Nagyon izgalmas óravázlatot találtam a Read Write Think nevű oldalon. Újságcikket tanulhatunk meg írni (és taníthatunk is természetesen). Mindezt ráadásul interaktív online alkalmazásokkal segítve. A lapozás után röviden összefoglaljuk, és kiegészítjük az óravázlatot, érdemes kattintani!

Az Energiakaland (IDE KATTINTVA található) - nem meglepő módon - az energiával foglalkozik, mápedig ismeretterjesztő / játékos formában. Az oldalon tényleg nagyon sok játék van, 4 szinten, korosztályok szerint rendezve. Én a gimnazistáknak szánt anyagokat néztem meg - itt lehet pl. erőművet építeni, vagy éppen az éghajlatváltozásról tanulni. Mindehhez komoly tanári segédletek is vannak, letölthető anyagok, de önmagában az, hogy ilyen bőséges digitális tananyag érhető el - ráadásul magyarul - feltétlenül megér egy kattintást! További részletek a lapozás után!

A Free Play Music oldalán (IDE KATTINTVA található) azt találjuk pontosan, amit a neve is ígér - zenéket, és hanganaygaokat, amelyeket ráadásul ingyenesen letölthetünk. Én kipróbáltam, és nagyon bejött - például iskolai projektekhez választhatunk aláfestő zenét, vagy saját szórakoztatásunkra töltögethetünk le a több ezer felvétel közül. Nagyon gondosan vannak 'dokumentálva' a zenék, azaz elég sok mindent leírnak nekünk - pl. a hangulata, stílusa, a felvétel hossza stb. Így nagyon könnyű például egy akció jelenethez húzós, dinamikus, mégis lágy zenét találni.

Nagyon érdekes oldalt találtam, ahol - az INTEL fejlesztésében - nagyon gyorsan, egyszerűen lehet online projekteket készíteni diákokkal. A lapozás után jön a lényeg - egy elég részletes bemutató videó. Az oldaálon ok-okozati összefüggéseket lehet nagyon szépen, egyszerűen, vizuálisan megjeleníteni. És amitől mindez projekt: tanárként külön felületet hozhatok létre a csoportoknak, én magam oszthatom csoportba a diákokat, akár külön feladatokat is adhatok nekik, és még az ellenőrzés, értékelés is megoldott. Az alkalmazás IDE KATTINTVA található, a bemutató videó pedig a lapozás után.

Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

Az Online Education című oldal (IDE KATTINTVA) filozófiája szerint a weben tanulhatjuk azt, amit az iskolában nem tanítanak meg nekünk. Például azt, miként lehet kinyitni egy számzáras lakatot, vagy miből áll a bélgáz esetleg milyen egy nap az interneten (ezt az utóbbit meg is mutatjuk a Bővebben után).

Az oldalon még találhatunk gyűjteményt hasznos oldalakból és netes eszközökből, de a legtöbb ötleten talán mégis a plakátok egyes témákról. Nyugodtan kiadhatjuk a diákjainknak, hogy készítsenek hasonlót valamilyen órán feldolgzott témával kapcsolatban. És akkor lássuk, mekkora is az internet 8ha bárki kételkedett volna benne, hogy valóban új korszakban élünk):

A probléma alapú tanulás igazi divatszó Amerikában. Elsőként az orvosképzésben kezdték el használni, ahol a medikusok valóban egy-egy problémával, vagyis egy elképzelt beteggel szembesültek és a megoldást kellett megtalálniuk. Később azonban egyre több tárgy oktatásába lépett be ez a módszer, elsődlegesen a természettudományok tanításába, de a társadalomismeret, a gazdasági ismeretek területére szintúgy.

A ma ajánlott oldal a probláma-alapú tanulás amerikai Mekkája a PBLNetwork (ITT TALÁLHATÓ). itt számtalan izgalmas forrást találhatunk angolukl, de ezeket és a probléma-alapú tanulás alapelveit a Bővebben után részletezzük.

Ha virtuális osztályteremről van szó, akkor mi itt a Ninget szoktuk bemutatni (PÉLDÁUL ITT), de a változatosság gyönyörködtet, legyen szó az Edmodóról is (IDE KATTINTVA érhető el). Az Edmodo nem kínál többet, mint a Ning, de mindezt egy védett környezetben teszi. Nincsenek például reklámok az oldalon, amik a Ning esetében zavaróak lehetnek.

A jelentkezés is egyszerűbben megy az Edmodóra, hiszen megadhatunk egy kódot a diákoknak, amit felhasználva automatikusan a mi oldalunkra lesznek regisztrálva. Nincs szükség tehát arra sem, hogy a diáknak saját email címe legyen.

Már korábban is írtunk a Glogsterről (ITT), amivel nagyszerű és látványos internetes poszterek készíthetők. A napokban azonban elindult az oldal kifejezetten tanárok számára készített változata is (IDE KATTINTVA). Ebben a változatban nem csak új grafikákat kapunk, amik jobban illenek az órai használathoz, és nem arra van lehetőségünk, hogy beilleszük például a SchoolTube videóit, hanem a diákjainkat is könnyebben és ellenőrzötten dolgoztathatjuk.

Ha valaki tanárként jelenkezik fel az oldalra, akkor lehetősége van diákokat is regisztrálni. A diákok regisztrációjakor a felhasználónevet és a jelszót az oldal generálja majd levélben továbbítja számunka. Nem kell tehát a diákoknak saját e-mail címmel rendelkeznie és nem kell végigcsinálnunk a néha hosszadalmas regisztrációt, elég ha kezükbe adjuk a nevet és a jelszót és már kezdhetik is a munkát.

Zseniális oldalra akadtam - a NASA fejlesztette, az ötlet egyszerű: a NASA űrhajósaival készíthetünk (irányított) interjút (IDE KATTINTVA található). Kb. 10 űrhajós található az adatbázisban, leülnek velünk szembe, választhatunk a kérdések közül, és ők már válaszolnak is.