Csákberényiné Tóth Klára és Hajdu Tünde két eltérő státusú település első osztályos tanulóinak szövegalkotási képességét vizsgálta. Az eredmények azt támasztják alá, hogy a családi háttér és a környezet nagyban befolyásolja az iskolába lépő gyermekek szóbeli szövegalkotását. A cikk végén letölthető néhány olyan interaktív táblára készült feladat, amelyek segítségével hatékonyan fejleszthető a diákok szövegalkotási képessége.

Nagyon hasznos oldal lehet az angol kisgyerekeknek a Tanítsd olvasni a szörnyedet című (IDE KATTINTVA). Tulajdonképpen egy teljes olvasást tanító e-tananyag, sok játékkal és remek grafikával. A diákok először elkészítik a saját kis szörnyüket, majd segítenek neki összeszedni az űrhajója darabjait. Ehhez különféle szigeteken kell feladatokat megoldaniuk, amik természetesen az olvasást tanítják. Sok jutalmat kap közben is az egyes feladatok teljesítésért, új ruhadarabokat, kiegészítőket.

Ugyan az oldal teljesen angolul van és a megértéséhez kell tudni valamennyire angolul is (ezért talán nem túl jól használható kicsik angol tanítására sem), azért mindenképpen érdemes megnézni, hogy miképp nézhet ki egy ilyen e-tananyag. Külön szépsége a dolognak, hogy teljesen ingyenes és ráadásul nem állami pénzből készült, hanem az Usborne Foundation nevű magánalapítvány finanszírozta.

Most akadtam bele a Red Bull tavaszi programjába, aminek neve Pilvaker volt. Rapperek és slam költők fogtak össze, hogy aktualizálják Petőfi verseit. A nagy előadásra március 14-én került sor, de szerencsére sokat rögzítettek is és a YouTube-on bármikor megnézhető. Nyáron pedig egy János vitéz átirat is csatlakozott a sorhoz. A Bővebben után összegyűjtöttünk párat a videók közül.

Petőfit tanítva érdemes lehet bevinni ezeket az osztályba és közösen elgondolkodni azon, hogy mit csinál ma, ha itt lenne. Esetleg feldobhatjuk a diákjainknak a lehetőséget, hogy ők is csináljanak hasonló parafrázisokat.

Nagyon izgalmas vállalkozásba kezdett a Petőfi Irodalmi Múzeum, a MOME Kreatív Technológia Laborja és az MTA Sztaki: irodalmi mobilalkalmazást készzítettek. Nem is akármilyet! A GUIDE@HAND oldaláról érhető el (IDE KATTINTVA) az a program Androidos telefonra és iPhone-ra egyaránt, amivel Budapestet ismerhetjük meg, ennek része az Ottlik Géza Hajnali háztetők című regényére épülő séta is.

Nem kis túrára vállakozik, aki mobillal a kezében akarja megismerni a regényt és Budapestet, 17 kilométert kell sétálnia. Közben azonban hallgathatja magát a szöveget (olvashatja is, de ez séta közben nem ajánlott) és egyes pontokon háttérinformációkat, képgalériákat, az értelmezést segítő anyagokat is kap. A mobilos regéynalapú séta magányos elfoglaltság, de irodalom faktosoknak, érdeklődő diákoknak nyugodtan ajánlhatjuk.

Amióta megjelent az internet és a digitális fényképezés, már nem az az egyszerű tanár problémája, hogy hol talál képeket, hanem az, hogy hol talál jó képeket. Hol találhat az ember biztosan releváns, érdekes képeket, ráadásul olyat, amit fel is használhat nyugodtan? Az USA Kongresszusi Könyvtára ilyen, de szerencsére nem kell Washingtonba utazni ahhoz, hogy a képgyűjteményében válogassunk.

Ha a Könyvtár saját válogatásában akarunk körülnézni, elég a Flickr képmegosztó megfelelő oldalára mennünk (IDE KATTINTVA). Nem csak ömlesztve találjuk itt a képeket, anem érdekes gyűjteményekben is. Ilyen például a 30-as, 40-es évek világát színesben bemutató sorozat (ITT), a kedvencek gyűjteménye, ami úgy jött létre, hogy sokakat megkértek, válasszák ki kedvenc 20 képüket és amit többen is választottak, az bekerült a gyűjteménybe (ezt akár mi is eljátszhatjuk).

Az idézetek, szólások, közmondások izgalmas dolgok. Nem csak a magyar tanításban játszhatnak szerpet, egy-egy jó idézettel könnyen feldobahtunk egy órát, prezentációt, tananyagot. Történelemből is érdekes lehet utánamenni annak, hogy honnan ered egy mondás, ki lehet a forrása, mire is utalhat.

