elvont tudás egészen addig, amíg meg nem ismerkedünk a Two Foods nevű oldallal (IDE KATTINTVA található). A Two Foods segítségével bármely tetszőleges 2 ételt összehasonlíthatunk (pl. fehérjetartalom, szénhidrátok, illetve kalória terén). Különböző kiszerelésekkel is lehet játszani, tényleg sokkal érdekesebb, mint egyszerűen megtanítani angolul az ételek nevét!

A most bemutatott, legalább két órát felölelő foglalkozásban a diákok képzelőerejére és biológiai ismereteire egyaránt szükség van. Saját maguk által australian pokies kitalált élőlényekből kell egy saját ökoszisztémát összeállítaniuk. Az ökoszisztéma modellezéséhez a korábban bemutatott Econet programot használják (ITT ÍRTUNK róla).

Lentebb letölthető a diákokinak kiadható feladatlap és a pontos óravázlat is. A Bővebben után pedig videón is bemutatjuk, miként zajlott a foglalkozás.

A Classmate PC könnyű hordozhatósága és magas tűrőképessége miatt ideálisan használható a terepi vizsgálatokhoz. Egy tanulmányi kirándulás vagy egy erdei iskola alkalmával remek hasznát vehetjük. Cikkünkben egy olyan foglalkozást mutatunk be, amiben a diákok különféle élőhelyek sokféleségét vizsgálták meg. A foglalkozás 60-80 percet vesz igénybe és a felső tagozattól a gimnáziumig bárhol használható.

Magát az foglalkozástervet most videóban mutatjuk be, de a szükséges Word és Excel állományok természetesen letölthetőek.

A Genotype Calculator (LETÖLTHETŐ INNEN) egy nagyon kicsi, nagyon egyszerű, de egyben nagyon hasznos program. Segítségével akár bonyolult keresztezéseknél is kiszámolhatjuk az egyes tulajdonságokkal rendelkező utódok születésének valószínűségét. Ne számítsunk semmi csilli-villi grafikára, egyszerűen csak írjuk be a szülők genotípusát betűkkel. A jól megszokott módon a kis betű a recesszív, a nagy a domináns változatot jelzi. Egy kattintás, és már látjuk is az utódok valószínűségét.

Nagyon hasznos lehet, ha a diákok önállóan dolgoznak feladatok megoldásán és ehhez használják a saját gépükön. Így mindenki képes lehet a saját tempójában haladni és ellenőrizni is a számításait.

Az érzékelés, az agyműködés tanítasánál vagy akár csak az egyszerű szórakozásra is egészen nagyszerű lehetőséget kínál a Cognitive fun! oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon különféle érzékcsalódások, az emberi agy működésére rávilágító gyakorlatok találhatók meg számítógépes formában.

Az oldalra regisztrálhatunk is és akkor követhetjük pontosan az eredményeink változását. Az egyes ilyen teszteket be is ágyazhatjuk a saját oldalunkra, ahogyan itt is látható.

Nagy napra virradhatnak a biológia tanárok két hét múlva! Április 23-án megrendezésre kerül hazánkban is a nemzetközi DNS-nap a modern biológia ünnepe. Ezen a napon (a Watson-Crick cikk megjelenésének évfordulóján) a kutatólaborok látogatják meg az osztálytermeket. Egy internetes videómegosztó segítségével élőben jelentkeznek be olyan kutatóintézetek és kutatók, akik valamilyen módon DNS-sel dolgoznak. A tanárnak nincs más dolga, mint az órán kivetíteni a és a diákokkal megnézni. A látogatások interaktívak is, az osztályok chaten kérdezehtnek is a kutatóktól.

A DNS nap honlapja, részeletes leírása, tananyagokkal és óravázlatokkal ITT TALÁLHATÓ.

A Popular Science magazin és a Google összefogásának eredményeképpen a Popular Science 137! évfolyamának teljes anyaga hozzáférhetővé vált, ha letölthetővé nem is (mégpedig IDE KATTINTVA)- teljesen ingyen. Ijesztő mennyiségű tudományos ismeretterjesztő cikk (sajnos csak angolul) lett ezáltal közkincs. Kár lenne kihagyni, órákon át lehet barangolni sok évtized érdekes cikkei között - és nyelvtanításra sem utolsó forrás!

Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

Az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán található meg a Mikovinyi Sámuelről szóló virtuális kiállítás (IDE KATTINTVA). A magyar térképészet egyik megalapítója 1698 és 1750 között élt, dolgozott  oktatóként és bányamérnökként is, legjelentősebb műve azonban a Magyarország megyériről készített térképsorozata.

A fennmaradt térképeket most megtekinthetjük az OSZK oldalán, könnyen navigálhatunk rajtuk és kiválóan nagyíthatjuk is őket. Itt van például az egész ország térképe, itt pedig Pest-Pilis-Solt megyéé.