Néha a nehéz dolgokról is szót kell ejteni az órán, például a kínzásról, az embertelen bánásmódról. Akár a régebbi korok (pl. a kommunizmus) tanításakor, akár az emberi jogok jelenlegi helyzetét tárgyalva. Az embertelen bánásmód egyik módja a magánzárka, amikor a fogvatartott meg van fosztva az emberi kapcsolatoktól, a brit napilap, a Guardian egy olyan alkalmazást készített, amivel átérezhetjük, hogy milyen is ez. A virtuális valóság alkalmazást Android telefonon vagy iPhone-on használhatjuk, IDE KATTINTVA találhatjuk meg. A legteljesebb élményt akkor kapjuk, ha Google Cardboard nézegetővel használjuk. (Én innen rendeltem az enyémet, szállítással együtt volt 1,5 euro.)

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy vajon a gépek, a technika nem fogja-e helyettesíteni a tanárokat? Azok, akik finanszírozzák az oktatást persze vágyakozva gondolnak erre már a rádió megjelenése óta, mások meg komoly fenntartásokkal vagy éppen félelemmel. Most nekem is eszembe jutott ez a kérdés, amikor rátaláltam a Photomath nevű mobil alkalmazásra (IDE KATTINTVA). Az alkalmazás, ami iOS-re és Androidra is ingyenesen elérhető bármilyen nyomtatott matematikai képletet, egyenletet szépen lépésről lépésre megold. Közben még magyarázatot is fűz az egyes lépésekhez, ráadásul magyarul. Az egyszerű egyenleteken túl elbánik a magasabb matematikai koncepciókkal, szögfüggvényekkel, komplex számokkal is. Ha pedig ez így van, akkor vajon mi szerepe lehet a matektanárnak? Érdemes-e begyakoroltatni azokat a megoldási módokat, amiket a telefon egy pillanat alatt kiad? Ha van egy ilyen eszközünk, akkor nem kellene átgondolni, hogy mit és hogyan tanulunk.

A napokban osztottuk meg Medvegy János blogját és tettünk fel kérdéseket a mobiltelefonok használhatóságával kapcsolatban. Egy nap alatt többen is részletes válaszokat adtak a szerintünk nagyon fontos kérdésekre, mint pl. Hány diáknak volt telefonja, nem voltak zavaróak a különböző platformok, lehetett-e (lehet-e) a telefonokat valóban hatékonyan használni tartalom generálására is, és vajon tudták-e az eszközöket az órán ténylegesen használni, volt-e elég wifi vagy hozzá? És mi lenne, ha egy iskola 500 diákja használná? A lapozás után két tanár válaszait böngészheti mindenki, aki mobilhasználatra adná a fejét a tanórán.

Levelet kaptunk Hódmezővásárhelyről, a Németh László Gimnázium, Általános Iskola tanárától, Medvegy Jánostól. Ebben a levélben arról számol be, hogy egy kísérletbe kezdett, amelyben a diákoknak nem kell kikapcsolva a tanári asztalra tenni a mobiljukat, hanem megpróbálják használni a tanórákon - ha már úgyis ott van a diákok zsebében. Erről egy blogot is indított, Okostelefon a tanórán címmel (ITT TALÁLHATÓ mi megnéztük, és úgy érezzük, egyre több érdekes, értékes tapasztalat gyűlik, amelyeket képernyővideó formájában oszt meg a szerző. Ami engem még nagyon érdekelne, az a mobilhasználat kezdeti nehézségei és tapasztalatai. Hány diáknak volt telefonja, nem voltak zavaróak a különböző platformok, lehetett-e (lehet-e) a telefonokat valóban hatékonyan használni tartalom generálására is, és vajon tudták-e az eszközöket az órán ténylegesen használni, volt-e elég wifi vagy hozzá? És mi lenne, ha egy iskola 500 diákja használná?

Itt az ősz, a legjobb kirándulós időszak. Ilyenkor a legszebb az erdő és a szerencsésebb iskolákban még arra is jut energia és pénz, hogy osztálykirándulásra menjenek a diákok. Ehhez jöhet nagyon jól az OpenMaps nevű oldal, ahonnan térképek tölthetők le (IDE KATTINTVA). ezeket a térképeket azután használatjuk offline módon a megfelelő mobiltelefonos alkalmazással. ezek között van ingyenes (pl. a Locus Free Map vagy a g.hu) és olcsók is (pl. a Vectorial Maps). Az oldal nagy előnye, hogy nem csak Magyarország turistatérképe érhető el rajta, hanem a környező országoké, ahonnan nem olyan könnyű jó térképet szerezni.

A különféle grafikus kalkulátorokkal Dunát lehet rekeszteni, de a mezőnyből kiemelkedik a Desmos nevű program (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a programban nem csak függvényeket adhatunk meg, hanem akár táblázatokban is beadhatjuk az adatokat és a program fekteti rá a függvényt. Egyszerre több függvényt is ábrázolhatunk, így akár teljes rajzok is készülhetnek. Az igazi érdekesség, hogy a paraméterek változtatására is lehetőségünk van, amivel komoly koncepciókat vizualizálhatunk. A kalkulátor nem csak a webről, hanem mobiltelefonról is elérhető.

A Nokia Lumia telefonokhoz már több alkalmazást ajánlottunk. Ma a Cinemagraph kerül terítékre, amely segítségével képek egyes részeit animálhatjuk (ITT TALÁLHATÓ). A Windows Phone store-ból ingyenesen letölthető app használatához nem kell mást tennünk, mint a telefont tartva ode irányítani, ahol mozgás van - pl. valaki integet. Az app a mozgással együtt elkészíti a fényképet, majd kijelöli nekünk azokat a részeket, amelyeket animálhatunk. Miután ezt megtettük, exportáljuk az animált gif fájlt, és kész is van a rövid interaktív, animált kép. Ezt elmenthetjük, közösségi oldalon megoszthatjuk.

Jelenleg az Android a legelterjedtebb mobil operációs rendszer, ez fut az okostelefonok és a tabletek legtöbbjén. Logikus lépés és nekünk felhasználóknak jó hír, hogy a Microsoft az Office csomag elemeit sorra megjelenteti ezen a platformon is. A diákok számára ingyenes Office 365 keretében t eszközre telepíthetik a programot és ezek bármelyike lehet Android rendszerű is. Maga az androidos Office IDE KATTINTVA érhető el. Van azonban még sok más remek alkalmazás, amit érdemes lehet felrakni a telefonunkra:

Aki kirándul, diákokat visz a természetbe, biztosan találkozott már tanösvényekkel. Olyan útvonalak ezek, amiken időről időre táblák segítik az adott környék megismerését, bemutatva azok élővilágát, természeti kincseit. Ha tanösvényeket keresünk, érdemes a Tanösvények oldalra ellátogatni, ahol több száz ilyen útvonalról kapunk részletes leírást (helyszín, pontok száma, az ösvény hossza, témája stb.), külön tanösvénykeresője van a nemzeti parkoknak is. Mi azonban most nem egy már előre elkészített útvonalat jártunk be, hanem a diákok maguk készítettek egyet az erdei iskolában. Természetesen nem kezdtünk el táblákat felállítani, a mi tanösvényünk virtuális volt és a következő lépésekben készült:

Tapasztalataim szerint az égi mechanika az egyik legnehezebben felfogható része a természettudományos tananyagnak. Talán nem véletlen, hogy az emberiségnek is legalább tizenkétezer évre volt szüksége ahhoz, hogy kibogozza, miként is függenek össze a látszólagos és a valóságos mozgások. Persze az órán sokat rajzolunk, szemléltetünk, de érdekesebb és hasznosabb is lehet, ha ezt az anyagrészt is konkrét tapasztalatokhoz tudjuk kötni. Ebben lehet segítségünkre a mobiltelefon. A telefon ugyanis nagyon pontosan képes mérni a saját dőlésszögét (a benne levő giroszkópnak köszönhetően) ezt pedig felhasználhatjuk arra, hogy a nap mozgását kövessük az égen.