Vitán felül áll, hogy az utóbbi évek legnagyobb szenzációja a Curiosity marsjáró küldetése. A korábbi élet nyomai, a Mars múltja után kutató szerkezet minden eddigi eszköznél bonyolultabb, amit valaha is a vörös bolygóra küldtünk. Jó alkalom lehet ez arra is, hogy felkeltsük a diákok érdeklődését a kutatás, amérnöki munka iránt. Különösen azért, mert a NASA is felismerte, hogy milyen fontos a népszerűsítés, így bőségesen áll rendelkezésünkre anyag. Lássuk, hogy mik:

1. Természetesen a NASA vonatkozó oldalával kezdjük (IDE KATTINTVA), az igényesen megcsinált oldalon a legfrissebb híreket, a legújabb képeket nézhetjük meg.

Az elmúlt napok (és remélhetően az elkövetkező évek) nagy tudományos szenzációja a Curiosity Mars-küldetése. A NASA mindent elkövet, hogy az űrkutatást népszerűsítse és ehhez jó partnerre talált a Kodu program készítőiben. Erről az ingyenesen letölthető programról már többször szót ejtettünk (például ITT és ITT IS vagy éppen ITT), lényege, hogy komoly programozásiismeretek nélkül készíthetünk mi és diákjaink is látványos és élvezetes játékokat.

A legújabb változat letöltésével (INNEN) kapunk egy új programozható egységet a Curiosityt és pár előre elkészített pályát is. A legegyszerűbb játékban irányíthatjuk a robotot, hogy minél több sziklát vizsgáljon meg, a későbbiekben viszont már programozással kell megoldanunk a feladatot.

Az egész fejlett világban jelentős probléma, hogy a természettudományos és műszaki pályák népszerűsége nagyon lecsökkent és egyre jobban csökken továbbra is. A dolog okai összetettek és nem is igazán feltártak, de egyre több szervezet próbálja a trendet megfordítani. Hazánkban például a felvételi keretszámok elosztásánál érvényesítik ezt a szempontot, de vannak helyek, ahol máshogyan is próbálkoznak. Alapvető megfigyelés, hogy ezen pályák a lányok körében még kevesbé népszerűek, mint a fiúk között, a cél tehát, hogy teremtsük meg lányoknak való fizikát.

Az Intel támogatásával jött létre a Girl-friendly Physics (ITT TALÁLHATÓ) oldal. Négy lépésben tehetjük lányosabbá a tanításunkat: elsőként egy kérdőívben azonosíthtjuk, hogy mi az, amin változtatnunk kellene, majd megnézhetjük, mivel érdemes foglalkoznunk és ehhez milyen eszközök állhatnak a rendelkezésünkre, ezt gyakorlati tanácsok, óravázlatok követik, a végén pedig megnézhetjük, milyen karrier lehetőségei vannak a fizikát tanuló lányoknak. Az oldal sajnos angolul van, de érdemes időt fordítani az átböngészésére, sok jó ötletet szerezhetünk belőle.

Nagyon sokat gondolkoztunk azon, amikor a PIL Akadémiát elindítottuk, hogy vajon mi az, ami 'átmegy', elindíthat-e a PIL Akadémia bármilyen változást a közoktatás mindennapjaiban. Talán mostanra kimondhatjuk: igen, talán működhet ez a rendszer. És erre több száz érdekes, értékes óravázlat a bizonyíték. Be kell vallanom, én is rengeteget tanultam a beszélgetésekből, közös gondolkodásból, no meg abból, hogy közel 100 intézmény mindennapjaiba nyertünk betekintést. Amiért ezt most itt leírom, az egy fantasztikus kísérlet, amelyet Toró Csilla kezdett el, és amely talán kicsit a PIL Akadémiának is volt köszönhető. És nem csupán megcsinálta, hanem le is írta részletesen a folyamatot, amely segítségével sikerült közelebb hoznia a fizika tantárgyat a gyerekekhez. A teljes, rendkívül izgalmas leírást csatolmányban tesszük közzé. Innovatív tanároknak, és érdeklődő, talán még picit bátortalan pedagógusoknak kötelező olvasmány!!

