Hans Rosling és csapata hosszú ideje küzd azért, hogy a világról alkotott képünk legalábbrészben tükrözze azokat az adatokat, tényeket, amelyeket pl. az ENSZ nyivánosságra hoz. A Gapminder nevű oldalról először mi is több mint 10 évvel ezelőtt írtunk (például ITT, ám a szerzők azóta is gőzerővel dolgoznak ki újabb és újabb anyagokat, előadásokat. Angolórán zseniális, de mindenkinek feltétlenül ajánlott az a rövid, esztétikus kérdőív, amelyben mi is felmérhetjük, hogy vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy a világon merrefel haladnak a dolgok. Ha valaki próbát szeretne tenni, IDE KATTINTVA pár perc alatt megteheti. A Factfulness (magyarul Tények - nem összekeverendő a sikeres magyar hírműsorral!!) címmel könyvet is jelentettek meg, ez már kapható, rendelhető. Hasznos, érdekes, ugyanakkor egyszerre felemelő, helyenként elszomorító, gyakran pedig vicces. Ideális karácsonyi ajándék.

A klímaváltozás mára az egyik olyan fontos kérdés lett, amely megkerülhetetlen az iskolai mindenapokban is. Fontos, hogy erről kézzelfogható, konkrét adatok segítségével (is) beszéljünk a diákokkal. Az egyik égető kérdés a különböző közlekedési eszközök környezetszennyező hatása. A co2nsensus ( ITT TALÁLHATÓ ) oldalán egy remek és nagyon jól használhatóan kitalált, esztétikus eszközt találhatunk, amely segítségével kiszámolhatjuk, hogy az, ha epülővel utazunk, vagy egy nagyobb autóval külföldre pontosan mennyivel növeli a CO2 lábnyomunkat. Szintén találunk információt arról, hogy mennyivel nagyobb CO2 kibocsátással jár az, ha a termékek, amelyeket megvásárolunk, nem helyben készülnek, teremnek, hanem mondjuk hűtőkocsival kell őket 1000+ kilométeren keresztül szállítani. Külön érdekesség, hogy arra is van lehetőség az oldalon, hogy 'jóvá tegyük' a bűnieinket azzal, hogy olyan projekteket támogatunk, amelyek segítik az egyensúly fenntartását.

A klímaváltozás talán a legnagyobb probléma a világban és olyan dolog, ami a legjobban a fiatalokat érinti. Nem véletlen, hogy olyan erőteljesen rezonálnak erre a témára, tulajdonképpen a fiataloknak köszönhető, hogy megkerülhetetlen üggyé vált mára. De miközben azt mindenki tudja, hogy ez fontos dolog és valamit tenni kellene, arról már keveseknek van fogalma, hogy pontosan mit is lenne érdemes csinálni. Ebben segíthet a CNN remek anyaga, amit akár földrajz, akár angolórára érdemes bevinni (IDE KATTINTVA).

Nincs elég a Föld-ből ahhoz, hogy a jelenlegi szinten fogyasztva és használva az erőforrásait, hosszabb távon is fenntartható legyen az életünk, Ezt már tudjuk egy ideje. Hogy közeledik a globális kklíma katasztrófa - nos, ezt is mondogatják már. Akárhogyan is gondolkozunk, az nagyjából látható, hogy az egyes emberek szintjén is érdemes lenne kezdeni a helyzettel valamit. Angolórán ehhez egy első lépés - akár vitaindító - lehet az Ecological Footprint Calculator (ITT TALÁLHATÓ ), ahol röpke 10 perc alatt megtudhatjuk, hogy hogy is állunk mi a Föld erőforrásainak fehasználásával. Vannak olyan kérdések, amelyekre esetleg nem tudják a diákok a választ - annál jobb! Most esetleg utána is nézhetnek, és a jövőben dönthetnek felelősebben. (Érdekes játék lehet az is, hogy különböző kisebb csoportokban egyes részeit - pl. az otthon, vagy étkezés - 'kimaxolhatják' a diákok, így össze lehet hasonlítani, hogy mi menniyre van hatással a lábnyomunkra.). Végül akár több ökológiai lábnyom kalkulátort is kipróbálhatunk, összevetve az eredményüket (pl. a WWF-é itt található).

