A nyelvtanulásban fontos egy bizonyos ponton az, hogy megtanuljunk embereket leírni - valamiért nyelvvizsgán is gyakran elvárás, hogy a 'harmincas szőke, göndör hajú nő' és társai elhangozzanak a képleírás feladat egy pontján. Nincs is ezzel baj, ha például személyleírást kell adnunk a táskánkkal elszaladt tolvajról, akkor magabiztosan tudjuk majd segíteni a nyomozó szervek munkáját. Most egy olyan oldalt ajánlunk, a neve This person does not exist (azaz. 'ez a személy nem létezik'), és (ITT TALÁLHATÓ) amely egy érdekes 2019-es csavart is tesz a dologba, hiszen nem valódi embereket, hanem egy mesterséges intelligencia által kreált képeket láthatunk. Az oldal több mint puritán, pusztán egy képet tartalmaz, ha újat szeretnénk frissíteni kell az oldalt. Érdekes, kicsit ijesztő perspektívákat is a kísérlet mögé láthatunk, például úgy, ahogy ebben az angol nyelvű cikkben tették.

Az Eatwell Guide (INNEN LETÖLTHETŐ A PDF) az egészséges étkezést segít úgy megtervezni, hogy megmondja nekünk, hogy miből mennyit kellene is enni, hogy kiegyensúlyozottan étkezzünk. Az oldalon rengeteg egyéb információt is tartalmaz, megtanulhatjuk (angolul) azt is, hogy mennyi a napi referenciamennyiség egyes ételcsoportokból, és ITT) egy hatalmas A-Z az egészségről adatbázist is találhatunk. Ez angoltanároknak bármilyen iskolatípusban ajánljuk! Érdemes kipróbálni.

A NASA Voyager száguld egyre messzebb a Földtől, és a fedélzetén 116 képet tartalmaz mindarról, amit szeretnénk) vagyis a NASA szeretne a nevünkben) egy esetlegesen az űrszondával találkozó intelligens földönkívüli civilizációnak elmesélni magunkról. Kik vagyunk, honnan jöttünk, hová tartunk, és miről ismerszünk meg. A 116 képet a Vox egy YouTube videóban (ITT TALÁLHATÓ összefoglalta, és 5 percben fogyaszthatóvá tette. Mondanunk sem kell, hogy egy nyelvtanárnak (de nem csak neki!) micsoda aranybánya lehet ez a rövid videó. Érdekes lehet akár köré egy teljes projektet szervezni, ahol a diákoknak egy időkapszulát kell összeállítaniuk mindazokkal a képekkel, amelyeket jelenleg ők küldenének az űrbe, és a földi civilizációról szólnak.

Az Emberi jogi nevelők hálózata, azaz EJHA egy elég részletes Tudástárat rakott össze, tele hasznos, vagy annak tűnő emberi jogi órai aktivitásokkal és érdekes háttéranyagokkal. Mindezt egy megosztott Google Drive-ban találhatjuk, mégpedig IDE KATTINTVA. Találhatunk példásul roma holokauszt, vagy éppen gyűlöletbeszéd témában is érdekes, mindkét nyelven elérhető forrásokat. A gyűlöletbeszédről készített tananyag (Tool kit) nem csupán hátteret ad, hanem segít a téma interaktív feldolgozásában is. Vita, definíciók, óravázlat található a tananyagban. Emellett is természetesen rengeteg egyéb témáról is tájékozódhatunk, és ha esetleg akár magyarul vagy angolul szeretnénk órákat szervezni, ehhez is sok izgalmas ötletet kaphatunk.

Ha elhangzik az a szó, hogy evolúció, szinte mindenkinek valami az itt láthatóhoz hasonló kép jut az eszébe. Esetleg nem a csimpánztól, hanem halaktól kezdve egy csinos sor, aminek a végén ott van az ember. Kevés ennél félrevezetőbb ábra van, ami hihetetlen erővel képes rögzíteni egy alapvetően rossz koncepciót. Az evolúció ugyanis minden csak nem ilyen egyenes út, az ember felé vezető diadalmenet. Sokkal inkább egy útvesztő, rettentő sok elágazással és még több zsákutcával. Az ember fejlődése sem fogható fel valamiféle lineáris folyamatnak, még akkor sem, ha a tankönyvek előszeretettel egy sor egymásra következő elemeiként mutatják be az elődeinket (Australopithecus, Homo habilis, Homo erectus, Homo sapiens szerepel a sor a legtöbb tananyagban). A valóság, mint szinte minden esetben, sokkal bonyolultabb és sokkal izgalmasabb is. Szerencsére már akkor is jól megismerhető, ha valaki 6 percet szán rá.

