Lehet-e tanítani az etikus viselkedést? A kérdés jogos és aktuális is, de nem kívánjuk itt eldönteni, ehelyett inkább bemutatunk egy próbálkozást rá. Az Ethics Unwrapped oldal (ITT TALÁLHATÓ) a Texasi Egyetem próbálkozása arra, hogy az alapvető etikai fogalmakat és jelenségeket megtanítsák az üzlti életbe készülő diákoknak. Az elmúlt évek gazdasági válságai rámutattak arra, hogy milyen fontos lenne az etikai normák betartása az üzleti világban, a teljes amerikai hitelválság elkerülhető lett volna, ha betartják az alapvető etikai normákat.

13 kis videó mutatja be azokat az etikai alapfogalmakat, helyzeteket és dilemmákat, amikkel a munka világában mindenki találkozik. Konkrét eseteken keresztül ismerhetjük meg az alapkoncepciókat és azt is, hogy milyen következményei lehetnek a megsértésüknek. A 13 fejezet mellett egy esettanulmányt is találhatunk. Jack Abramoff az egyik legsikeresebb lobbiista volt Washingtonban, míg 2006-ban el nem ítélték csalásért és vesztegetésért. Az ő története világosan mutatja, miért van szükség az etikus viselkedésre.

Mindig nagy öröm, ha kollégák által beküldött oldalakról számolhatunk be. A mai alkalmazást Farkar Krisztinának köszönjük! Szóval sokszor jelent gondot az, hogy bármennyire szívesen használnánk autentikus (és aktuális) híranyagot az órán, viszont ha kezdőbbek a diákok, vagy éppen nagyon heterogén a csoport, akkor ez nehézkes, vagy nagyon sok munka. A News in levels oldala ebben segít, mivel három különböző szinten dolgozza fel ugyanazt az aktuális hírt, magyarázatokkal, hanganyaggal, videóvel segítve a megértést. Ha gépteremben vagyunk, megtehetjük azt is, hogy ugyanazt a hírt más szinten dolgozzák fel a csoport különböző tagjai, mégis meg tudjuk közösen beszélni, hiszen a tények ugyanazok. Ha önálló tanulásra szeretnénk használni az oldalt, hasznos lehet a szintfelmérő is.

Az Európai filmkincsek oldalán (IDE KATTINTVA) több mint 200 korai filmet találhatunk meg. A 20. század első évtizedeitől a hetvenes évekig készült filmek között vannak egész estés történetek, hirdetések, pár perces jelenetek egyaránt. A filmek között kereshetünk kulcsszavak alapján, de egyszerűen böngészhetünk közöttük. A filmeket 31 ország filmarchívuma adta össze, megtalálhatunk itt két magyar filmet is, például az 1918-ban készült Aranyembert (ITT).

Felhasználhatjuk ezeket a filmeket történelemórán, hiszen olyan pillanatokat is megörökítettek, mint II. Miklós cár látogatása Helsingörben, vagy a hogyan készül az amerikai polgár 1912-ből., esetleg a tengeralattjárók legyőzhetetlenségéről szóló német propagandafilm. Irodalomból természetesen érdekesek lehetnek a különféle adaptációk (ITT). Idegen nyelvből pedig használhatjuk az események leírásához. A diákok megnéznek egy pár perces jelenetet, majd megpróbálják leírni az eseményeket, ehhez kifejezetten alkalmasak a némafilmek, hiszen sokkal látványosabbak bennük az érzelmek, mint a későbbi hangosfilmeken.

A Big Think oldalát (bár angolul van) nem csak angolórán lehet(ne) használni, hiszen rengeteg izgalmas gondolat található itt rövid (vagy hosszabb) interjúk formájában. Kifejezetten ideális órai használatra, hogy a legtöbb videó kisebb (2-5 perces) részletekben is elérhető. Lapozgathatunk a sok érdekes ember érdekes gondolatai között, de belenézhetünk a tematikus kereső kategóriáiba is, ahol olyan provokatív címekkel találkozhatunk, mint extrém biológia, a Föld és azon túl, vagy éppen új világrend. A videók azonban teljesen jól használhatóak, nem jellemzi őket a címek alapján esetleg elvérhatő szélsőségesség.

Mire jó egy mesterséges intelligencia? Akár arra is, hogy feltérképezze az emberek olvasási szokásait és azokról egy térképet készítsen. Pontosan ezt tudja a Gnod Literature-Map (ITT TALÁLHATÓ).  Ha beírjuk egy szerző nevét, egy térképen láthatjuk, hogy az adott szerzőt olvasók milyen más szerzőket olvastak még. Az egyes szerzők annál közelebb vannak egymáshoz, minél többen választják mindkettőt, így jól definiálható csoportok is kialakulhatnak.

Ugyan az oldal (természetesen) az angolszász szerzőket ismeri elsődlegesen és mellettük a nagy viláirodalmi művek íróit (Móriczot hiába keresnénk), így is hasznos és meglepő lehet. Használhatjuk irodalomból például arra, hogy a diákok próbálják meg definiálni az egyes csoportokat (pl. T. S. Elliot esetében ITT), de arra is, hogy olvasnivalót ajánljunk egy diáknak, akinek tetszett pl. Dosztojevszkij.

