Egyre jobban működnek a számítógépes fordítórendszerek (bár Dosztojevszkijt nem bíznék rájuk), sőt már olyan alkalmazások is vannak, amik a szöveg megjelenítése közben adják meg a szavak magyarázatát. A nyelvtanárok is azt ajánlják, hogy amilyen hamar csak lehet térjünk át az egynyelvű szótárakra, a célnyelven levő magyarázatokkal, szinonimákkal próbáljuk meg megérteni a szavak kifejezések jelentését. De hogyan állunk a számokkal és a mennyiségekkel? Azokat könnyen tudjuk értelmezni?

Végülis mekkora 100 négyzetkilométer és milyen sok 600 000 ember? Milyen hosszú 30 méter és milyen nehéz tíz tonna? Sokkal könnyebb ezeket a mennyiségeket elképzelni, ha hasonlítani tudjuk valamihez. 100 négyzetkilométer nagyjából Párizs belvárosa, 600 000 ember Makaó lakossága, 30 méter a leghosszabb kék bálna és 10 tonna a Hubble űrtávcső. Máris jobban el tudjuk képzelni ezeket a nagyságrendeket. Egy ingyenes kiegészítő a Chrome böngészőhöz, a Dictionary of Numbers (ITT TALÁLHATÓ), ilyen magyarázatokkal látja azokat a mennyiségeket, amiket az olvasott szövegben talál.

Az interneten mindenre van megoldás. Gyakran kétkedve gondolok erre a közhelyre, de ma megint kiderült, hogy igaz. Milliméterpapírra lett volna szükségem. Elsődlegesen ahhoz, hogy a diákok megmérhessék az adott talajminta szemcséinek nagyságát, utána pedig ahhoz, hogy felrajzolhassák a napi hőmérsékleti görbét a korábbi méréseik alapján. (Persze mondhatja bárki, hogy miért nem géppel készítenek diagramot, de szerintem fontos, hogy mielőtt az ember az Excel diagram varázslójára kezd böködni egyszer-kétszer maga számolgassa ki, papíron, hogy mennyi is az annyi. Akkor ugyanis jobban fogja érteni azt is, hogy mit varázsol a számítógép.) A gond nem csak az, hogy elfelejtettem hozni magammal milliméterpapírt és nem is csak az, hogy ma már csak a legnagyobb papírüzletekben lehet kapni, hanem az is, hogy éppen a Bükk lábánál egy táborban vagyok a hatvan lurkóval.

Nézzük hát, van-e megoldás az interneten? Van bizony, a neve GridOmatic (ITT TALÁLHATÓ), az ingyenesen letölthető program azt tudja, amire nekem éppen szükségem volt: milliméterpapírt nyomtatni. Beállíthatjuk, hogy mekkorák legyenek a beosztások, így akár kétmilliméterpapírt is nyomtathatunk magunknak. Kipróbáltam, egyszerű, de ragyogóan működik. (A szemcseméret pedig 0,5 és 2 mm között adódott.)

Közhely, hogy szerte a világban bajban van a természettudományok oktatása. A diákokat nem érdeklik ezek a tárgyak, alig választják ezeket a pályákat. Mindeközben egyre szélesedik a szakadék az iskolai ismeretek és a gyakorlatban használható tudás között. Az aggasztó helyzetre különféle szervezetek különféle megoldásokkal próbálkoznak (például az államilag támogatott egyetemi helyek szabályozásával). Ilyen próbálkozás az EU-s inGenius oldal is (IDE KATTINTVA).

Az oldalon az EU oktatási szervei és különféle cégek próbálnak közösen segíteni a tanároknak abban, hogy vonzóbbá tegyék ezeket a tárgyakat. Regisztráció nélkül is körbenézhetünk itt, de ha a komolyabb tartalmakat akarjuk elérni, akkor regisztrálnunk kell. Ez egy kicsit hosszadalmas procedúra, ugyanis egy az EU összes oktatási oldalán használható azonosítót kell készítenünk, így a megszokottnál több adatot kell megadnunk magunkról. Ha viszont megtesszük, akkor máris hozzáférünk a foglalkozásvázlatok gyűjteményéhez. Ezekben jellemzően valós problémákra keresik a megoldásokat a diákok. Sok foglalkozás valamilyen más célra kitalált weboldal oktatási használatát mutatja be.

Újabb bejegyzésekkel gazdagodott a Termtudos ötletek rovat (IDE KATTINTVA). Az ötletek rovatokban egyes tantárgyakhoz (angol, magyar, természettudományok) köthető rövid ajánlatokat, kis ötleteket közlünk. Olyanokat, amik egy teljes cikkhez kevesek, de mégis jól használhatók az órán.

A legutóbbi négy ötlet arról szól, hogyan használhatjuk a cseljabinszki meteort matematikai számításokhoz, hol vannak a Föld legnagyobb szeméttelepei, hány kávéba halunk bele valamint hogyan néz ki a nátrium és a víz reakciója lassított felvételen. Az ötletgyűjtemény napról-napra növekszik.

Nemrég indult el a TanárBlog új rovata az Angolos ötletek (ITT ÍRTUNK RÓLA), ahol rövid ötleteket sorolunk, olyanokat, amiket érdemes bevinni az angolórára, van hogy egy linket ajánlunk, van, hogy egy teljes foglalkozáshoz adunk ötletet. A pécsi PIL Fórumon aztán meg is kérdezték tőlünk, hogy miért nincsen ilyen azoknak, akik természettudományokat tanítanak. Most már van! A szemfüles olvasóknak már pár napja feltűnhetett, hogy bal oldalon új menüpont jelent meg, a Termtudos ötletek (ITT TALÁLHATÓ), ahol a fizika-, kémia-, biológia- és földrajztanároknak szánunk rövid ötleteket.