A Guardian is gyakran áll elő érdekes, oktatásban is remekül használható anyagokkal. Ma is egy ilyet cikket ajánlunk minden kedves olvasónk figyelmébe (mégpedig IDE KATTINTVA ). Az ötlet egyszerű, mégis nagyszerű: összegyűjtötte egy fényképész, hogy egyes országokban mit esznek egy héten a gyerekek. Dubai, Mumbai, Nizza, Kalifornia, és még sok hely (Malajzia erősen túlreprezentált :) szerepel a sorozaton, és ami még érdekesebbé (és angolórán különösen jól használhatóvá) teszi a képeket az nem más, mint a minden egyes kép mellé illesztett rövid történet, ahol megismerkedhetünk a gyerekek életével, azzal, hogy milyen körülmények között, hogyan élnek. Remek vitaindító, vagy akár olvasás, netán kommunikatív feladat.

Nyelvtanulóként vagy nyelvtanárként makacsul visszatérő probléma, hogy honnan találhatunk bizonyos szavakhoz sok, jó, de nem feltétlenül nehéz példamondatot. Erre egy remek megoldást kínáló oldal a Your Dictionary (ITT TALÁLHATÓ), amely többet ad, mint egy egyszerű szótár, hiszen szinonima szótárt, cikkgyűjteményt minden egyes szóhoz, kifejezéshez. Villámgyorsan lehet keresni, tanulni, akár tanárként órára készülni.

A ShowYourStripes (ITT TALÁLHATÓ)nevű oldal izgalmas vizuális kísérlet. Egy nagyon egyszerű kezelőfelületen kiválaszthatunk egy földrészt, majd azon belül egy országot, és máris megkapjuk az éves átlaghőmérsékletet. Hihetetlenül érdekes összehasonlítani a különböző kontinensek országaiban a hőmérséklet alakulását. Szintén van egy rövid magyarázat is, ami módszertani érdekességeket is tartogat - például fontos kérdés, hogy pl. Magyarországot hogyan értelmezzük a 20. században végig. Nagyon érdekes megnézni, és ilyen egyszerű, világos módon látni, hogy változott a világunk a 20. században.

A mai poszt egy - sajnos csak angol nyelven elérhető - rendkívül érdekes kísérletről szól! Az ötletet ezúton is köszönjük Novák Károlynak :) . A Thinkalong.org oldala (ITT TALÁLHATÓ) a fenti 3 elvet követi. Először nyomozni ('investigate', ) kell a diákoknak, ahol gondosan válogatott tartalmak segítségével tanulhatnak érdekes dolgokról. Ezután jön a Gondolkodj elem ('Contemplate'), ahol kártyákon kapnak további kérdéseket a diákok, amiről gondolkodniuk kell. Végül jön a Vita ('Debate'), ahol online, vagy akár offline is vitázhatnak a felmerült kérdésekről. Letisztult, világos, egyszerű struktúra. És nem is kell hozzá weboldal, bármikor lehet ebben a rendszerben projekteket szervezni.

Hogyan segítheti az állam a tanárok munkáját? Például úgy, hogy egybegyűjt mindenféle óravázlatot, eszközt, anyagot, amit az általános iskolában használni lehet. Ezt tette az ír oktatási minisztérium is 1998-tól kezdve, így jött létre a Scoilnet gyűjtemény (IDE KATTINTVA). Nem csak angolosoknak érdemes körülnéznie, mert nagyon sok remek ötlet van itt a helyesírási tesztektől az internetbiztonságon át egész német nyelvleckékig és a testnevelőknek szánt anyagokig.

A címben hangoztatott állítás már-már közhellyé kezd válni. Tény, hogy egyre több olyan eszközünk van, ami lehetővé teszi korábban elképzelhetetlen tömegű adat feldolgozását. Eljött a big data korszaka és az adatbányászat jövedelmezőbb, mint az olajfúrás (sőt, ma már az olajfúrás sincs meg a nagy adatelemzések nélkül, ami segít eldönteni, hol érdemes fúrni). Érdekes kérdés, hogy vajon ennek az ismerete hol fér be a klasszikus tantárgyakba, talán a földrajzba vagy az informatikába, esetleg a matematikába? Ezt sajnos most nem fogjuk eldönteni, de minden esetre mutatunk pár nagyszerű eszközt, amit kifejezetten arra találtak ki, hogy diákokat bevezessen az adatelemzés és feldolgozás világába. Az MIT Databasic projektjéről van szó (IDE KATTINTVA). Érdemes azt is észrevenni, minden egyes eszköz további, mélyebb elemzésre való ingyenes eszközöket is felajánl.