Az utóbbi időben egyre több cikket írtunk arról, hogy miként használjuk a tanításban programozásra a mesterséges intelligenciát. Készült így már tanulókártya alkalmazás, kémiai gyakorló, de készítettem már vízkörforgás játékot, random áramkör generátort is. A szakmai napokon nagy lelkesedéssel mutogattam mindenkinek, hogy milyen remek lehetőség ez, hogy amit csak szeretnénk meg tudunk csinálni magunknak.

Fogalmam sem volt róla, hogy valójában egy vibe coder vagyok és arra biztatok mindenkit, hogy legyen ő is az. A kifejezést a szlovák származású OpenAI alapító Andrej Karpathy alkotta meg idén februárban, amikor ezt írta:

"Létezik a kódolásnak egy új fajtája, amit én „vibe kódolásnak” nevezek, ahol teljesen átadod magad a hangulatnak (a „vibe”-oknak), bevállalod az exponenciális dolgokat, és elfelejted, hogy a kód egyáltalán létezik. Ez azért lehetséges, mert az LLM-ek (pl. a Cursor Composer a Sonnettel) kezdenek túl jók lenni. Ráadásul a SuperWhisperrel csak beszélek a Composerhez, így alig érek a billentyűzethez. A legbutább dolgokat kérem, például hogy „csökkentsd felére az oldalsáv paddingjét”, mert lusta vagyok megkeresni. Mindig az „Összes elfogadása” (Accept All) opciót választom, a diffeket már nem is olvasom. Amikor hibaüzenetet kapok, csak kommentár nélkül bemásolom, és ez általában meg is oldja a problémát. A kód túlnő a szokásos felfogóképességemen, jó ideig kellene olvasgatnom, hogy igazán megértsem. Néha az LLM-ek nem tudnak kijavítani egy hibát, olyankor egyszerűen megkerülöm a problémát, vagy addig kérek véletlenszerű módosításokat, amíg a hiba el nem tűnik. Eldobható, hétvégi projektekhez nem is olyan rossz, de azért elég szórakoztató. Építek egy projektet vagy egy webalkalmazást, de ez valójában nem is kódolás – csak látok dolgokat, mondok dolgokat, futtatok dolgokat és másolok dolgokat, és a dolog többnyire működik."

Az én tapasztalatom is pontosan ez: a dolog többnyire működik. Érdemes kipróbálni, ehhez segítséget is adunk a szeptemberi webináriumunkon. Fontos kérdés, hogy segít-e ha az embernek van valami tapasztalata a programozásról, a válasz pedig az, hogy igen segít. Még fontosabb kérdés, hogy sokat segít-e? Amire a válasz az, hogy nem olyan sokat.

Arra pedig, hogy milyen sok dolgot is meg lehet csinálni így, álljon itt még egy példa, a varjú időjárás (IDE KATTINTVA, itt az oldalon a Google térképén kiválaszthatunk egy helyet, majd arra kattintva megkapjuk éppen milyen ott az időjárás és kapunk egy az alaklomra generált képet is egy kaján varjúról az adott időjárásban az adott helyen, ez azért már elég komplex dolognak tűnik, nem?

Valamikor az évezred elején, amikor a Sulinet digitális tartalmai készültek nagy csatákat folytattam azért, hogy az elkészült anyagokban minél több valóban interaktív elem legyen. Olyan dolgok, amik az aktív tanulást segítik. gyorsan kiderült, hogy ilyeneket készíteni, programozni nem egyszerű feladat. Főleg azért sem, mert aki programozni tud az nem nagyon ért a tanításhoz és viszont. Lehet, hogy ennek vége.

A BBC által kiötlött mikrokontroller a micro:Bit szerencsére egyre több hazai iskolában van jelen, sőt már a hivatalos tankönyvben is megjelent! Ezért lehet nagyon hasznos egy gyűjtemény, ahol mindenféle a kis lapocskához kapcsolódó anyagot találhatunk meg (IDE KATTINTVA). Van itt minden: projektek, óravázlatok, közösségek, kiegészítők, programozáshoz használható eszközök. Mindez ugyan angolul, de mindenképpen érdemes körülnézni itt, ha valaki szeretne belevágni a micro:Bit használatába!

A micro:Bit eredendően azért született meg, hogy bevezesse a programozás rejtelmeibe a fiatalokat. legtöbben a blokkprogramozós MakeCode felülettel kezdik az ismerkedést és az nagyon hasznos is ahhoz, hogy az első lépéseket megtegye bárki és gyorsan legyen sikerélménye. De hogyan tovább? Miként lehet az egyszerű feladatokon továbblépni? Az egyik lehetőség a robotika, különféle készletek érhetőek el, amiknek az agya egy kis micro:Bit, más projektekben okosotthont lehet vezérelni az eszközzel. Azonban a mindenféle kiegészítők nélkül is tovább lehet lépni a komolyabb programozás felé. Akár úgy is, hogy ahhoz a nyelvtanból tanultak is hasznossá legyenek.