Sokat gondolkozom azon, hogy a nagy gyűjtemények részéről milyen forrásokkal lehetne hatékonyan segíteni a 21. századi iskolai munkát. Ehhez sajnos ismét Angliáig kellett virtuális utazást tennem, ahol a Natinal Archive történelmet tanító forrásaival találkoztam (MEGPEDIG ITT ). Nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a korszakot, a diákok évfolyamát, és pár kattintás után máris az autentikus források között böngészhetünk. Projektmunkára kiváló, én nagyon szeretem az egyik régebbi anyagukat, a Heroes and villains gyűjteményt, ahol hatalmas vitákat lehet generálni az osztályban, például arról, hogy Drezda bombázásánál igaza volt-e Churchill-nek, vagy éppen Hruscsov vagy Kennedy volt a 'hős' a kubai rakétaválság idején. Mindehhez viszonylag kiegyensúlyozott forrásokat kapunk, szerintem öröm így történelmet tanulni (ez mondjuk nem mindig tükröződik a diákok arcán, de sebaj :)

Bármilyen téma bevezetésénél nagyon szeretem használni az állandósult szókapcsolatok szótárát. Vegyük például a fejlődés (development) szót, ami a jelenlegi fejezet címe, és egyik meghatározó témája. Nézzek meg az Oxford kollokáció szótárát (IDE KATTINTVA) , és rögtön kiderül, hogy milyen szavakkal (melléknevekkel, igékkel stb.) állhat együtt. Ezekből kell a diákoknak választani páronként 4-5 darabot, majd értelmes mondatokat kell írniuk, amely saját véleményüket, gondolataikat tükrözik. Végül a teremben körbejárva az általuk írt kifejezésekkel készített mondataikat megbeszélik más párokkal, társaikkal. Semmilyen előkészület nem szükséges hozzá, csupán egy online szótár, mindenki megtanul legalább 10 kollokációt, a témát tökéletesen bevezeti, illetve végig a diákok dolgoznak, és rengeteg a beszéd. Mi más kellhet még egy sikeres nyelvórához?

Az Idiots.win nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ ) egy autocomplete játékot játszhatunk, azaz egy keresőbe beírt kérdés elejét kapjuk meg, majd egy sor lehetséges változatot. A mi dolgunk az, hogy kitaláljuk, hogy vajon melyik keresés fordulhatott elő gyakrabban. HA elég sokáig játszunk vele, még magyar vonatkozást is találhatunk. Vajon ki gondolta volna, hogy az "is ge ..." keresésre a leggyakoribb folytatás az, hogy 'is gellert bath mixed', azaz mehetnek-e férfiak és nők is a Gellértbe. Ezen felül is sok érdekesség tanulható, és valahol érdekes képet ad arról, hogy milyen világban is élünk.

Milyen a modern, hiteles újságírás a digitális világban? Naná, hogy erre is a BBC fog valami érdekeset kitalálni. Az iReporter (ITT TALÁLHATÓ ) nevű interaktív játékban a közösségi médiával foglalkozó újságíró bőrébe bújhatunk, ahol a médiamunkások örök dilemmáját tapasztalhatjuk meg ... mi a fontosabb; a gyorsaság, a hatás, vagy a pontosság. Egy történetben kell folyamatosan döntéseket hoznunk (például egy chat app leállásáról Twitteren található személyes tweet-ek alapján tájékoztatunk (gyorsabban), vagy megvárjuk a hivatalos állásfoglalást, és reakciót a cégtől, amely esetben pontosabb és megbízhatóbb lesz a hír, ellenben nem mi leszünk az elsők, akik közzéteszik. Érdekes, változatos, és valódi döntéseket kell hoznunk a játék során. Nagyon tanulságos és izgalmas fejlesztés, média témakörben angolórákon kötelező feladat :)

Több mint húsz éve indultak az első reality show-k, ahol egy villába betekintve nézhettük emberek mindennapjait. Szerencsére most itt egy olyan reality, amit nem csak elrettentő példának használhatunk a tanításban. A Nautilus expedíció kalifornai partjainál portyázik és kéát merülő egység folyamatosan kémleli és kutatja az óceán mélyét, új fajokat fedeznek fel és izgamas megállapításokat tesznek az élőlények viselkedésével kapcsolatban. Szerencsénkre mindezt folyamatosan élőben követhetjük is (IDE KATTINTVA), ráadásul a kutatók folyamatos narrációjával, akik vpégig kommentálják, hogy mit látunk éppen, mi benne az értdekes, mire lehet ebből következtetni. Úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is ott ülnénk a hajóban velük együtt és hallgatnánk őket. Izgalmas lehet biológia- vagy földrajz órán is akár pár percet nézni belőle, de be kell vallanom, hogy kifejezetten addiktív a dolog, gyakran tévé helyett szoktam én is nézni.