Hogyan követeljünk, hogyan motiváljunk? Egy érv a gamification mellett
- 2025. január 3.
Nemrég írtunk itt a tanárBlogon is a ‘feladás kultúrája’ jelenségről, amikor a diákok inkább hagyják a feladatot, ha az nem azonnali eredménnyel jár, és nem könnyű, lehetőleg annyira könnyű, hogy valódi erőfeszítést ne is igényeljen. Ahogy egy diákom mondta: én akarnám, tanár úr, de annyira nehéz akarni akarni’. Vagyis az az első lépés nehéz, hogy valahogy intellektuális erőfeszítést legyen hajlandó tenni valamiért. Az az értékelési és visszajelzési rendszer, amit a MotiMore is képvisel, pont azt mondja, hogy akkor lesz egy diák hajlandó megmozdulni, ha az első lépések pont annyira nehezek, hogy minimális erőfeszítést igényeljenek, és fokozatosan érdemes egyre összetettebb feladatokat adni. A jó hír az, hogy most egy 2024-es kutatás már oldalról közelítve a kérdést, nagyon hasonló eredményekről számolt be. Lehet, hogy ez lesz a kulcs a jelen és a közeljövő tanulóihoz?
A kutatás során 10 nehéz matematika példát kellett megoldania összesen 570 harmadik, Illetve hatodik osztályos tanulónak. A diákokat két részre osztották. Az egyik csoportban a 10 nehéz feladatot kapták meg, a másik csoportban a diákoknak ugyanazokat a nehéz példákat kellett megoldaniuk, ugyanakkor további öt, könnyebb feladatot is kaptak mellé, sikerélményt adva a gyerekeknek.
Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik könnyebb kérdéseket is kaptak, sokkal szívesebben álltak neki a nehezebb feladatoknak is, valamint kétszer annyira szerették a feladatokat megoldani. Azt is nézték a kutatók, hogy hová érdemes a könnyebb feladatokat elhelyezni, és - ebben kevés meglepő van - az elején (sikerélmény, önbizalom), vagy a végén (pozitív élmény lezárásként) bizonyultak a leghasznosabbnak.
A tanulság az, hogy nem a követelményeket kell lejjebb vinni, hanem a feladatok szerekezetét kell újragondolni. Ha nem egyentanítunk, hanem odafigyelünk arra, hogy minden tanuló azon a szinten indulhasson el egy tanulási útvonalon, ahol biztosan be tud csatlakozni, és fokozatosan nehezítjük a pályát, akkor a motiváció, és a tanulás öröme átjárhatja a folyamatot. Vagyis két lényeges szempont van: a kompetencia (hozzá tudok szólni), és a hozzáadott érték visszajelzése (látom, és értem, hogyan és milyen gyorsan haladok), ami a kutatás alapján is igazolhatóan segíti a diákok motivációjának fenntartását. Ha ehhez igazítjuk az értékelési rendszerünket, akkor villámgyorsan a gamifikációnál talááljuk magunkat. De az már egy másik történet - amit sokszor megírtam :)
Az eredeti cikk itt található. https://psycnet.apa.org/doiLanding?doi=10.1037%2Fedu0000846
