A Papírrepülők blogon (ITT TALÁLHATÓ) papírrepülőket találhatunk. Felteszem ebben nincsen semmi meglepő, de mégis egy igazi kincsesbányát lelhetünk a linkre kattintva.  Sokféle típus alapos elemzését olvashatjuk itt és mindegyikhez találunk hajtogatási útmutatót is.

A papírrepülő olyan, mint a parfé, mindenki szereti. Napköziben, osztálykiránduláson, lyukas órában, vagy ha éppen bedobtak minket egy osztályba helyettesíteni, jól jöhet, ha van nálunk pár hajtogatási terv és ezeket felhasználva rendezünk akár versenyt is.

A TitanPad (ITT TALÁLHATÓ) egy a sok közös dokumetumszerkesztő/jegyzetelő alkalmazások közül. Nagy előnye, hogy semmiféle regisztráció nem szükséges a hasznáatához. elegenedő egy linket elküldenünk azoknak, akikkel dolgozni akarunk és már mehet is a közös dokumentum szerkesztés.

Minden szerző külön színt kap, így könnyű megállapítani, mi kinek a munkája volt. Az egyes változatokat végigkövethetjük, sőt egy idővonalon azt is megtekinthetjük, hogy miként is alakult a dokumentum az idők során. Lehetőségünk van természetesen mindeféle jól használható formátumban le is tölteni az elkészült szöveget.

Írtunk már több olyan alkalmazásról, amelyek segítségével együttműködhetünk az interneten. Az Office Live több szolgáltatást gyúrt egybe, amelyeket egy Windows Live ID-vel lehet elérni. A lapozás után egy rövis d videóval mondjuk el, hogy mi mindenre képes az Office Live - előre annyit, hogy valós idejű együttműködést nem ad (erre amúgy is ott van a DOCS), de feltölhetünk, megoszthatunk dokumentumokat másokkal. Szóval itt a Google docs konkurense, azzal az előnnyel (ha ez előny), hogy a Word-öt valószínűleg sokkal többen használják, mint a Google dokumentumokat.

A Zinepal egyike azoknak az alkalmazásoknak, amelyek segítségével gyorsan tudunk e-könyveket, vagy éppen e-újságokat készíteni. A munka menete rendkívül egyszerű, a kimenete viszont rendkívül látványos. Regisztráció után meg kell adnunk a weboldal címét, amelyből szeretnénk e-könyvet csinálni (természetesen saját vadonatúj könyvet is készíthetünk saját cikkekből), majd a Preview gombra kattintva megnézhetjük, hogyan is néz ki az újságunk. Minden fontosabb elemet személyre szabhatunk (pl. betűtípus), majd egyetlen kattintással elkészül az e-újság, amit 3 különböző formátumban (koztük PDF-ben is) elküld a Zinepal a mi e-mail címünkre. Letöltjük, nyomtatjuk, használjuk.

Ezt a kérdést teszi fel a What happened in my birthyear? nevű oldal. És válaszol is rá (angolul természetesen). Ráadásul nem is akármilyen részletességgel. Nem kell mást tennünk, mint beírni a születésünk évét, és olvasni. Remek projekt, és semmi nem kell hozzá, csak internet. Természetesen kevésbé izgalmas, ha mindenki egy évben született a csoportban, de még úgy is lehet vele valamit kezdeni, pont azért, mert iszonyatos mennyiségű adatot kapunk. Csak győzzük olvasni.

A gólyák a közkedvelt madarak közé tartoznak (ahogy a bogarak között a katica). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehér gólya adatbázisa sok amatőr madarász megfigyeléseit és adatait foglalja össze. Az adatbázis egy interaktív térképet is tartalmaz (IDE KATTINTVA), amiben különféle mutatók szerint vizsgálhatjuk hazán gólyaállományát. Megnézhetjük, hol fészkelnek (villanyoszlopon, tornyon, fán), hány fiókát nevelnek és hány magányos egyed van.

Izgalmas projektet lehet szervezni tavasszal, ha a saját lakókörzetünk környékén gyűjtenek adatokat majd azt hasonlítják össze a megye és az ország adataival.

Mindig csak mondogatjuk, hogy az internet, a webkettő olyan lehetőségeket rejt magában, amit még talán elképzelni sem tudunk. Olyan ez, mint egy új kontinens meghódítása, partraszálltunk, talán már kezdünk elmerészkedni a biztonságos kikötőtől, de még nem tudjuk igazán, mekkora is ez a föld, mi az, ami aprócska sziget és mi az, ami egy egész kontinens? Azt már régóta tudjuk, hogy az új technika az adatfeldolgozás és megosztás sebességében, a kooperációban és kollaborációban, a felhasználók által generált tartalomban, a laikus és a szakmai erőforrások közös használatában hatalmas lehetőségeket rejt, de ritkán láthattunk olyan alkalmazást, ami ezt bizonyítja is.

Az Eye On Earth (IDE KATTINTVA), a Bing térképekre épülő európai környezetvédelmi alkalmazás ilyen. Az oldalon a levegő- és a fürdővizek minőségét követhetjük kontinensünkön. Az állomások adatai egy órával a mérés után már megjelennek. Az oldal használatát videóban mutatjuk be:

Nem elképzelhetetlen helyzet: az iskola (vagy egy osztály) készít pl. egy blogot, amit szeretne a világgal tudatni, minél több embernek bemutatni. Találnak is egy kedves szolgáltatót, vagy weboldalt, aki hajlandó lenne mondjuk az üres banner helyeken futtatni egy reklámot (nagy dolog!). Sajnos az iskola (kis, kezdő oldal stb.) nem tudja ezt igénybe venni, mivel a banner elkészítése több pénzbe kerül (meg honnan is szerezzenek valakit, aki ért hozzá), mint az egész projekt. Ilyen helyzetekre találták ki a Flash Vortex nevű oldalt, ahol beírva a bannerre szánt szöveget nem egész két perc alatt profi bannert készíthetünk magunknak, amelyet le is tölthetünk, majd odaadhatunk bárkinek. Természetesen a méretet is beállíthatjuk, azaz akár 4-5 különböző méretű reklámcsíkot is készíthetünk!

A most bemutatatandó weboldal sokrétűségére utal, hogy nem is angoltanár ajánlotta figyelmembe, és nem is angolórán használták. Pedig...! A Time magazin egy képekkel gazdagon illusztrált összeállítást készített, melynek témája: ki mennyit eszik meg egy héten. Fizikailag bemutatja (képeken), hogy pl. egy átlagos amerikai család mennyit is eszik meg egy hét alatt (képünkön ez látható). Természetesen az is érdekes, hogy mit esznek-isznak az emberek, nem csak az, hogy mennyit. Feltétlenül ajánlom angolórára, éppen kipróbáltuk egy órán - remekül bejött!

A fodey.com oldalán található (IDE KATTINTVA) újságcikk generátorral gyorsan és látványosan készíthetünk újságcikk kinézetű képeket.

Nem kell mást tennünk, mint beírni a leendő újság címét, a dátumot, a vezércikk címét és szövegét és már el is készül a saját lapunk. Az elkészült képet a Download your image gombra kattintva tölthetjük le. Vigyázni kell, mert a hosszú ő és ű betűket nem érti a rendszer, használjuk helyette a rövideket.