Megérkezett a gépi telepátia? Izgalmas kutatási eredményeket tettek közzé
Hírek - 2025. február 16.
Nem nagyon értjük, érthetjük, hogy pontosan milyen ütemben is fejlődik a mesterséges intelligencia, de azt mindenki láthatja, hogy napról napra újabb funkciókkal bővül, újabb tudásra tesz szert. Ma egy olyan kutatásról számolunk be, amely nem kevesebbet ért el (állítólag), mint az emberi gondolatok dekódolását szöveggé, majd újrakódolását gondolatokká. Érdemes belelapozni!
(Fontos! Az alábbi cikket ChatGPT segítségével írtuk, a feladat az volt, hogy az eredeti, Meta bejelentés szövegét fordtsa le, írja újra blogposzt formájában. Úgy gondoltuk, hogy ezt teljesen profin megoldja az AI, ezért használtuk. Megnéztük a szöveget, és összevetettük az eredetivel, természetesen, de a cikk végén megadjuk az eredeti forrást is, hogy minden olvasónk akár saját maga is utánanézhessen a részleteknek):
Mesterséges intelligencia az agykutatás szolgálatában: áttörés a gondolatok dekódolásában
A mesterséges intelligencia (AI) fejlődése új távlatokat nyit az emberi agy megértésében. A Meta és a Baszk Kogníciós, Agyi és Nyelvi Központ (BCBL) közös kutatása olyan áttörést ért el, amely közelebb hozhatja azokat a technológiákat, amelyek segítségével akár gondolatokból is képesek lehetünk szöveget alkotni – és mindezt anélkül, hogy invazív beavatkozásra lenne szükség.
Hogyan olvasható ki a gondolat?
Az új kutatás során a tudósok olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek, amely képes dekódolni az emberi gondolatokat nem invazív agyi felvételek alapján. A kísérletek során 35 önkéntes agyi aktivitását rögzítették MEG (magnetoenkefalográfia) és EEG (elektroenkefalográfia) segítségével, miközben mondatokat írtak. A kutatók ezeket az adatokat egy mesterséges intelligencia modell betanítására használták, amely akár 80%-os pontossággal képes volt rekonstruálni a beírt szövegeket pusztán az agyi aktivitásból.
Ez hatalmas lépés afelé, hogy azok az emberek is kommunikálni tudjanak, akik például betegség vagy sérülés miatt elveszítették beszédkészségüket. Eddig csak invazív módszerekkel – például közvetlenül az agyba ültetett elektródákkal – lehetett ilyen jellegű dekódolást végezni, de a mostani kutatás megmutatta, hogy a nem invazív technológiák is képesek hasonló eredményeket elérni.
Milyen kihívások állnak még előttünk?
Bár az eredmények ígéretesek, számos technikai és gyakorlati akadályt kell még leküzdeni, mielőtt a technológia szélesebb körben is alkalmazható lenne. Az egyik legnagyobb kihívás a dekódolás pontossága – bár 80%-os sikerarány már figyelemre méltó, a teljes értékű beszédrekonstrukcióhoz még további fejlődés szükséges. Ezenkívül a MEG készülékek jelenleg csak speciálisan árnyékolt laboratóriumi környezetben működnek, és a vizsgálatok során a résztvevőknek mozdulatlanul kell maradniuk, ami szintén korlátozza a technológia hétköznapi alkalmazhatóságát.
Mit jelent mindez a jövőre nézve?
A kutatás nemcsak a kommunikációs nehézségekkel küzdő emberek számára nyit új lehetőségeket, hanem az emberi nyelv és gondolkodás működésének mélyebb megértéséhez is hozzájárulhat. A tudósok azt is vizsgálják, hogyan alakítja az agy a gondolatokat konkrét mozdulatokká és beszédgépes szerkezetté. Ez a tudás hosszú távon akár a gépi tanulás és az emberi agy működésének ötvözését is lehetővé teheti.
A Meta kutatói hangsúlyozták, hogy elkötelezettek a technológia nyílt forráskódú fejlesztése mellett, hogy minél több kutató és intézmény építhessen az elért eredményekre. Ha a jövőben sikerül továbbfejleszteni ezt a módszert, az nemcsak a gyógyászatban hozhat forradalmi változásokat, hanem akár az ember-gép interakció teljesen új dimenzióit is megnyithatja.
A cikk forrása ITT TALÁLHATÓ