Ha ilyesmikkel akarunk foglalkozni, bőségesen találunk segítséget a weben. elsőként ott van például a Wikidézet oldal (IDE KATTIONTVA), a Wikipedia idézetekkel foglalkozó oldala. Kereshetünk benne szavakra, de szerzőkre, témákra is. A közmondásokat nyelvek szerint is csoportokba rendezték, úgy is átnézhetjük őket. Ha klasszikus műveltséget akarunk fitogtatni, akkor a Latin közmondások oldalára kell ellátogatnunk (IDE KATTINTVA), itt természetesen a magyar fordításokat is megtaláljuk.

A 85 éves Magyar Rádió érdekes oldalt állított össze (ITT TALÁLHATÓ), ahol sok olyan anyagot is megtalálunk, amit akár tanórán is jól használhatunk. Van sok olyan anyag, ami a történelem tanításában lehet érdekes és olyanok is, amiket elsődlegesen az irodalom, vagy éppen a zene órákon használhatunk fel. Négy csoport lehet igazán érdekes a számunkra, a magyar rádiózás emlékezetes hangjai, az archív ritkaságok, a híres színművészek felvételei és az emlékezetes sportközvetítések.

És hogy mi minden van itt? Például Kossuth beszéde, Horthy napiparancsa, a Cantata Profana szövege Bartók felolvasásásban, Babits versmondása, interjú Szent-Györgyi Alberttel, Nagy Imre híres beszéde vagy éppen Papp László olimpiai győzelme. De nem csak magyarul találunk érdekességeket, hanem németül (Thomas Mann és Albert Einstein) és franciául is (Albert Schwitzer).

Bár az új NAT jelentősen csökkenti a kortárs irodalom súlyát a készülő tantervekben és a kötelezően felsorolt szerzők között csak elvétve akad olyan, aki még él, de olyan se sok, aki az elmúlt húsz évben halt volna meg, mlégiscsak fontos lehet, hogy a diákok ismerjék azt az irodalmat is, ami ma keletkezik. A kortárs irodalom megismerését segítheti a KIA vagyik a Kortárs Irodalmi Adatbázis (ITT TALÁLHATÓ).

Az adatbázisban több mint 200 serző található meg, rövid életrajzzal, bibliográfiával, lefordított műveinek listájával és a műveikről szóló kritikák listájával is. Ugyan az adatbázis láthatóan nem sokat bővült az elmúlt években, még így is nagyon értékes forrás és tájékozódási pont lehet az érdeklődő diákoknak és a tanároknak egyaránt.

Biztosan ismerik a híres történetet, amikor egy marslakók érkezéséről szóló rádióműsor valódi pánikot váltott ki Amerikában. A történet ugyan nem pontosan úgy igaz, ahogyan mesélni szokták (nem tömegek estek pánikba, hanem csak néhányan), de van alapja. A műsor rendezője maga Orson Welles volt, a forrásul szóló mű pedig H. G. Wells könyve, a Világok harca.  Welles több éven át készített rádiójátékokat, elsődlegesen híres irodalmi művek adaptációit, társulata a Mercury Theatre műfajteremtő volt.

Szerencsére ma már nagyon sok előadás hangfelvétele elérhető a weben is (IDE KATTINTVA), a darabok egy része a ma már elég avíttas real audio formátumban van meg, de találhatunk jó néány mp3 állományt is. Nem csak média órán lehet tanulságos a híres sci-fi (ITT VAN), de az angol nyelvű értékes irodalmat kedvelők is vidáman böngészhetnek, megvan it Az ember, aki csütörtök volt és a Huckleberry Finn egyaránt. Kellemes hallgatást!

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) időről-időre megelepi a széles közönséget valami érdekességgel. Felraktak a netre egy halom filmhíradót (ITT ÍRTUNK RÓLA), színházi előadásokat (ARRÓL MEG ITT), csupa olyan jó dolgot, amit remekül lehet használni a tanításban is. Kezd teljesen olyan lenni, mint a korábban irigyelt közszolgálati archívumok, például az angol vagy a holland.

A mostani újdonság a Gramofon online (IDE KATTINTVA), régi hangfelvételek, zenék gyűjteménye, a 20 század elejétől a közepéig. Nagyszerű adatbázissal, kulcsszókkal, könnyen kereshetően. Ami pedig a legjobb, hogy nem csak a NAVA pontokon hallgathatjuk meg a zenéket, hanem bárhol. Még be is ágyazhatjuk bárhová. Például így: