Talán még mindig nem tudjuk, micsoda forradalmat hozott a digitális filmezés és a YouTube a világba. Nem csakhogy mindenkinek a zsebében ott lapul egy kamera, amivel egyszemélyes stábként készíthet filmeket, hanem arra is létezik megoldás, hogy ezek a filmek bárkihez, bármikor eljussanak. Ahogyan a gramofon megjelenésével hirtelen és alapvetően változott meg a zenéhez való viszonyunk (például egy szimfónia meghallgatásához nem kellett egy zenekart szerezni és így a zene részben háttérdologgá is válhatott), úgy alakul át manapság a filmhez való hozzáállásunk is. Diákjainknak ez már teljesen természetes nyelve.

Ezért is készült egy két oldalas, elsősorban pedagógiai ötleteket felsorakoztató anyag, ami a Windows Movie Maker program osztálytermi használatét járja körül. Az anyag elérhető a Partners in Learning oldalon (IDE KATTINTVA). A letöltéshez regisztrálni kell az oldalon, ami még sok más előnnyel is jár (ERRŐL ITT ÍRTUNK). Ha bárki gondolt már arra, hogy feldobhatná filmekkel az óráját, vagy éppen, hogy kihasználhatná, hogy a diákok zsebében ott lapul egy-egy kamera, nézze meg mi milyen ötleteket kínálunk!

Ma már nem megfizethetetlenek azok a kamerák, amik a megszokottnál gyorsabban képesek filmfelvételre. Nálunk is került egy ilyen kamera, egy GoPro típusú, ami képes másodpercenként 60 kép rögzítésére. Adódott a gondolat, hogy használjuk az eszközt a szabadesés tanulmányozására. Korábban volt már egy másik módszerünk, ahol egy mikrofonnal mértük a szabadesést (ITT ÍRTUNK RÓLA), de talán az mégiscsak jobb, ha láthatják is a jelenséget.

Egy labdát ejtettek le és ezt vettük fel a kamerával. Ezután a film megfelelő részét képekké alakítottuk át. Ehhez a DVDVideoSoft ingyenes konvertálóprogramját használtuk (INNEN TÖLTHETŐ LE). Az eredmény egy képsorozat lett 30 képpel (az esés tehát fél másodpercig tartott). A képeket megvágtuk, hogy csak a lényeg látszódjon rajtuk, majd egyenként bemásoltuk egy új képre a webes SumoPaint alkalmazásban (EZ ITT VAN). Ügyelni kellett rá, hogy minden kép új szintre (layerre) kerüljön.

Firenze szívében található a Galilei múzeum, ha valaki arra jár, érdemes meglátogatnia. Ha azonban nem jár arra, akkor sem kell elkeserednie, mivel a múzeum fantasztikus virtuális kiállítást hozott létre (IDE KATTINTVA). Bebarangolhatjuk a termeket, megnézhetjük az egyes tárgyakat, olvashatunk a történetükről, jelentőségükről. Ennél is hasznosabb viszont a múzeum videótára, ahonnan szabadon felhasználható, letölthető videókat találunk meg.

A videótárban böngészhetünk témakörök alapján (IDE KATTINTVA) vagy éppen ábécé szerint (ITT). A témakörök a következők: tudományos társaságok, asztronómia, számoló gépezetek, kémia és gyógyszertan, rajzoló szerkezetek, elektromosság és mágnesesség, Galilei, térképészet, földmérés, időmérés, mechanika, orvoslás, meteorológia, optika, pneumatika. Nem csak akkor lehetnek ezek hasznosak, ha éppen tudománytörténetet akarunk tanítani, sok olyan koncepciót is bemutathatunk velük, amiket ma is tanítunk.

