Iszonyatosan sok rövid flash játék található IDE KATTINTVA. Az oldal nem kifejezetten oktatási céllal készült, de a játékok nagyon jól használhatóak. Zavarba ejtően sok téma közül böngészhetünk (mi most a kb. 300! menekülős játékot választottuk ki), de ha az oldalon picit jobban körülnézünk, akkor találhatunk öltöztetős, 'főzős', vagy éppen kártyajátékokat is. Ha van 5 percünk, akár a számítógépteremben, vagy csak az interaktív táblán nagyon jól működnek.

2011 a kémia éve, ezért is gondoltuk, hogy érdemes összegyűjteni egy csokorravalót olyan mobiltelefonra telepíthető alkalmazásokból, amik valamiképpen kémiával kapcsolatosak. A programok Android operációs rendszerű telefonokra telepíthetők, könnyen használhatjuk őket az órán. Végre nem azért kell szólni a diákoknak, hogy tegyék el a telefonjaikat, hanem azért, hogy vegyék elő.

A Periodic Table Droid egy minden igényt kielégítő periódusos rendszer a telefonra. Végignézhetjük a periódusos rendszert és természetesen bőségesen kapunk információt az egyes elemekről. Rendszerezhetjük az elemeket nevük, rendszámuk, bármilyen tulajdonságuk alapján. ITT EGY VIDEÓ a programról, és IDE KATTINTVA található meg az Android Marketen.

Molekulák rajzolására használható a Molpad (ITT VAN) és a DCE Chempad (ITT VAN). Megrajzolhatjuk a molekulát az ujjunkkal, majd megkapjuk azt is, mekkora a moláris tömege, az előbbi alkalmazással még kereshetünk is a gyakoribb anyagok között

Nagy öröm, ha magyar kezdeményezésekről számolhatunk be, hiszen erre a kis piacra nem sokan fejlesztenek (főleg ingyenesen elérhető) anyagokat. A Kpluna.hu oldalán (IDE KATTINTVA) igényes kidolgozású (bár a nagy flash animáció miatt picit lassan töltődő), és hasonlóan igényes tartalmú tananyagokat találunk. Rengeteg hangos vers, videó, sőt magyar festők festményeiből összeállított gyűjtemény is található. Rengeteg forrás (pl. a Gesta Hungarorum) is elolvasható. Összességében ajánljuk minden magyartanárnak, illetve az irodalom (különösen a költészet) iránt érdeklődőknek.

Nemrég volt a víz világnapja és a nagy dunai árvíz évfordulója is, ezekhez kapcsolódik a mai cikk. Az árvízről leírást találhatunk a magyar Wikipedián (IDE KATTINTVA) és természetesen a weben megnézhető a Kárpáti Zoltán híres árvízi jelenete is (ITT VAN). A Dunai Szigetek blog pedig nagyszerű összeállítást közölt az árvíz emléktábáiról (ITT OLVASHATÓ).

A fenti blogbejegyzésből született két térkép, amik segíthetnek megtalálni ezeket a mementókat. ITT TALÁLHATÓ a Bing változat, ITT PEDIG ugyanaz a Google Mapsben, mindenki választhatja a kedvére valót.

Megérkezett a Geogebra általános iskolákba szánt változata a Geogebra Prim (ITT TALÁLHATÓ). Ezt a változatot kifejezetten a kicsiknek szánják ezért a kezelőfelülete lényegesen egyszerűbb lett.

Kevesebb eszköz érhető el, a használható ezsközök mind láűtszanak, nagyobb a betűméret, vastagabb vonalak. Megjelenmt a szabad rajz lehetősége is. Ugyan interaktív táblán még mindig kicsit döcögve használható, de az órai bemutatókhoz egészen kiváló eszköz a Geogebra, amit most már a kisebbek is élvezhetnek. A legjobb pedig, hogy a program tökéletsen tud magyarul is!

Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag mondta a költő és nincs okunk kételkedni a szavában. A március tizenötödikei események még ma is lázba hozhatják a fiatalokat hiszen annyi izgalmas esemény sűrűsödött össze egy napba, aminek a főszereplői pont a fiatalok voltak. Érdemes mesélni róla és minél közelebb hozni hozzájuk ennek a napnak az eseményeit.A legjobb persze, ha együtt járjuk végig a helyszíneket. Néha megdöbbenhetünk azon, hogy mi is van ma az egyes helyeken, pár éve egy diákcsoport erről csinált filmet (ITT LETÖLTHETŐ).

Ha azonban nem tudunk testi valónkban ott lenni az egyes helyeken, felkereshetjük őket virtuálisan is. Egy térképen összefoglaltuk március 15. fontosabb helyszíneit és eseményeit. A térkép IDE KATTINTVA érhető el. Használhatjuk történelem vagy osztályfőnöki órán is, de a történelem érettségire készülésben is segíthet, kifejezetten jól mutat interaktív táblán.

Mi ez? Az oldal különböző népek meséit gyűjti össze nagyon világos, átlátható szerkezetben (IDE KATTINTVA található). Hogyan használhatom? Válasszunk ki egy mesét, akár ki is nyomtathatjuk, vagy online olvastassuk el a gyerekekkel. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy egy ilyen mesét miképpen lehetne is feldolgozni, akkor látogassunk el a módszertani segédletek oldalra, ahol további ötleteket találhatunk.
Feladat: Rendezzünk a gyerekeknek mesefordító versenyt.

Valamiért nagyon szeretek már középhaladó diákokkal is tartalom alapú órákat tartani,a melyek tipikusan a 20. századi történelemhez kapcsolódnak. Ehhez szoktam használni néha a Storming Juno oldalát (IDE KATTINTVA található), ahol egy 360 fokban bejárható harcmező-részletet találhatunk, valamint a különböző alakulatok tagjai szólalnak meg, és osztják meg rövid videókban saját élményeiket Normandiával kapcsolatban. A tálalás (egy doku-dráma alapján) elég izgalmas ahhoz, hogy felkeltse a diákok érdeklődését, a videók pedig elég informatívak, hogy tanulhassanak belőlük (érdemes végighallgatni először, hogy kinek a történetét válasszuk ki, a kiejtésük nem mindig könnyen érthető).

Bár többen vitatják, hogy az internet valóban igazi demokratizáló erő a tudásalapú társadalom kialakulásában, azt azért kár elvitatni, hogy a megosztani kívánt tudást hatékonyan tudja a felhasználókhoz juttatni. Láthattuk már a Khan akadémia példáján, hogy akár egy ember is igen komoly hatással lehet a tudásmegosztás folyamatára. Most a Videolectures.net (IDE KATTINTVA található) nevű kezdeményezést ajánljuk minden bármi iránt érdeklődő kolléga figyelmébe. Sajnos nem magyarul van az oldal, viszont cserébe nem is 'minden angol'. Bárki, bármilyen nyelven feltölthet előadásokat, amelyeket egy angol nyelvű menürendszeren keresztül érhetünk el. Mivel 'minden mehet', az előadások színvonala egyenetlen eléggé, de mondjuk az ITT TALÁLHATÓ előadás Umberto Ecotól a csúnyaság történetéről például nagyon érdekes!

A wikikről szólva elsőre mindenkinek a Wikipedia jut az eszébe. és valóban, a Wikipedia a legismertebb wiki, azonban bármilyen közös szerkesztésű oldalt nevezhetünk wikinek. Egy ilyen oldalt nagyon sokféleképpen használhatunk fel a tanításban, készíthetnek a diákok saját enciklopédiát, akár egyetlen témakörben, vagy dolgozhatják ki ki ilyen fomában az érettségi tételeket is.

Szerencsére ma már semmi komoly technikára nincs szükség ahhoz, hogy az embernek saját wikije legyen,elegenő, ha készít magának egyet például a Wetpaint nevű oldalon (IDE KATTINTVA), de ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a Wikispaces (ITT TALÁLHATÓ), a Wikia (ITT TALÁLHATÓ) vagy a PBWiki (ITT VAN). A Bővebben után a Wetpaint használatát mutatjuk be egy videóban.