Te inkább ennél, vagy innál? Te inkább a kutyákat, vagy a macskákat szereted? Sokszor kell ilyen, vagy ezekhez hasonló példamondatokat végighallgatnunk nyelvórákon. Sőt, ha tanítani próbáljuk a nyelvet, magunkat is azon kapjuk gyakran, hogy éppen mi gyártjuk ezeket a mondatokat. Mert muszáj ezt tennünk, hogy megtanulják a szerkezetet a diákok. Pedig dehogy muszáj, erre van az internet. A RRATHER oldalán (ITT TALÁLHATÓ) mintegy 400 oldalon keresztül találhatunk, akár tematikusan (pl. Sport vagy Politika) is szűrhető dilemmákat, amelyek teljesen jól működnek a nyelvtan tanítására, és nem kell készülnünk sem, megteszi az oldal helyettünk. Órai használatára tippek a lapozás után!

Nem Csoda, hogy egyre többet hallunk az álhírekről, illetve a klikkvadász, vagy lájkvadász újságcikkekről, blogposztokról. A klikkvadász címeknek saját, jól felismerhető jelei vannak, amelyeket érdemes talán megosztani diákjaikkal. Ennek viszonylag izgalmas terepe lehet a Link bait title generator (ITT TALÁLHATÓ), amely bármilyen szót, kifejezést megadva, elég sok klikkvadász címet generál nekünk. Ezeket aztán lehet elemezni. Mindez azért lehet érdekes, mert a tanár szerepe nem az, hogy elmondja 5 percben, hogy melyek a klikkvadász címek jellemzői, hanem a diákok maguk tudnak ilyen címeket generálni, majd a megkapott címeket elemezve saját maguk állíthatják fel a klikkvadászat alapszabályait. Sokkal érdekesebb így, és jobban rögzül is!

A Truth or fiction (ITT TALÁLHATÓ) egy zseniális, és elég komoly adatbázis, vagyis inkább álhírportál - angolul. Kiváló angolórákat lehet a segítségével tartani, hiszen a különböző hírportálokon megjelenő híreket buktatja le. Lehet látni, hogy mely hírek teljes koholmányok, vagy éppen mi az, ami már régen elavult, és egy öt éves hírt próbálnak ránk sózni újdonságként. Ha szeretnénk, a tematikus keresőben akár a celebhírek valóságtartamával is ismerkedhetünk, vagy éppen állatokkal kapcsolatos írásokat elemezhetünk. Érdekes lehet forrásvadászatot tartani, és nem az oldalt megmutatni, hanem kivenni pár hírt, és nyomoztatni kis csoportokban. Mivel az oldal szerkesztői elvégezték a 'piszkos' munkát, és még azt is elmesélik, hogy mindez miért nem igaz (vagy nem úgy igaz), nekünk csak a babérokat kell learatni, illetve segíthetünk a diákjaink forráskritikai tapasztalatait nyelvórán fejleszteni. Hajrá!

Sokat szoktam azzal foglalkozni, hogy vajon milyen is egy jó előadás, és nem egyszerű a diákoknak akár csak a legegyszerűbb szabályokat is elmagyarázni. Megértik, de ahhoz, hogy használják, rengeteg gyakorlás kell. mindig is vágytam egy olyan videóra, amely tartalmilag 'üres', azaz csakis a formára koncentrál. Értelemszerűen ilyen nincs, mert ha valaki előad (jól vagy rosszul), akkor általában szeretne, vagy legalábbis próbál valamit közvetíteni. Mostantól azonban más a helyzet, mivel a TED előadásokról készült paródia videó, mindent megváltoztat egy csapásra. Nem szól másról, mint hogy milyen külsőségek szükségesek egy jó TED előadáshoz. A speakier folyamatosan kommentálja, amit csinál, ami persze vicces, mert ironikus, ugyanakkor tényleg így csinálják, ezért hasznos is. Én kétszer szoktam levetíteni a Thought Leader címre hallgató (és IDE KATTINTVA megtekinthető) mozgóképet, először csak az iróniát fedezzük fel benne, másodszor meg-megállítom a filmet, hogy lássák, hogy jegyzetelhessenek technikákat. Összesen kb. 25-30 hasznos információt gyűjtünk össze, majd az előadó tanácsait hasznosság szerint 3 csoportra osztjuk. Ezek után egy mini-prezentációt kell elkészíteniük a diákoknak, ahol tudatosan legalább 10 elemet használnak. Ezt kis csoportokban előadják, a többieknek pedig fel kell ismerniük a korábban azonosított technikákat. Egyetlen 4 perces videó, és 2 órányi anyagot is tartalmaz akár.

A mai órámhoz kerestem utazással kapcsolatos, lehetőleg érdekes témákat, amikor a Bucketlist (magyarul: Bakancslista) nevű oldalra bukkantam (MÉGPEDIG ITT ). A legegyszerűbb felhasználása, ha a Featured (Kiemelt) listás képekkel kivetítjük, és itt lehet azt játszani, hogy csak addig láthatják a diákok a képekkel együtt ízlésesen elkészített elemeket (ti. azoknak a dolgoknak a listáját, amit az életben egyszer feltétlenül ki kell próbálniuk), és erről jegyzeteket készítenek, majd megbeszélik egymással. Ha jó a csoport, vagy érdeklődők, lehet regisztrálni az oldalon egy közös profilt, ugyanis itt lehet választani akár közös célokat - mondjuk egy hónapra - és azokat közösen megcsinálni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, egészen kicsi, egyszerű, mégis szép célokat is ki lehet tűzni, és az osztálycsoportban fényképpel igazolni (pl. segíteni valakink az utcán, venni egy szendvicset egy hajléktalannak, fényképezni egy érdekes dolgot egy hétig, minden nap egy hasznos weboldalt posztolni a tanulócsoportba, megtanulni az összes amerikai állam fővárosát, elkészíteni egy filmet stb. ) A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen. Az oldalon lehet ezért pontokat gyűjteni, érdekes lenne kideríteni, hogy hány célt tud egy csoport/osztály egy adott időszak alatt kivitelezni (Megj: az oldalon saját célokat a jobb felső sarokban, a Create a goal menüpont alatt lehet készíteni).

Szeretne egy jó mesterséges nyelvet tanulni, de az eszperantó túl 20. századi? Érdekelné esetleg a tanítványait, hogy egy nyelv milyen szabályok szerint formálja a szavakat? Esetleg már évek óta megvan a klingon nyelvvizsgája, és új kihívások után nézne? Nos, jó hírünk van, a Dictzone szótárban ITT TALÁLHATÓ most már tanulhat dothraki nyelven is. Ez természetesen csak azoknak lesz érdekes, vagy tudják, hogy egyáltalán miről szól ez a cikk, akik ismerik a Trónok harca című sorozatot, ahol a dothraki nevű nép ezen a kitalált nyelven beszélt. Ez egy - a könyv alapján továbbgondolt és kitalált - fiktív, mesterséges nyelv, amit nagyon érdekes lehet órán elemezni, vagy sak megpróbálni egyes szabályait felismerni. Ha valakit jobban érdekel egy írott, PDF szótár, IDE KATTINTVA letölthet egyet.

A Time magazin zseniális gyűjteményét ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ ) amely a történelem (kétségtelenül önkényesen kiválogatott) legfontosabb képeinek az adatbázisa. Mivel esélyes, hogy tanítványaink már kevesebb képpel találkoztak a listáról, kifejezetten hasznosnak tűnik, hogy minden egyes kép mellé egy leírást mellékelnek az oldal szerkesztői, ami rendkívül nagy segítség, mivel a történetek, a háttér nélkül keveset értenek meg a diákjaink a képek valódi értékéből. Mivel 100 kép van, ha csak tíz hasznosat találunk, már egy csodálatos, több órás képekről szóló projektet lehet összerakni a weboldal anyagából.

Ma csupán egy angolórán használható, könnyed, vicces gyűjteményt ajánlunk, (ITT TALÁLHATÓ )amelyben a szokásostól eltérő ajánlások találhatóak, amelyeket esetenként joggal tarthatunk viccesnek. órai használatuk egyszerű: válasszunk 10 különösen vicceset, párban vetítsük ki a képeket interaktív táblára, a diákok feladat pedig nm más, mint hogy minden pár esetében eldöntsék, hogy melyik vicces ajánlást juttatják tovább. Miután elolvasták és a párbajok során kiszavazták az ajánlások felét, összeáll a döntő mezőnye, ahol sorrendbe kell rakni - érdekesség, viccesség, kreativitás szerint - a még versenyben lévő hat ajánlást, amely végül egy közös vita, érvelésekkel teli beszélgetés során kiadja a végső győztest. Nem kell mást tennünk, mint 12 képet kivágni, feltenni egy interaktív táblára, majd hallgatni, és hallani a diákok beszélgetnek és önfeledten kacagnak.

Rendkívül érdekes oldalra bukkantam, , amit IDE KATTINTVA lehet utánam csinálni - mondjuk sajnos angolul, de azért nem csak angolosoknak lehet hasznos. Igazából egy interaktív infografikáról van szó, amely azt mutatja meg nekünk, hogy egyes munkákat milyen eséllyel és milyen mértékben tudja egy robot elvégezni. Elég nagy az adatbázis ahhoz, hogy mindenki találjon egy számára érdekes Egészen pontos, százalékos eredményt kapunk, amit a többi munkával is össze lehet vetni ... és - ahogy a mondás tartja - aki, összevet, az vihart arat :). Én a tanár szakmát választottam ki, nem szeretnék spoilerezni, akit érdekel, lapozzon. Akit még jobban érdekel, látogassa meg az oldalt.

Érdekes dolog a statisztika, és a korrelációk világa. Bár két dolog együttállása nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, érdekes néha megvizsgálni azért, hogy mi mivel állhat együtt. Az, hogy ez a két jelenség valóban összefügg-e, a nyájas olvasó döntése, mindenesetre (IDE KATTINTVA ) érdekes együttállásokat leplez le számunkra szemfüles statisztikus. Gondolta volna bárki, hogy az öngyilkosságok és az USA-ban tudományos kutatásokra szánt összeg kéz a kézben jár? Nem? Pedig de. Szintén túlságosan együtt mozog a úszómedencébe fulladt emberek száma a Nicholas Cage filme megjelenésével. Nem is beszélve Maine államban a válások számának alakulásáról, ami láthatóan a margarinfogyasztással mozog együtt. Mivel valódi statisztikákról van szó, érdekes lehet a diákokkal végigbeszélni, hogy mi pontosan mit is jelent-het. Ráadásul saját korrelációkat is gyárthatunk (MÉGPEDIG ITT )