Jó eséllyel naponta jelenik meg egy-egy olyan alkalmazás, ami az AI-t próbálja használni. Meglehet, naponta jelenik meg olyan, ami az oktatást célozza meg. Ma már válogathatunk az olyan alkalmazások között, melyek feladatokat gyártanak, diasorokat készítenek, szószedetekkel állnak elő és így tovább. Az oktatási innovációk szinte mindegyike azt ígéri, hogy segít abban, ami a modern pedagógia Szent Grálja, a differenciálásban. Miközben a személyre szabott tanulás már régóta fennen hangoztatott elv lenne, annak praktikuma fájóan hiányzik. Ezért is lehet érdekes egy olyan alkalmazás, ami kifejezetten a figyelemzavarosokat célozza meg. Mivel sokrétű eszközről van szó, ezért mindenféle órán lehet használni, mi egy vicces irodalmi példát is mutatunk hozzá.

Jó játék a képregény olvasgatása, de még jobb, ha saját magunk tudunk képregényeket készíteni. A rossz hír az, hogy ehhez némi rajztehetség is szükséges, ami e sorok íróját kizárta a képregényt készítők sorából. Egészen idáig! A lapozás után azt mutatjuk meg, hogy válhat mindenki kreatív képregény-készítővé. Angolórán kiváló, de bárhol használható, ha az a cél, hogy izgalmas vizuális tartalmakat hozzanak létre a diákjaink.

Egy egyszerű, mégis nagyszerű alkalmazást ajánlunk most, amely segítségével egyszerű 'pálcikaembereket' kelthetünk életre. Ha szeretnénk lenyűgözni alsós diákjainkat (nálam felsőben is remekül működött), érdemes kipróbálni. Semmilyen előképzettség nem szükséges hozzá, egy perc alatt kész, és az eredmény garantáltan lenyűgöző :)

A mesterséges intelligencia előretörése jelenleg rengeteg megoldatlan feladat és újabb és újabb felmerülő kérdések elé állítja a pedagógusokat és az iskolákat. Az valószínűsíthető, ohgy teljesen kizárni, illetve úgy tenni, mintha nem lennének, nem lehet. Az is látszik, hogy példásul nyelvtanulásban akár a szótárak szerepét átveszi, de vajon mit kezdhetünk az AI által generált, diákok által beadott esszékkel. Eddig is, és később is foglalkuzunk az AI lehetséges felhasználási területeivel, a lapozás után most egy nagyon profi eszközt mutatunk be, amely segítségével egyetlen kattintással kiszűrhetjük a mesterséges intelligencia által megírt esszéket.

A legjobb hadvezér az, aki a saját hadseregének nem csak az erősségeit tudja kihasználni, de még a gyengéit is a saját előnyére fordítja. Így tehetünk a mesterséges intelligenciával is, ami ugyan teljesen megállíthatatlanul foglal el egyre nagyobb teret az életünkből, de azért még látványosan sok hibája is van. Az egyik, hogy (mint egy okos, de készületlen diák) a ChatGPT bármiről tud hadoválni. A másik pedig, hogy úgy irtózik a tények, adatok, források használatától, mint ördög a szenteltvíztől. Nos, ezt a két tulajdonságát tudjuk könnyedén a saját javunkra fordítani egy foglalkozásban.

Valószínűleg még tényleg csak kapargatjuk, hopgy mi mindenre lehet jó a mesterséges intelligencia a tanításban, talán ezért sem véletlen, hgy itt is egymást érik akülönféle ötletek ezzel kapcsoaltban. Most egy olyan felhasználást mutatunk be, ami a képgeneráló eszközoket használta fel. A diákok a légkör kapcsán tanultak a különféle híres szelekről, azok kialakulásáról és jellemzőíről, majd kaptak egy-egy szelet, amiről képet kellett készíteniük, ehhez használhatták fel a mesterséges intelligencia lehetőségeit, így a képek pillanatok alatt készülhettek el.

Mára tagadhatatlan tény, hogy a ChatGPT, valamint a hozzá hasonló AI alkalmazások az iskolai életünk részévé is váltak. Ennek vannak árnyoldalai is - pl. a házi feladatok, beadott esszék eredetiségének kérdése - ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy rengeteg hasznot is hozhat a ChatGPT számunkra az órára való készülésben, valamint az óratartásban. Az elábbiakben egy olyan nyelvi projektet mutatunk be, ahol a téma a 'zene' volt, és a 'tananyagot', valamint az órai feladatokat is gyakran a ChatGPT segytségével raktuk össze. Digitális kánaán a nyelvórákon, avagy hogyan tartsunk izgalmas, interaktív, kommunikatív nyelvórákat az AI segítségével úgy, hogy a munka nagy részét NEM a tanárnak kell végeznie. Izgalmas részletek a lapozás után!

Sokat megy a töprengés azon, hogy milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia a tanításra. Elsődlegesen a rettegés, hogy mihez kezdenek majd a tanárok, ha a diákok a géppel iratják meg az esszéket, ha a mesterséges intelligencia készíti a rajzokat, oldja meg a matek példákat, fordítja le a szövegeket és így tovább. Pedig ez az új technika nagyon sok pozitív hatással is lehet. Segítheti a tanárt az egyik legnehezebb pedagógiai feladat, a differenciálás megvalósításában. A Wordbe épített olvasási edző például segíthet a nyelvoktatásban a kiejtés gyakorlásában, de a diszlexiásoknak is a gyakorlásban.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz, vagy akár már van az MI az oktatásra jellemzően két sarkosan ellentétes véleményt lehet hallani. Az MI optimisták úgy látják, ezzel egy soha nem látott eszközt kaptak a kezükbe a tanárok, végtelen mennyiségben állíthatók elő tananyagok, feladatok, amiket azután az MI javítani is képes, még kevésbé kell majd unalmas procedurális tudást, alapismereteket tanítani és összességében jobb hely lesz majd az iskola. A pesszimisták ezzel szemben azzal riogatnak, hogy az iskola és a klasszikus tanítás ezzel végérvényesen szerepét veszti, hiszen semmi olyat nem tud kínálni, amit ezek a programok ne tudnának, az iskolai oktatás eljelentéktelenedése ezzel tetőzik be és a tanálok végleg csak gyermekmegőrzők lesznek. Az igazság minden bizonnyal a két véglet között van, de hogy hol, azt nem könnyű megtalálni. Segíthet ebben egy kísérlet, amiben arra próbáltam rávenni a mesterséges intelligenciát, hogy tervezzen egy sakk-készletet.

Az utóbbi hónapokban a csapból is mesterséges intelligencia folyik, köszönhetően annak a radikális fejlődésnek, amit az MI által vezérelt csetbotok produkálnak. Sokan töprengtek már arról, hogy vajon milyen hatással lesz mindez az oktatásra és a felvázolt lehetőségek között a hurrá-optimistától az oktatási Armageddont jóslóig mindenféle van. A lehetséges eszközök remek gyűjteménye található meg IDE KATTINTVA. Természetesen az első gondolata szinte mindenkinek az volt, hogy miként tudják a diákok majd csalásra használni ezeket az eszközöket, bizonyítva ezzel, hogy a tanár-diák viszony ma is sokkal inkább rabló-pandúr és nem kooperatív munka. Sokan az esszé, a klasszikus számonkérések végét jövendölték (mi is megnéztük hogyan teljesít az érettségin a ChatGPT), meglehet, nem ezek az igazi kérdések, hanem sokkal inkább az, hogy miként alakítják át ezek az eszközök a tudás szerkezetét és ehhez miként lehet és kell alkalmazkodnia a tanításnak.