Az OSA elkészített egy 3D-s térben játszódó, interaktív játékot, ahol 1986-ba látogathatunk el, és különböző szereplők bőrébe bújhatunk. Nagy gonddal elkészített, autentikus térben mozoghatunk, a bútoroktól kezdve, a falon található VHK posztereken át, a fotelben felejtett Ludas Matyi-ig telis-tele van a mindennapi életet kiválóan bemutató sok-sok aprósággal a lakás, ahol a történet egyik része játszódik (összesen 6 ilyen fejezetet dolgoztak ki a játék készítői). Érdekel, hogy milyen lehetett 1986-ban újságírónak lenni, hogyan történt egy lakás lehallgatása, netán szembesülnél az 'életben maradni, és alkalmazkodni' dilemmájával egy fiatal lány szempontjából? Nos, ezzel a játékkal (INNEN TÖLTHETŐ LE ) de (ITT VAN HOZZÁ SOK INFÓ ) megtapasztalhatod. A jó hír: letölthető a játék, saját gépünkön játszhatunk vele, és nem 'tűnik el' soha. A rossz hír: a játékot le kell tölteni, online nem játszatunk vele (és 1.7 GB a fájlik mérete). De megéri :)

A koraközépkor egyik kiemelkedő művészeti emléke Európából a bayeoux-i kárpit. A 70 méter hosszú, 50 centiméter széles hímzett kárpit Anglia meghódtásának történetét mutatja be a normannok szemszögéből. Megrendelője minden valósznűség szerint Odo püspök, Hódító Vilmos testvére volt. A kiemelkedően jó állapotban fennmaradt alkotást a nevét adó városban egy erre a célra létrehozott múzeumban lehet megtekinteni. Vagy az interneten (IDE KATTINTVA), egészen közelről, akár az egyes szálakat is megvizsgálva. Természetesen a virtuális nézelődés nem ugyanolyan, mint élőben látni az egészet, de nagyon úgy tűnik, hogy nem fogunk egyhamar Franciaországba utazni. A koraközépkori hmzett kárpitokra is igaz a bölcsesség: csinálni mindig jobb mint nézni és ebben is segítségünkre lehet az internet. IDE KATTINTVA egy olyan oldalra juthatunk el, ahol a motívumokat felhasználva magunk készthetünk el egy ilyen középkori képregényt.

Sajnos így a karantén idején nem lehet múzeumba menni, így nincs arra lehetőségünk, hogy remekműveket eredetiben csodáljunk meg. A online múzeumlátogatás azonban lehetőséget ad arra, hogy egy-egy nagyszerű művet olyan közleről nézzünk meg (és annyi ideig), ahogan a múzeumbn biztosan nem lenne esélyünk. Az amsterdami Rijks múzeum weboldalán nem csak közelmehetünk egyes képekhez, hanem bizonyos izgalmas részletekre külön fel is hívják a figyelmünket (IDE KATTINTVA). Nem csak a művészet órán lehetnek érdekesek ezek a képek (és tárgyak) Pietersz van de Venne festménye a Protestánsok és katolikusok például történelemből a reformáció tanításánál is remek forrás lehet.

"Mi lenne, ha a gépemen összegyűjtött jegyzeteket valahogy egy blogon publikálnám?" - kérdezte magától egy budapesti történelemtanár, majd elindította a Digitöri nevű blogot. Először a kilencedikes, majd a további évek témaköreit is feldolgozza lassanként. Mindezt teljesen egyedül. Az oldal mondjuk inkább 'töri', mint 'digi', a digitális technológiákat a blog, mint formátum képviseli. Ugyanakkor érdemes belegondolni, milyen tananyagbőség lenne ebben az országban, ha minden tantárgyból lenne 20 hasonlóan megszállott (a szó legnemesebb értelmében) tanár, aki hajlandó időt és energiát fordítani a tudásmegosztásra.

Jó hír! A Pécsi Tudományegyetem Digitális nevű online adatbázisába bekerültek a Nevelésügy Szemle 1937 és 1943 között megjelent számai (ITT TALÁLHATÓAK ). Ettől önmagában talán keveseknek lesz libabőrös a háta, ugyanakkor rengeteg rejtett kics található a lapszámokban, amit igenis érdekes és tanulságos olvasni. Ilyen a 'Magyar diák nyara' 1943-ban, vagy hozzászólás a 'Magyar irodalom tanításának válságához' egyetlen számban, és szinte minden egyes írás, amellett, hogy érdekes kordokumentum (helyenként 'kórdokumentum'), a mai világunk számára is tartogat dilemmákat, remek összehasonlítási lehetőséget például annak tekintetében, hogy milyen gondok voltak a tanításban akkor, és most. Annyira mások, valóban?

BLM - egyre többen ismerkednek meg ezzel a rövidítéssel. Black Lives Matter - azaz a fekete életek is számítanak. A már hónapok óta tartó tüntetésfolyam és világszintű felháborodás pontos megítéléséhez, értelmezéséhez (történelmi kontextusban) azonban talán nem minden magyar diáknak áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű információ. A The New York Times egy kiváló (leginkább képanyagból, esszékből, cikkekből álló), gyűjteményt állított össze, amit The 1619 Project néven tett közzé (ITT TALÁLHATÓ ). Érdekesség, hogy egy republikánus szenátor (Arkansas államból) be is adott egy 'Az amerikai történelem megmentéséről' szóló törvényjavaslatot , amely megtiltaná szövetségi források használatát az adott tananyag tanításához. Így még érdekesebb az oldal, ugye? :)

Hogyan lehetne a 150 éve történteket közelebb hozni a diákokhoz? Ahogyan bármi mást is: mémekkel! Ezt a tételt bizonyította be a zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola történelemtanára Damm Károly, aki a 7/a-ban adta meg a lehetőséget a diákoknak arra, hogy történelmi mémeket készítsenek. A feltétel csak annyi volt, hogy azok legyenek szalonképesek és valamilyen történelmi ismeretet tükrözzenek. Mint látható, az elkészült munkák mindezeknek tökéletesen megfelelnek. Még olyan finomságok is megtalálhatóak bennük, mint a kávéház valódi neve, ahová Petőfi ment, vagy akár, hogy miként akadályozta az ősiség törvénye a fejlődést Széchenyi szerint. Nézzétek végig a galériát, nagyon szórakoztató!

Eredetileg a fantasy szerepjátékosok számára készült az Inkarnate nevű oldal (IDE KATTINTVA) amivel csinos térképeket lehet rajzolni. De elképzelt világok nem csak a fantasy világokban vannak, így könnyedén felhasználhatjuk az órán is. Az eszköz ingyenes változatával is nagyon csinos térképek rajzolhatók, amiket képként tölthetünk le. Semmi akadálya nincs, hogy így pontos térképek készüljenek a Százholdas Pagonyról, a Négyszögletű Kerekerdőről vagy éppen Rumini utazásairól.

Kifejezetten tanároknak készült a Magyar Nemzeti Galéria Remekművek című oldala (IDE KATTINTVA). Tíz magyar festményről találunk nagyítható, alaposan tanulmányozható képet, valamint ötleteket, hogy miként lehet a tanításban felhasznlni azokat. A képek mindegyikéről olvashatunk egy alapos, de középiskolás, felső tagozatos szinten is jól érthető elemzést, ami gyakran történelmi hátteret is ad a mű értelmezéséhez. Ezek mellett ötleteket kapunk arra is, hogy miként emelhetjük be a képet a vizuális kultúra, a magyar irodalom vagy a történelem órára. Ötletforrásnak kiváló lehet az oldal.

Gyakran éri az a kritika a klasszikus történelem tanítást, hogy a mindennapok helyett csak a nagypolitikára, esetlegesen a gazdaság történetére koncentrál. Pedig milyen jó lenne a hétköznapokat közelebb hozni a diákokhoz és még inkább milyen jó lenne érzékeltetni a folytonosságot, azt, amiként a dolgok egymásra épülnek és ahogyan a múlt alakítja a jelent. Ebben segíthet az Egykor című oldal (IDE KATTINTVA) ahol régi képeket nézhetünk és vethetjük össze azzal, ami ma látható. Az oldalon kereshetünk címre, kulcsszóval vagy akár térképen is. A 20. század magyar történelmének tanításánál nagyon jó hasznát vehetjük.