Diákjaimmal éppen a Kárpát-medencét tanuljuk és ennek részeként készítünk közösen egy nagy térképet róla. A térképre először felmásolták a folyókat, hegyeket, majd a fontosabb városokat, ásványkincseket, a Nemzeti Parkokat. A következő lépés az volt, hogy turisztikai látványosságok is kerüljenek fel rá. Választhattak, hogy rajzot vagy 3D modellt akarnak-e készíteni róla, amit azután ki is nyomtatunk. Többen is nekivágtak a modellezésnek, amihez többen a 3DSlash, mások a Sketchup, a Tinkercad vagy a korábban is bemutatott OpenSCAD programot használták.

A Hack the Classroom online konferencián láttam egy remek módszert arra, ahogy egyszerű elektronikából adatgyűjtőt lehet készíteni (erről van szó). Mivel Arduinonk nekünk is van (nem drága mulatság, itt például 2000 forint) arra gondoltam, talán magam is tudnék valamilyen izgalmas mérőeszközt készíteni. Mivel a kémia az, amiben a legritkábban használunk méréseket, valami ilyen területen használhatón gondolkodtam. A csapadékképződési reakciók sebességét például lehet mérni abból, hogy mennyi fényt ereszt át az oldat, vagy milyen gyorsan válik átlátszatlanná. A klasszikus kísérletben nátrium-tioszulfát és híg sósav szerepel, a csapadék pedig kén. Ezzel kezdtem el kísérletezni én is.

Soat írtunk már a Kodu nevű ingyenes játékkészítő környezetről, amiben a programozás alapjait tanulhatják meg gyerekek. Idén egy versenyt is hirdet a Microsoft 9-12 éves gyerekeknek, amiben minél ötletesebb, minél izgalmasabb, minél kreatívabb játékot vagy interaktív történetet kell készíteniük. A részletek IDE KATTINTVA olvashatók, a nevezés határideje november 10. Az alábbiakban némi segítség a Kodu használatához:

Egy gyűjteményt teszünk közzé, ami segíthet a kódolás tanításában. Itt megtalálható egy magyar nyelvű bevezető az OpenSCAD program használatához, egy hasonló a Sonic Pi programhoz és tíz belépő feladat a micro:bit használatához. Az anyagokat bárki letöltheti és kedvére használhatja, hogy meghozza mások kedvét is a programozáshoz. A gyűjtemény IDE KATTINTVA érhető el, de be is ágyazzuk ide.

Az OpenSCAD nevű programmal (INNEN TÖLTHETŐ LE) tárgyakat tervezhetünk, de nem rajzban, hanem kódot írva. Ez nagyszerű lehetőség minden olyan fakezűnek, mint én is vagyok például, de emellett jó bevezető is lehet a programozásba. AZ elkészült 3D modellben gyönyörködhetünk, de akár ki is nyomtathatjuk egy 3D nyomtatóval. Hogy megkönnyítsük a diákok és a tanárok számára az ismerkedést a programmal, írtunk egy két oldalas bevezetőt is, ami bőven elegendő ahhoz, hogy valaki elkezdjen foglalkozni a programmal. Az ismertető letölthető IDE KATTINTVA.

Nem először és minden valószínűség szerint nem is utoljára írunk az informatika oktatást forradalmasító kis eszközről a micro:bitről. Ez a kis mikrokontroller most már meg is rendelhető (15 fontért például innen) és el is lehet kezdeni játszani vele. Most azért került ide, mert elérhetővé vált egy új oldal, Code the micro:bit néven (ITT TALÁLHATÓ), ahol a korábbinál több programblokkot használhatunk fel a programozásra. A legizgalmasabb (nekem), hogy vannak blokkok, amikkel a kis eszközök egymással bluetooth kapcsolaton keresztül tudnak kommunikálni. Így készült az alábbi program is, amiben két mikrokontroller tud egymással kő-papír-ollót játszani.

Nagyszerű oktatási projektet készített a Microsoft, amit szabadon elérhetővé tett bárki számára (IDE KATTINTVA), a letölthető OneNote jegyzetfüzet minden információt tartalmaz, amivel vagy 50 órán át dolgozhatnak csoportokban a diákok. A feladat egy új bolygón egy kolónia létrehozása, különös tekintettel arra, hogy a bolygón nagyon gyakoriak a földrengések. A feladatok során a diákok terveznek, barkácsolnak,építenek és kódolnak is. A klasszikus témakörök közül a elektromosságot, az adatelemzést és a földrengéseket érinti a projekt.

Korábban írtunk már a micro:bit programozható mikrokontrollerről (ITT), ami akár forradalmasíthatja is az informatika oktatását. Az eszköz (Angliából) már előrendelhető, ára (ez azért várhatóan még csökkenni fog) 5000 forint. Most egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amit a foci EB ihletett: hogyan lehet a labdabirtoklást számláló eszközt készíteni a micro:bitből. Ehhez most a Python programnyelvet használtuk, de akár az egyszerűbb blokkokból is leprogramozható. A használat nagyon egyszerű, amíg az egyik csapatnál van a labda, nyomjuk az A gombot, amíg a másiknál, a B-t, a kijelzőn pedig folyamatosan megjelenik, hogy hány százalékban birtokolta A csapat a labdát.

Van-e közös metszete az informatika és az ének órának?Hát természetes, hogy va, méghozzá igazán kiváló a Sonic Pi program formájában (ITT TALÁLHATÓ). Ez a kis program eredetileg a Raspberry Pi mikroszámítógéphez készült, de letölthető Windowsos és Maces változatban is. Segítségével zenét programozhatunk. Megadhatjuk, hogy milyen hangok és hangminták szólaljanak meg, paramétereket adhatunk meg nekik. Pillanatok alatt eljutunk oda, hogy ciklusokat és változókat használjunk, vagy akár a saját függvényeinket definiáljuk. Közben azonban a harmónia sem egy utolsó szempont, tehát a zenei ismereteink is fejlődhetnek. A program fantasztikus eszköz lehet informatika iránt érdeklődő gyerekeknek, hogy megismerkedjenek a zenével és vájt fülű diákoknak, hogy belekóstoljanak a programozásba.

Szerebcsére egyre több és több az olyan próbálkozás, ami kódolást, programozást próbálja közelebb vinne a gyerekekhez. Bár továbbra is folyik a vita arról, hogy mit is kellene tanítani informatika órákon és vajon a programozásnak van-e ott helye, ha pedig van, akkor milyen formában, úgy tűnik a világ nem várja meg, amíg felszáll a fehér füst és egyre másra produkálja a jobbnál jobb kódolást tanító megoldásokat. Ilyen a Code Combat is (ITT TALÁLHATÓ), aminek nagy előnye, hogy magyar nyelven van.