Nyelvtanárként sok videót használok, gyakran a YouTube-ról.Sokszor előfordul, hogy egy-egy érdekesebb (nehezebb) szó, kifejezés miatt meg kellett állítanom a videót, hogy kiemeljem mindazt, amit különösen érdekesnek tartottam. Erre nyújt megoldást, a fénymásolt lap is, ahol ezeket előre leírhatom. Azonban mióta a Caption generator oldalát használom (ITT TALÁLHATÓ), megváltozott az életem. Nem csak, hogy nincs szükségem a papírra, nem kell megállítanom a videót, de még a feladatokat is a képernyőre tehetem. A feliratozás funkciót nem feliratozóként használom leginkább, mivel sem időm, sem türelmem nincs ahhoz, hogy egy akár csak egy 2-3 perces videót rendesen feliratozzak. IDE KATTINTVA található egy példa, amelyben a Big Bang Theory c. sorozat egy három perces szeletére tettem fel kifejezéseket, egy-egy szót kihagyva. Ez megérte, mert kb. 5 percet töltöttem vele, és készen van a szókincs preparálása a szövegből, ráadásul egy feladat formájában.

A VICE nevű dokumentumfilm-csatorna a YouTube-on (ITT TALÁLHATÓ) szinte kimeríthetetlen forrása izgalmas filmeknek (sok ráadásul 'tanórai' hosszúságú, azaz 10 percnél rövidebb). A témák sokrétűek, azonban gyakran sokkolóak, ami egyrészt jó, mert könnyebb beszélgetni róluk, vagy véleményt formálni, ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon, hogy milyen osztálynak vihetjük be (és feltétlenül nézzük VÉGIG a filmet, mielőtt bevinnénk, vannak benne nem feltétlenül szép jelenetek, én néha ki is vágok részeket, ezt minden eszköz nélkül a TubeChop segítségével lehet pl. megcsinálni - ITT ÍRTUNK erről). Mindezek mellett szinte biztosan találunk használható anyagot az 500+ videó között.

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Tolnainé Gálik Sarolta PIL Akadémista angolóráját ajánljuk ma, de nem is annyira az óra miatt, mintsem a Glogster kreatív használata okán. Érdekes lehet, ahogy a diákok érdeklődését megpróbálta egy Glog készítésével felkelteni, illetve a teljes házi feladatot (még a film megtekintése előtt) ebben a formában kapták meg a diákok. Az órát egy az egyben olvashatjátok a lapozás után, bár abben vitatkoznánk a szerzővel, hogy a "A glog műfajából következik, hogy inkább egyéni feldolgozásra ideális". Mi is foglalkoztunk a Glogster-rel már a TanárBlogon, ITT, illetve ITT további érdekes és talán hasznos ötletek találhatóak. Több van a Glogster-ben, mint elsőre gondolnánk :)

Mindig nagy örömmel tesszük közzé a TanárBlog olvasóinak beküldött írásait, nagy boldogság, hogy egyre többen kapnak kedvet az íráshoz is. Ma Tóth Éva (tavalyi PIL Akadémista és angoltanár) írását osztjuk meg - amelyet elsősorban angoltanárok forgathatnak haszonnal. Éva rengeteg ötletet gyűjtött össze ahhoz, hogy az utolsó órák ne feltétlenül a videózásról szóljanak az iskolában. Mi van akkor, teszi fel szerzőnk a kérdést, ha a nyár mint téma jelenik meg.A válasz sok letölthető, interaktív, vicces és hasznos ötlet formájában a lapozás után található (angolul).

A világűr csodái majdnem mindenkit lenyűgöznek. A NASA igyekszik a kedvünkben járni, és rengeteg videót oszt meg a NASA.gov videógalériáiban (ITT TALÁLHATÓ). Amiért ez jó hír nekünk, az az, hogy nem öncélú, érthetetlen és nehezen használható videók kerültek az oldalra, hanem láthatóan nagy gondot fordítottak arra, hogy a jelenségeket közelebb hozzák a nézőkhöz és közérthetően elmagyarázzák, hogy mikor mi miért történik. Akár a Curiosity-n (vagy általa) küldött videók és érdekesek lehetnek, de az is izgalmas, hogy mit is csinálnak az asztronauták, vagy mi mindent érdemes tudni az expedíciókról. A videóknak soh anem érünk a végére, érdemes válogatni, hogy a legjobbak és a legérdekesebbek kerüljenek terítékre.