Bemutattunk például 20 trükköt, amivel fel lehet dobni egy fizika órát, mélytengeri állatok videóit, 100 projektszerű óravázlatot, biológiás powerpoint gyűjteményt, a minden napra egy molekula oldalt és egy szomorú videót egy elektronikatörténeti érdekességről. A gyűjtemény folyamatosan bővül, egy-két naponta újabb rövid ötlet lesz meghtalálható rajta.

Érdekes írás jelent meg a PLOS ONE tudományos folyóiratban, a kutatók leírták, hogy miként lehet párezer forintos befektetéssel a mobiltelefonokból egészen elfogadható mikroszkópot készíteni (ITT OLVASHATÓ). Természetesen nem kalsszikus (kétlencsés) mikroszkópról van szó, hanem egy nagyon erős nagyítóról. De olyanról, amivel a sejtek is szépen láthatóvá válnak. A dolog lelke egy miliméteres átmérőjű gömblencse, amit főleg a száloptikában használnak. Itthoni forgalmazót nem találtam, de külföldről 25 dollár körüli áron rendelhető (például INNEN vagy INNEN).

A Wired magazin fényképes útmutatót is közöl az elkészítésehez (IDE KATTINTVA a cikk alján). Ugyanitt az is látható, miként készülhet egy mobiltelefonból egy optikai rács segítségével spektrométer.

A szabadesést tanultuk éppen diákjaimmal fizikából, nagyon szép és izgalmas téma, de nem könnyű pontosan bemutatni, hogy miről is van szó. A klasszikus tollpihe és kalapács kísérlet csak a Holdon működik (ITT A VIDEÓ), nálunk betesz neki a fránya légellenállás. Mérni sem könnyű a gravitációs gyorsulást, hiszen túl nagy a kis g, a mi mérettartományunkban nagyon gyorsan esnek le a testek.

Ekkor jött az ötlet, hogy használjunk egy mikrofont az idő mérésére. Egy spárgára kötöttünk csavarokat egyenlő távolságokban, elégettük a spárgát és mrögzítettük a koppanások hangját. Szabad füllel persze ez még nem igazolja, hogy a szabadesés egyneletesen változó mozgás, de itt jött segítségünkre a számítógép. A felvett hangot betöltöttük az ingyenes Audacity szoftverbe (INNEN LETÖLTHETŐ) és megnéztük, hol vannak a csúcsok, ez a program ezredmásodperces pontosággal adja meg a koppanűsok idejét. Ezt láttuk:

Mártonné Kiss Ágnes írása
CONVERT THE WORLD! Egy olyan oldalra szeretném felhívni a figyelmet, amely első ránézésre a fizika, kémia, matematika, informatika szakos kollégáknak, illetve e tárgyakat tanuló diákoknak szól. Azonban érdemes alaposabban szétnézünk, mert kiderül, hogy teljesen hétköznapi, tantárgyaktól független problémák esetén is használható. Ez egy konvertáló oldal, a mértékegységek közötti átváltásra szolgál. Tudjuk, hogy a diákok gyakran vesznek el, vagy tévesztenek ezen a területen, de ennek az oldalnak a segítségével ellenőrizhetik magukat. A konvertálás regisztráció nélkül is elérhető, de annak, aki pl. fórumozni is szeretne, be kell jelentkeznie. Nézzük a gyakorlatban: szándékosan nem olyan példákat veszek, hogy 14 km2 hány hektár, vagy 1 Coulomb hány Farraday, mert természetes, hogy ezt egy mértékegység konvertáló tudja.

Az Open University az e-oktatás zászlóshajója, remek és ingyenes anyagokkal a tanulni vágyóknak. Az anyagaik között hetekig lehet bogarászni, de most egy kis gyűjteményre hívjuk fel a figyelmet. A címe 60 Second Adventures in Thought (azaz egyperces kalandok a gondolkodás világában) és IDE KATTINTVA található meg. Ha jól ismert filozófiai problémát mutat be egy-egy valóban egy perces videó, Akhillész és a teknős esetétől a végtelen hotel paradoxonig.

Ki veheti hasznát? Elsődlegesen természetesen a filozófiát tanítók, de a problémák egy része a fizikához vagy a matematikához is jól felhasználható. Természetesen az angolórán is remek kiindulás lehet a beszélgetésekhez (pl. a nagypapa paradoxon), de ha csak mi magunk nézzük meg, akkor is hasznát vehetjük, egy helyettesítő órán, osztályfőnökin, osztálykirénduláson vagy csak ha végtelenül fáradtak a gyerekek, megmozgathatjuk vele az agyukat.

Izgalmas és mindenképpen tanulságos próbálkozás volt a 2011-es SciCast verseny, amit érdemes megnéznie minden természettudományokat tanítónak (IDE KATTINTVA). A diákok között versenyt hirdettek, hogy készítsenek olyan rövid videókat, melyek valamilyen tudományos fogalmat, koncepciót mutatnak be. Vannak köztük komoly kísérletek és vicces dalok egyaránt, a lényeg, hogy mindegyiket diákok készítették.

Ma már annyira könnyű filmet készyíteni, hogy nyugodtan feladhatjuk a diákjainknak hasonlók készítését. A nyomás fogalmáról készítették például az én diákjaim az alábbit: