A bemutatott óravázlat arra szolgál példaként, hogy milyen könnyen használhatjuk fel a minket körülvevő, mindennapjainknak már részét alkotó eszközöket a tanításban is. A digitális fényképezőgép az elmúlt évek során mindennapos eszközzé vált, nem különlegesség és nem is izgalmas dolog már. Itt az ideje tehát, hogy a tanításban minél jobban kihasználjuk!

Amióta már szinte minden mobiltelefon rendelkezik kamerával, még egyszerűbb a dolgunk, hiszen elég, ha a diákok a telefonjaikat használják a képek rögzítésére. A rögzített képekből pedig nagyon egyszerű rövid és izgalmas filmeket csinálni, ezt a technikát nevezik tárgyanimációnak. A most bemutatott foglalkozásban a téma a sejtosztódás volt, ami sosem egyszerű dolog. Ebben az esetben a diákok szövegeket kaptak a különféle sejtosztódások leírásával, majd ezek alapján kellett kisfilmeket készíteniük. A szövegek tanyulmányozására és a csoport munkájának megbeszélésére elegendő volt 20 perc egy óra végén. A filmek felvétele a következő napon történt, ezt mutatja be ez a videó:

Ugyan sokszor elhangzik, hogy mennyire mostoha helyzetben van a könyvkiadás és különösen a gyermekkönyvek kiadása, valójában nem is annyira borzasztó a helyzet. Nincsenek nagy állami mamutkiadók, mint korábban a Móra, de annál több a kis érdekes és feltörekvő kiadó. Nem tudok statisztikákat, de felteszem, hogy több gyerekkönyv jelenik meg ma, mint harminc éve (még én is társszerzője vagyok egynek).

Éppen ezért annak a tanárnak, aki szeretne naprakész maradni a gyerekirodalomban kifejezetten nehéz dolga van. Sok kiadót, sok könyvet kellene ismernie, hogy akár diákjainak ajánlani tudja a megfelelőt. Szerencsére itt sincsenek segítség nélkül. A weben több olyan oldal is megtalálható, amik híreket, kritikákat adnak közzé a gyerekirodalom újdonságaiból, most ezek közül mutatunk néhány nagyszerűt:

Kinézetében profi, megközelítésében civil a Könyvmutatványosok oldala (IDE KATTINTVA). Interjúk, kritikák, hírek, mindez egy tizenpár fős, lelkes szerzőgárdától. Az oldal érdekessége a mesefolyam, ahol jeles szerzők új meséi kapnak helyet.

Korábban már írtunk a magyarfejlesztésű Webcam Laboratory szoftverről (ITT) és nemrég még egy mérést is bemutattunk vele (ITT), a program lehetőségei olyan sokrétűek, hogy bőven lehet új dolgokat csinálni vele. A szoftver többféle modult tartalmaz, amik a tanórai mérésekben felhasználhatók. Tulajdonképpen egy teljes számítógépes labort kapunk vele együtt.

Ez alkalommal az útvonalkereső modult használjuk ki mégpedig állatok, konkrétan halak viselkedésének vizsgálatára. Nincs nagyon más dolgunk, mintkülönféle halak akváriumára irányítani a kamerát és rögzíteni az állatok mozgását. Nagyon tanulságos lehet megviszgálni, hogy mennyire más eredményt kapunk ha kisebb vagy nagyobb testű halakról van szó. Mindezt bemutatjuk egy videóban is:

Ehhez a bejegyzéshet szándékosan nincsen kép. Most ugyanis a NASA által kifejlesztett Earth+ programot mutatjuk be (INNEN TÖLTHETŐ LE), amit kifejezetten gyengén látó vagy vak diákoknak fejlesztettek ki. A program térképeket tesz hallhatóvá. Ha a térképen mozgatjuk az egeret a színeknek megfelelő hangokat hallunk, ezáltal például hallhatóvá válik egy domborzati térkép.

A program azonban jóval több mint egyszerű térképnézegető, ugyanis bármilyen képet betölthetünk és meghallgathatjuk. Nagyszerű interaktív táblás játékot készíthetünk így, ha a diákoknak bekötött szemmel kell alakokat, formákat felismernie pusztán csak a hangzásuk alapján. A programhoz csomagolva találunk labirintusokat is, amikkel remekül szórakozhatunk.

A SnagLearning oldalán (IDE KATTINTVA) nagyon sok dokumentumfilmet találhatunk különféle témákban. A filmeket témakör és szint szerint is kategorizálták, vannak olyanok, amik kifejezetten kicsiknek készültek és olyanok is, amik a felsőoktatásban használhatók jól.