Egyre több olyan program van, amivel körülnézhetünk az égen, vagy éppen a csillagok között. Ilyen a nagyszerű Worldwide Telescope (ITT ÍRTUNK RÓLA) vagy éppen a korébban említett Stellarium (ERRŐL ITT). A most bemutatott program elsődlegesen a Naprendszerre és az űrkutatásra koncentrál. Érdekessége, hogy a NASA boszorkénykonyhájából került elő.

Az Eyes on the Solar System (IDE KATTINTVA) a böngészőből futtatható. Ezzel is körülnézehtünk a bolygók között és termélszetesen az időben is utazhatunk megtekintve a száz évvel korábbi vagy az ezer évvel ezutáni állapotokat. Amiben újat hoz ez a program, az a kutató műholdak megjelenítése. Egy kattintással ráközelíthetünk ezekre, megnézhetjük, hol van a Hubble űrtávcső vagy éppen merre jár a Gallilei. Akár egyéni munkához, akár osztálytermi bemutatóhoz is hasznos lehet.

Egészen nagyszerű oldal a Fizkapu (IDE KATTINTVA), a kicsit idejétmúlt arculat senkit ne tévesszen meg, minőségi tartalom rejetzik mögötte. Van itt minden, ami a fizika tanításához hasznos és érdekes lehet. A békéscsabai Zátonyi Sándor gyűjteménye igazi kincsesbánya.

Van itt több óravázlat, ábragyűjtemény és filmek is szép számmal. Ezek közül sok olyan jelenségeket mutat be, amikhez nincsen feltétlenül eszköz minden iskolában. Van itt még egy nagy link tár is, mindenféle fizikás honlapokkal. Hosszan lehet csemegézni a jól átláható, rendezett gyűjteményben. Fizikát tanítóknak és tanulóknak kihagyhatatlan. De, hogy mi nyűgözött le engem a legjobban, azt a bővebben után mutatom meg:

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

CONVERT THE WORLD! Egy olyan oldalra szeretném felhívni a figyelmet, amely első ránézésre a fizika, kémia, matematika, informatika szakos kollégáknak, illetve e tárgyakat tanuló diákoknak szól. Azonban érdemes alaposabban szétnézünk, mert kiderül, hogy teljesen hétköznapi, tantárgyaktól független problémák esetén is használható. Ez egy konvertáló oldal, a mértékegységek közötti átváltásra szolgál. Tudjuk, hogy a diákok gyakran vesznek el, vagy tévesztenek ezen a területen, de ennek az oldalnak a segítségével ellenőrizhetik magukat. A konvertálás regisztráció nélkül is elérhető, de annak, aki pl. fórumozni is szeretne, be kell jelentkeznie. Nézzük a gyakorlatban: szándékosan nem olyan példákat veszek, hogy 14 km2 hány hektár, vagy 1 Coulomb hány Farraday, mert természetes, hogy ezt egy mértékegység konvertáló tudja.

Amikor a webkettes világról van szó a legtöbben a Twitternél húzzák meg a határt. Érthető, hogy mire jó a YouTube, egy blog vagy a Wikipédia, na de Twitter, az tényleg csak a kockafejűeknek való. Mire jó, ha mindenki ontja 140 karakterben, hogy éppen mit reggelizett? Tény, hogy ez a dietetikusokon kívül nem sokakakt érdekelhet, de szerencsére a Twitter sokkal, sokkal több ennél.

Sokmillió ember van fent a Twitteren és osztja meg a szerinte érdekes gondolatokat és weboldalakat másokkal, ezek között van sokszázezer tanár is. Ha valaki tehát szeretné a kezét az oktatás ütőerén tartani érdemes körülnéznie a Twitteren is. Persze (ahogyan az interneten bárhol) itt is különösen fontos, hogy jól tudjunk keresni. Borzasztó sok az információ, az igazi kihívás, hogy megtaláljuk a nekünk valót. Ebben segítenek a Twitter címkéi. Ha bárki valamilyen témában ír be valamit, a szöveg végére odaír egy # jelet és a címkét, ami a témára utal. Ezt nevezik hashtag-nek. A Michael Jacksonról szóló bejegyzések hashtagje például a #michaeljackson, de nagyon sok oktatással kapcsolatos címkét is találhatunk, itt van egy lista: