Ezt a közhelyet mindenki ismeri, de nem szereti felemlegetni, ha a fizetéséről van szó. A Vanderbilt Egyetem napokban publikált tanulmánya szerint pedig ez a helyzet. Hiába kaptak a tanárok jelentős fizetésemelést, ha a diákjaik jobban teljesítenek a teszteken, az ő gyerekekik eredményei nem nőttek jobban azoknál, akiknek semmi jutalom nem járt. (A tanulmány ITT OLVASHATÓ angolul.)

A három éven át tartó vizsgálatban 300 matematikatanár vett részt, felüknek ígértek 5000 és 15000 dollár közötti éves bónuszt, amennyiben az állami teszten javulnak a diákjaik eredményei. A tanárok másik fele semmiféle ilyen javadalmazást nem kapott. A három év alatt nem sikerült statisztikai különbséget kimutatni a két csoport diákjainak teljesítménye között.

Egy butábbak az iskolából kikerülő generációk! Egyre könnyebb átvinni a lécet az érettségiken és felvételiken! Egyre lejjebb megy a színvonal! Nem csak hazánkban hangzanak el ezek a mondatok (ITT ÍRNAK róla a komment.hu-n), hanem sok más országban is.

A tudományos népszerűsítés egyik fenegyerreke Ben Goldacre blogjában arról töpreng (ITT, ANGOLUL), vajon miféle alapja lehet ezeknek a kijelentéseknek. Nagyon sok kérdést és kételyt vet fel az ilyen sommás kijelentésekkel kapcsolatban.

Kell-e számítógép, kell-e IKT a legkisebbeknek, akár az óvodában (bölcsödében) is? A kérdés bonyolult és összetett, nagyon sok érv hangzik el mellette és ellene is. Az Egyesült Királyság Nemzeti Alaptanterve szerint 40 hónapos korukra a gyereknek már bánniuk kell az egérrel és a billentyűzettel és már 22 hónapos koruktól ismerkedniük kell a számítógépekkel.

Nem mindenki ért egyet ezzel. Aric Sigman angol kutató a Daily Telegraphnak adott nyilatkozatában erősen kritizálta ezt a gyakorlatot. Meglátása szerint az IKT korai alkalmazása pontosan azt akadályozza meg, amit fejlesztenie kellene, a fenntartott figyelem és koncentráció képességét. Mindeközben a fejlődő agyra olyan hatással van, ami később olvasási nehézségekhez, figyelemzavarhoz vezet. Sigman szerint kilenc éves kora előtt nem szabadna az iskolában számítógéppel találkoznia a gyerekeknek.

Létezik bulvárpedagógia? Van olyan neveléstudomány, ami az olcsó népszerűségre törekszik a megalapozott kutatásokkal alátámasztott vizsgálatok helyett? Ollé János szerint ilyen bulvárpedagógia Sir Ken Robinsoné. ITT OLVASHATÓ Ollé János blogbejegyzése erről:

Ken Robinson mondanivalója tökéletesen középen áll a tudományos értelemben vett pedagógia és a hétköznapi gyakorlatok pedagógiai nézetei között. Lelkesítő, érdekes, hatásos, nagyívű és tegyük hozzá némi cinizmussal: kifejezetten kreatív (belőle még nem ölte ki az iskola) ellenben veszélyes mindkét oldalra, de leginkább a közönségre nézve.

Nem éppen tudomány, de nagyon érdekes lehet, hogy milyen hullámokat vetnek a weben az oktatáspolitika lépései. Az internet adta lehetőségeknek köszönhetően mindenki hozzászólhat, elmondhatja a véleményét. Izgalmas lehet elolvasni, mit írnak egyes véleményvezérek, sőt akár hozzátenni a saját gondolatainkat is.

Egy ideje már csiripelgetik a madarak, hogy az utóbbi időkben az oktatásnak valami egészen új formája, teljesen más paradigmája kezd kialakulni. A szószólói szerint konnektivizmusnak nevezett elképzelés, a tanulást nem instrukciók kiadásában, információátadásban vagy ismeretközlésben látja, hanem inkább hálózatok építésében. Eszerint az ev szerint a digitális korszakban a tanulás maga hálózatok (diák-tanár, diák-diák, diák és a világ) sorában történik meg.

A tudományos népszerűsítés fontos és egyben szórakoztató dolog. Szinte mindenki szívesen olvas a fizika, a biológia titkairól, új eredményeiről, de a történelemtudomány vagy akár a matematika közérthető nyelven megfogalmazott érdekességei is nagy érdeklődésre tartanak számot. Hazánknak ma is vannak olyan kutatói, akik képesek közérthetően és izgalmasan a nagyközönség számára is közel hozni a tudományt, ilyen például Mérő László vagy Csányi Vilmos, esetleg Falus András.

Most egy 2006-os felmérés eredményét mutatjuk be. A nagy menzetközi PIRLS programban a negyedikes diákok szövegértését vizsgáltás és a hazai gyerekek a legjobbak között végeztek. Azt is megnézték, hogy a tanítók mennyire férnek hozzá és mennyire használnak IKT eszközöket az olvasásoktatásban. A továbbiakban idéznénk a jelentésből (ITT ÉRHETŐ EL).

Új és minden bizonnyal nagyon rendszertelenül jelentkező sorozatot indítunk itt a Tanárblogon, a Tudomány cikkekben a közelmúltban megjelent érdekes pedagógiatudományi cikkeket mutatunk be röviden, természetesen olyanokat, amik kapcsolódnak az IKT-hoz. Sokat beszélünk az IKT-ról, de ritkán hangzanak el komoly kutatásokon alapuló valódi tények, ezen próbálunk segíteni.