A Listvere oldala angolul tanulóknak, tanítóknak szolgálhat kimeríthetelen forrásként (B1+ szinten és felette). Az ötlet nem bonyolult, hiszen nem tesznek mász, mint TOP 10 listákat állítanak össze mindenféléről. Órán kíválóan használhatóvá tesz többek között az oldal tetején található tematikus lista, ahol a legtöbb tankönyvben előforduló témakör visszaköszön. A legegyszerűbb érdekes, 20 perces kommunikatív feladat készíthető el 5 perc alatt a listák segítségével. Nyomtassuk ki, vágjuk fel kártyákra, osszuk ki, osszák meg a diákok egymással, majd beszéljük meg. Ha jól választunk listát, valóban érdekelni fogja őket, és a feladat teljesen természetesen elégti ki a gyerekek érdeklődését. Megér egy próbát, ha már 4 éve tanítunk egy csoportot és már hatodszor kerül sorra a 'filmek' témakör, a Listverse 290 filmekkel kapcsolatos listája kisegít a bajban!

Nemrég írtunk egy egyszerű Wikipédiás játékról (ahol a szabály az, hogy két véletlenszerűen kiválasztott szócikk között utat találjunk a Wikipédia szócikkekben található hivatkozásokon ugrálva), amelynek hatására újabb tippet kaptunk. A The Wiki game oldalán (ITT TALÁLHATÓ) sokkal komolyabban űzik ezt a sportot és interaktív felületet is gyártottak hozzá. Több játékkal tölthetjük itt el hasznosan az időt, például játszhatjuk a 'Five clicks to Jesus' nevű játékot, ahol véletlenszerűen kapott szócikkektől 5 lépésen belül kell Jézusig eljutni. Van aztán olyan játék is, hogy két cikk között pontosan 6 kattintással, vagy az USA szócikk kihagyásával kell  találnunk kapcsot, nem is beszélve a 'hagyományos' verziókról, ahol gyorsan, vagy a legkevesebb kattintással kell célt érnünk. Bármit is gondoljunk róla, az biztos, hogy az asszociációs készséget és a gyorsolvasást fejleszti a játék.

A minap egy kollégámnál láttam a sztorikocka nevű játékot (ITT KAPHATÓ), amit ő a magyartanításban a szövegalkotáshoz használ. Egy csomagban kilenc kocka található, mindegyiken hat-hat piktogram. A feladat, miután a játékos dobott vele, hogy tetszőleges sorba rendezze a képeket és elmondjon egy azokra alapuló történetet. Úgy is játszhatjuk, hogy először csak két kockával dob valaki, elkezdi a történetet, majd a következő játékos másik kettővel és folytatja és így tovább. Azt is megtehetjük, hogy megmutatjuk a dobott képeket, mindenkinek ki kell találnia egy történetet, majd szavazunk, hogy melyik volt a legjobb. A gyerekek imádják játszani és észre sem veszik, hogy közben fogalmaznak, ha pedig mindezt angolul csinálják, akkor a nyelvet is használják.

Rögtön eszembe jutott, hogy ilyen sztorikockát lehetne interakrtív táblára is készíteni. Pár perc alatt el is készült ez a letölthető Notebook állomány. Az oldalon tizenkét keret látható, mindegyikben tizennyolc-tizennyolc kép van. Ha kevesebbet szeretnénk, ki lehet törölni bármelyiket. Az Edit gombra kattintva pedig kicserélhetjük a képkete azokra, amik nekünk kellenek, elég csak a kellő helyre húzni a képet. Így könnyen a tanult témakörhöz alakíthatjuk a képeket és már kezdődhet is a mesélés!

A figyelmes TanárBlog olvasóknak már kiderülhetett, hogy mi úgy gondoljuk, a weben szinte mindenre van megoldás. Nem kell annak sem aggódnia, aki nem tudja, milyen újévi fogadalmat tegyen elég csak ha ellátogat az újévi fogadalom generátor oldalára (IDE KATTINTVA). Itt a Gimme More gombra kattintva újabb és újabb remek fogadalmakat kaphatunk.

Azon túl, hogy vicces az oldalt akár az idei első angolórán is remekül használhatjuk. Akár úgy, hogy sorban mindenkinek sorsolunk egyet és neki el kell magyaráznia a többieknek, hogy miért jutott erre az elhatározásra, akár úgy, hogy úgy kap mindenki egy fogadalmat, hogy azt a többiek nem látják (például a gépteremben ülve) majd párokban kell arról beszélgetniük, hogy kinek mi az elhatározása, aki hamarabb kitalálja a másikét, nyert.

Korábban írtunk már a Szemtanú című történelemkönyvről (ITT), amely napilapstílusban ír történelmi eseményekről. A brit The Sun című bulvárlap (ami eddig főleg a 3. oldalán domborító hölgyekről volt híres) hasonló projektbe kezdett és könyv formában is megjelentette a Hold Ye Front Page nevű gyűjteményt (IDE KATTINTVA). Három nagy kategóriában találhatunk itt címlapokat: Történelem, Tudomány, Sport. Mindegyiknél vicces, bulvárstílusú, de fontos adatokkal teli cikkeket olvashatunk.

Ilyen például amikor Kr. e. 20 000-ből Ug Grunt panaszkodik, hogy a jól megszokott bölényfestmények helyett kéznyomokkal díszítették barlangjának falát. Az öreg Ug nagyon fel van háborodva, de mi a háttéranyagban olvashatunk róla, hogy így született meg a művészet. Adja magát, hiogy angol órán használjuk fel az oldalt, de a bővebben után egy másik ötletet is adunk!