Az egyes filmekhez kérdések is tartoznak, amik a feldolgozásukat segítik. Sajnos van pár olyan film, ami csak az USA-ból érhető el, de a többséget mi is meg tudjuk nézni. A filmek részleteit be is ágyazhatjuk a saját oldalunkra, sőt akár teljes listát is készíthetünk belőlük.Angol órán magasabb szinteken használhatjuk nagyszerűen ezeket a filmeket.

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

Egy ismerősöm egyszer hosszasan érvelt amellett, hogy az iskolákban legalább annyit kellene a jövőről tanítani a diákoknak, mint  a múltról, hiszen életük nagyobb részét a jövőben fogják leélni amúgy is. (Ugyanő tartotta azt is, hogy a polcainkon üres könyveknek kellene sorakoznia, arra várva, hogy teleírjuk őket, de ez már egy másik gondolat.) Akárhogyan is, hasznát vehetjük egy olyan eszköznek, ami a jövőre vonatkozó trendeket mutatja meg, ilyet találhatunk az International Futures intézet és a Google Public Data Explorer együttműködésében (IDE KATTINTVA).

Sokféle mutató közül választhatunk akár a gazdaságról, a népességről, az egészségügyről vagy az oktatásról van szó, majd megnézhetjük, miként alakulnak ezek az elkövetkező 50-60 évben. A megjelenítés nagyon tetszetős, kicsit a korábban már bemutatott Gapminder programra hajaz (ITT ÍRTUNK RÓLA), megjeleníthetjük az adatokat oszlop- és vonalas diagramon vagy akár térképen is.

A SpeakingImage oldalon (IDE KATTINTVA) a névhez hűen beszédes képeket találhatunk. A nézegetésükhöz nem lesz szükségünk hangfalra vagy fülhallagatóra, mivel ezek a képek nem hangosan beszélnek, csak nagyon informatívak, beszédesek. Ha regisztrálunk az oldalra feltölthetjük a saját (akár jó nagy 32 megás) képeinket, majd ezekre írhatunk rajzolhatunk. Kijelölhetünk területeket, amikre kattintva szöveg bukkan fel. Ezt a szöveget formázhatjuk, linkeket, képeket helyezhetünk bele. Természetesen vonalakat vagy akár csak egyetlen pontot is megjelölhetünk így.

Ha ez nem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy egy-egy képen akár többen is dolgozhatnak. Lehetőség van szintek (layerek) létrehozására, mindenki dolgozhat tehát a saját felületén, anélkül, hogy megzavarná a többieket. Hab a tortán, hogy még egy saját wikit is létrehozhatunk a képünkhöz, amin a bejegyzések a wikipediában megszokotthoz hasonlóan működnek.

Korábban már emlegettük a nagyszerű, magyar fejlesztésű szoftvert, a Webcam Laboratoryt (ITT TALÁLHATÓ). A szoftverrel egy számítógép és a hozzá kapcsolt webkamera sokrétűen felhasználható eszközzé válik. Legújabb változata olyan képességekkel gazdagotott, amik ellenállhatatlanná teszik, de lássuk sorban, hogy mire is képes.

A szoftverrel készíthetünk gyorsított felvételeket (például egy növény növekedéséről) és beállíthatjuk úgy is, hogy akkor készítsen felvételt, ha mozgást észlel (például egy madáretetőre irányozva). Ilyen programokat eddig is lehetett találni a weben, de a mikroszkóp és mérőeszköz funkció már izgalmasabb. Ha ugyanis változtatható fókuszú webkamerát csatlakoztatunk a géphez egészen kiváló sztereomikroszkópot kapunk. A program lehetővé teszi, hogy méréseket végezzünk a képen, ezt pedig nem csak a mikor, hanem a makrovilágban is megtehetjük. De ez még mind semmi ahhoz képest, amit a program ezen felül tud!

Sokat lelkesedtünk itt a TanárBlogon már a Fortepan amatőr fotógyűjteményért. Bemutattuk (ITT), leírtunk egy, a fotókra épükő foglalkozást (ITT) és bemutattuk a térképre helyezett fotókat is (ITT). Most egy profi fotós fantasztikus alkotásait mutatjuk meg.

Kerényi Zoltán készítette el a múlt és a jövő mozaikjait, pontosan beillesztve a Fortepan képeit a mai képekbe. A sorozat IDE KATTINTVA tekinthető meg. A hatás lélegzetelállító, a turisták mellett német katonák vonulnak a Várban, rég halott emberek ülnek együtt a maiakkal a Halászbástyán, keveredik a szétlőtt és a modern Budapest. Ezer módon is használhatjuk órán, érdemes lehet egyszerűen bemutatni a diákoknak, vagy osztályfőnöki órán a beszélgetés indításához használni. Természetesen a történelem tanításánál is felhasználhatjuk. De lehet, hogy elég csak megnzni a képeket és elgondolkodni rajtuk.