Nagyon fontos - bár kevésbé kellemes - témáról forgatott dokumentumfilm sorozatot (illetve készített egy nagyon komoly weboldalt) a CNN (ITT TALÁLHATÓ). A téma a rabszolgaság a 21. században. Ez hasonlóan, bár más csatornákon, folyik, mint a klasszikus rabszolgaság. Ebbe beletartozik a prostitúció, az embercsempészet, és még egy sor más dolog. Mindenesetre a kutatások kimutatták, hogy 600-800 000 embert csempésznek át a határokon évente, és mintegy 30 millió ember él rabszolgaként a világban. A CNN tényfeltáró cikkekkel, videókkal, infografikákkal segít abban, hogy megértsük a problémát, és annak nagyságát. Belenézhetünk egy spanyol rendőri akcióba, ellátogathatunk a nyomozókkal indiai bordélyházakba, illegális kínaiakat dolgoztató üzemekbe Európában, és még egy seregnyi egyéb olyan tényt tár elénk, amelyről fogalmunk nem, legfeljebb sejtésünk lehetett. A tanórán szintén csinálhatunk egy 'Freedom project'-et, a lapozás után adunk ötleteket.

Izgalmas projektet kezdett a MassiveSymphony csoport (ITT AZ OLDALUK), a világ legnagyobb közös zenélését akarják létrehozni. Az egész egyfajta virtuális flash mob 2011. 11. hó 11.-én 11 óra 11 perckor sok telefon szólal majd meg és játsza el ugyanazt a zenét, létrehozva a világ legkiterjedtebb szimfóniáját.

Akár androidos okostelefonnal, akár iPhone-nal letölthetjük azt a kis alkalmazást, ami pontosan egy időben indítja el a telefonokon a zenét és azt is mutatja, a világon hol szól még ez a muzsika. Itt az alaklom, hogy  akár énekórán előkerüljenek a mobiltelefonok és ezúttal még dicséretet is kapjanak érte a diákok!

A Pulitzer center rengeteg témához kínál óravázlatokat. A témák aktuálisak, és jó minőségben dolgozták fel őket. Sokszor jelent gondot, hogy egy aktualis eseményből hogyan készítsünk a tanórán valóban használható tananyagot, óravázaltot. Ebben segít az oldal, amely IDE KATTINTVA található, és rengeteg témát tárgyal. Nekem külön tetszett az, hogy egyes témákat, pl. az arab tavasz jelenségét több szinten, több korosztály számára is elérhetővé teszi. Háttéranyagot, az órai munkához ötleteket, feladatokat is letölthetünk (PDF dokumentumként), szóval nagyon a kezünk alá dolgoznak az oldal szerkesztői, érdemes egy pillantást vetni - akár csak a témákra.

Játékosítás (gamification) és oktatójáték (edutainment) kurrens kifejezések ezek a pedagógiában, különösen, ha az IKT-val támogatott oktatásról vanszó. Az Európai Unió is megérzte az idők szavát és elkészített egy játékot a bevándorlással kapcsolatosan. Ez lett a talán egy kicsit szerencsétlenül elkeresztelt Immigropoly (IDE KATTINTVA), szerencsére nem menekülttáborok ingatlanjaira kell spekulálnunk és nem sátrakat és konténereket helyezhetünk el a világ különböző pontjain, hanem négy bevándorló életútját követhetjük végig.

A játékban megismerhetjük a négy szereplő élettörténetét és végigkövethetjük vándorlásuk eseményeit. Néhol még döntéseket is hozhatunk, merre folytatódjon a sorsuk. Az egyes állomásokon videókat is nézhetünk. Természetesen mint minden játék, ez is pontszerzésre megy. Pontokat úgy kaphatunk, ha az olvasottakkal kapcsolatos kérdésekre, vagy véletlenszerűen felbukkanó műveltségi kérdésekre válaszolunk helyesen. Ez utóbbiak néha kifejezetten érthetetlenül kapcsolódnak vagy nem kapcsolódnak a játék témájához (pl. hol található az Éjjeli őrjárat című festmény?). Minden esetre, ha a bevándorlásról van szó, a játék biztosan izgalmasabb, mint végig hallgatni az ide vonatkozó adatokat egy 45 perces prezentációban.

Érdekes, hogy a diákjaim között (is) milyen komoly visszhangja volt Steve Jobs halálának. Posztoltak róla, az órán is szóba hozták. Ezért is örültem, amikor kollégám, Murányi Natália a figyelmembe ajánlotta a Guardian érdekes, órán is használható multimédiás prezentációját, amely 23 rövid diában mutatja be Jobs életének legfontosabb állomásait. Érdemes lehet a linket (amely ITT TALÁLHATÓ) akár csak továbbküldeni a gyerekeknek, de ha van lehetőségünk, órán is feldolgozhatjuk egyes részeit.

A világzene egyszerre elcsépelt és mégis nagyon izgalmas fogalom. Ha a kelet-tuvalui sámánhuhogás alá diszkóritmust kevernek egy dobgéppel és egy szintetizátorral, akkor nem túl érdekes. Ha azonban különféle zenei kultúrák és hagyományok együttműködéséből valami új és izgalmas születik, akkor máris nagyon érdekes lehet.

A Playing for Change alapítvány (IDE KATTINTVA) ezt az utóbbi utat választotta, megkavarva a modern technika adta lehetőségekkel. A világ minden pontjáról keresnek fel zenészeket, akik közösen adnak elő egy-egy dalt, úgy hogy soha nem találkoznak. Az eredmény, érdekes, izgalmas és felemelő is egyben. Nem csak ének órákon lehet helye annak, hogy megnézzünk egy-egy felvételt, hanem akár társadalomismeretből is.

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A Sourcemap nagyszerű kis oldal (ITT TALÁLHATÓ), segítségével végigkövethetjük, hogy egyes tárgyak, dolgok a világ milyen részeiből származnak. Már magában az is lenyűgöző, ha láthatjuk, hogy a világ hány részéből származik egy iPhone, de még komolyabbá válika dolog, amikor azt is láthatjuk mellette, hogy mindez mennyivel járult hozzá a globális felmelegéshez. Egy PSP például 700 kg szén-dioxiddal növeli a légköz üvegházhatású gáz tartalmát.

A Sourcemap igazi webkettes alkalmazás, mi magunk is készíthetünk térképeket, akár a reggelink összetevőit is feltüntethetjük egy térképen. A globalizációt tanítva kifejezetten jó projekt feldat lehet a diákok számára, hogy készítsék el egy termék térképét.

Sokan használnak filmeket saját tantárgyuk tanítására. Ez rendben is van, hiszen szemléltet, érdekes, és még talán jobban meg is jegyzik a gyerekek az anyagot, mint száraz magyarázatokból. Erre egy kis csoport tanár (na nem Magyarországon) elkezdett szervezkedni, hogy a különböző témákban, különböző filmekhez készült tananyagaikat egy oldalon megosszák egymással. Így jött létre a Moviesheets nevű oldal (ITT ÉRHETŐ EL), amely már most is elég sok letölthető és módosítható feladatlapot tartalmaz (a legtöbb anyag Word-ben készült el, hogy személyre lehessen szabni). Csak egy példa: biztosan sokan gondoltak már rá, hogy az Avatar című híres film segítségével próbáljanak meg környezetvédelmi kérdéseket felvetni. Nos, a Moviesheets oldalán ott az Avatar tananyag is (sajnos csak angolul).