Nagyon sokat lelkendeztünk már a Fortepan nevű oldalról (pl. ITT meg ITT, az oldal IDE KATINTVA érhető el), öt év alatt a hobbinak induló amatőr fotó gyűjtemény valódi nemzeti intézménnyé nőtte ki magát. A minap az Index adott hírt arról (ITT), hogy katonaiskolákban készült képekkel gazdagodott a kollekció. Cikküket a Iskola a határon-ból vett idézetekkel színesítették. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy milyen remekül is lehetne használni a Fortepant nem csak a történelem, hanem az irodalom órán is.

Nagyon érdekes oldal a BoomWriter (ITT TALÁLHATÓ), ami az íráskészséget próbálja fejleszteni. A rendszer lényege, hogy a diákok kapnak egy első fejezetet, majd ehhez kell mindenkinek megírnia a következőt, a beadott fejezeteket értékelik (anonim módon, mindenki legfeljebb négyet) majd szavaznak, hogy melyik legyen az elfogadott változat. Ezután jön a következő fejezet, amíg a végére nem érnek a könyvnek. Persze nem csak fikció írásához lehet használni, hanem készíthető ilyen módon könyv a honfoglalókról is, ahol nem fejezeteket, hanem témaköröket kell kidolgoznia mindenkinek. A rendszer még számos eszközt felajánl (például megadhatunk szavakat, amiknek szerepelnie kell a műben) és ingyen is van.

A mesterséges intelligencia egyre többre és többre képes, most már alkotni is tud. A Google régóta használ neurális hálózatokat (olan számítógépes programokat, amik az idegsejtek elvén működnek és taníthatók) arra, hogy eldöntse, mi látható egy képen. A kutatók viszont most visszájára fordították a folyamatot, a program nem csak megmondja, hogy szerinte mi van a képen, hanem oda is rajzolja, amit látni vél. Ezt többször teszi egymás után és ebből izgalmas, gyakran ijesztő, leginkább a szürrealisták munkira emlékeztető képek születnek. A technika a deep dream (mély álom) nevet kapta és IDE KATTINTVA mi is kipróbálhatjuk. Fel kell töltenünk egy képet, megadni az e-mail címünket majd várni (több órát is akár), amíg elkészül ár változat. Itt látható, egy kép és a belőle készült álomváltozat:

Egyre több az olyan diák, akit részképesség gyengeséggel, leggyakrabban olvasási nehézséggel, diszlexiával diagnosztizálnak. Ugyan az ő fejlesztésük szakember feladata, de ez ritkán tökéletes megoldás. Nem is jut minden iskolába fejlesztő pedagógus és többnyire nincs is ott az órán, hanem külön foglalkozik a gyerekkel. Ezért is lehet fontos nekünk hétköznapi taároknak is, hogy megértsük, sőt megtapasztaljuk, milyen is lehet diszlexiásnak lenne. Ebben segít Danial Britton brit grafikus projektje (ITT TALÁLHATÓ). Britton elkészített egy olyan betűtípust, ami visszaadja, hogy mit láthat, mit tapasztalhat egy diszlexiás. Tanulságos élmény.

Április 11. a költészet napja, mivelhogy ez a sokak szerint legnagyobb magyar költő, József Attila születésnapja. Ebből az alkalomból ajánljuk az ELTE remek gyűjteményét róla, ami IDE KATTINTVA érhető el. A szöveggyűjtemény mellett, ami a legfontosabb verseket tartalmazza vannak hangzó anyagok is, például a Talán eltűnök hirtelen... Latinovits tolmácsolásában. Az egyes versekhez rövid értelmezés is tartozik és olvashatunk a költő életéről és hatástörténetéről is. A gyűjteményt még egy galéria is kiegészíti.

A cím mindent elmond, a Six Word Stories oldalon (IDE KATTINTVA) ugyanis pontosan ezt találjuk: történeteket hat szóból.

Téves szám. - szól az ismerős hang.

Nem vagy igazán jó festő, Adolf.

És ezekhez hasonlók.

Valóban és nem csak nevében brilliáns a Brilliant maps nevű oldal ( ITT LÁTOGATHATÓ MEG ). Találunk térképet a nemzeti gusztustalan ételekről - Magyarországról a sült vért emelték ki, a zsírt (mint zsíros kenyér) a szlovákokhoz tették - de azt is megtudhatjuk, hogy Európa országaiban melyik a második legnagyobb számú nép. Az Egyesült Királyságban pl. már nem az írek a második legnagyobb populáció, megelőzik őket a lengyelek, akik egyébként a térkép szerint Norvégiában is a második helyen állnak. Az adatvadászat izgalmas feladat lehet, és segít újraértelmezni azt is, hogy mit is értünk nemzeten, államon, kisebbségen.

Az Egyesült Államokban mostanában tartják az Olvasás heteit és ehhez a programhoz csatlakozott a Skype in the classroom is. A széles körben használt videótelefon alkalmazás oktatási változata írókat kínál, akikkel közös beszélgetést szervezhetünk meg. Mindehhez ERRE AZ OLDALRA kell ellátogatnunk, ahol miután megadtuk az iskolánk helyét, a számunkra megfelelő időpontokat és a diákjaink korosztályát, már válogathatunk is az ajánlkozó írók közül, akik szívesen beszélgetnek Skype-on keresztül a diákokkal.

Érdekes videósorozatot kezdett az erdélyi Transindex portál, a címe 100 év vagány és kortárs írók, költők beszélnek benne kötelező olvasmányokról, arról, hogy miért fontosak érdekesek azok számukra. A videók IDE KATTINTVA érhetők el. (Lent a második sorban sorakoznak az ide tartozó filmek. Beágyazni sajnos nem lehet őket, de így is érdekes lehet egy órára bevinni, megmutatni a diákoknak, hogy mit szólnak a kötelezőkhöz azok, akik talán jobban beszélik az ő nyelvüket mint a tankönyv.

Nagyon vicces oldal a Poetweet nevű (ITT TALÁLHATÓ), Twitter üzenetekből ír költeményeket. Nem kell mást tennünk, mint beírni a Twitter azonosítót, kiválasztani a versformát (lehet szonett, rondó vagy indriso) és már készül is a költemény. Elkészíthetjük híres emberek verseit, vagy akár intézményekét is. Jó játék lehet, hogy a diákok próbálják meg kitalálni, ki írhatta az adott verset, magasabb szinten pedig akár még elemzést is írhatnak róla. Mutatunk két példát is.