A kódolás a 21. századi nemzetközi nyelv, amely megkönnyíti a nemzetek közötti kommunikációt - tartják sokan Persze a Bábel-hal kapcsán talán gondolhatjuk azt is, hogy ez nem biztos, hogy jó hír (mármint az, hogy a nemzetek ezentúl egy közvetítő nyelv segítségével kommunikálhatnak minden korlát nélkül). A kódolás azonban itt van, és úgy néz ki, hogy jó ideig még biztosan marad. Ezért hát akárhány éves z ember, vagy akármit is gondol a programozásról, és az ahhoz való affinitásáról, itt az idő, hogy belevessük magunkat a kódolás rejtelmeibe. Erre (némi angoltudással felvértezve) remek első lépés a Code academy, ahol én most a Python nevű nyelv tanulását kezdtem el. Kezdő szintről is viszonylag kis lépésekben, világos magyarázatokkal, és sok hasznos segítséggel sajátíthatjuk el ezt a csodálatos nyelvet.

Egy rendkívül egyszerű, mégis remekül használható appot ajánlunk ma (ITT TÖLTHETŐ LE a Google Play-ről, amely rendkívül egyszerűen követhető, a kódolás szépségeit mégis lépésről lépésre bemutatni hivatott. Némi angoltudás nem árt hozzá, de feladatok nagyon szépen visznek be minket a sűrűjébe a dolgoknak. Egy szöcskével kell lépdelnünk, és például országok zászlóit kell színkódok, illetve az irányok megadásával kiraknunk. De ez csak a kezdet, később további - immár bonyolultabb - kihívások is várnak ránk Ha letöltjük, az app joggal lehet kihívója a Facebook-nak vagy az Instagram-nak, ha csak öt percünk van, vagy várakozunk az orvosi rendelőben.

A Google vicces, animált logói méltán népszerűek, egész gyűjteményeket lehet találni belőlük (pl. ITT). Az egyes logók mindig valamilyen kiemelt eseményhez, évfordulóhoz köthetők, már csak ezért is érdemes közöttük böngészni. Az ITT TALÁLHATÓ eszköz egy lépéssel tovább megy, kis kreativitással és némi programozási ismerettel mindenki elkészítheti a saját Valentin-napi Google logóját. A programozáshoz a jól ismert blokkokból építkező Scratch környezetet használhatjuk, így akár kicsikkel is nekivághatunk.

Akik találkoztak már a micro:Bit mikrokontrollerekkel, jól ismerhetik a MakeCode oldal. Ez az a webes felület, ahol könnyedén lehet blokkokból (a Scratch-hez hasonlóan) programokat készíteni. (Valójában Javascript programok készülnek, de ezt a használónak nem kell tudnia.) A platform nem csak a micro:Bit programozásához használható, hanem akár a jó öreg Arduinohoz is. Most megjelent egy új és izgalmas lehetőség a Makecode for makers amivel mindenféle elektronikai projektet elkészíthetünk (IDE KATTINTVA). A programozási felület mellett megjelenik a kiválasztott mikrokontroller és egy elektronikai próbapanel, az utóbbin pedig magától kinő a kapcsolás, ahogy mi programozunk. Ha egy LEDet kapcsolunk be, akkor megjelenik a LED a megfelelő csatlakozásokkal. Itt persze ki is próbálhatjuk, hogy működik-e, amit összeraktunk. Ami pedig a legjobb, hogy az elkészült projekt megépítéséhez egy lépésről-lépésre útmutatót is kapunk. Így komolyabb elektronikai projekteket is elkezdhetünk készíteni akár már alsó tagozatban is.

A Kódolás hete keretében Szabó Imre tartott izgalmas webináriumot arról, hogyan lehet programozni a Minecraft játékban. Szerencsére az előadás megnézhető, a Bővebben után itt nálunk is:

Pillanatokon belül kezdődik a CodeWeek a programozás európai ünnepe. IDE KATTINTVA lehet csatlakozni a programokhoz. Érdemes körülnézni nagyszerű ötletek vannak az oldalon és persze érdemes rszt venni a dologban mert még nyeremények is vannak! A hétre készülve webináriumokat is szerveztek egy ilyenben volt szerencsénk nekünk is részt venni. Az ELTE oktatója Abonyi-Tóth Andor mutatta be bevezetésként a micro:bit lehetőségeit, majd mi is mutattunk pár trükööt hozzá. A teljes webinárium felvétele megtekinthető alább: