Nem szabad hagyni, hogy a TanárBlog jellegű szakmai blogot aljasul behálózza az egyes sportok iránti irracionális rajongás. Azt is tudom, hogy a labdarúgás feltétlenül rezonál pozitívan mindenki szívében manapság. Ezért is gondoltam, hogy távol tartom a labdát kergető eszetlen felnőttek szőtte talmi ragyogást az IKT és a 21. századi pedagógia valódi dicsfényétől. Nos, ez egészen eddig sikerült, azonban a BBC olyan, az angol első osztály történelmét feldolgozó interaktív alkalmazást készített, amely nálam erősebb férfiakat is a nyílt érzelemnyilvánítás szűkülő, sötét alagútjába csalt volna. A neve My premier league life (ITT TALÁLHATÓ), és annyit kell tennünk, hogy kiválasztjuk kedvenc csapatunkat (pl. Arsenal), beírjuk a születési dátumunkat, és megtudhatjuk, hogy e sártekén eltöltött rühes pár évünk hogyan teljesedik ki kedvencünk focitörténelmének napsugaraiban. Aki szereti az angol focit, ettől jobban megszereti; aki nem, az most lesz rajongó.

A NASA oldalán találtuk ezt a remek gyűjteményt, ahol kisebbekenek sorakoznak az anyagok az űrkutatás, az űrhajózás megismeréséhez (IDE KATTINTVA). Vannak itt a megszokott játékok, videók, képek, minden, ami felkelteti vagy fenntarthatja a kisebbek figyelmét. Külön érdemes megnézni a tanároknak és szülőknek szánt részleget (ITT) ahol az online játékokon túl offline foglalkozásokat, színezőket, háttérképeket is találunk.

Nagy kedvencem az Economist, és most is egy csodálatos ötlettel álltak elő. Mi lenne a világgal, ha ...? címmel a jövőbeli eseményekre probálnak szcenáriókat gyártani (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Mi lesz a világgal, ha megtáamdnak egy NATO tagországot, ha felbomlik Oroszország, ha Hillary Clinton lesz az elnök, vagy éppen ha tényleg megnő az orrunk, ha hazudunk. Összesen 20 kérdésben találunk érdekes információkat ... ezek lehetnek audiók, videók, vagy szövegek. Akár tematikusan feloszthatjuk a leírásokat, vagy választhatnak a diákok egy-egy érdekesebbnek tűnő jövőképet és arról beszámoilhatnak egymásnak.

A személyek leírása gyakran előforduló nyelvi feladat és nem mindig a legizgalmasabb. Ugyan erről jó eséllyel semmit nem tudott a bristoli M Shed múzeum, mégis nagyszerű forrást adtak a nyelvtanárok kezébe. 13 protréról kértek meg egy-egy embert, hogy beszéljen pár gondolatot, ami azután meghallgatható a Soundcloudon (IDE KATTINTVA). A szövegek érdekes gondolatokat is felvetnek, amikről azután tovább lehet beszélgetni.

Sok tudós szerint jelenleg folyik a földi élet történetének legdrasztikusabb, legnagyobb tömeges fajpusztulása, ami leginkább az emberi tevékenység következménye. Érdemes ezt minél jobban tudatosítani a diákjainkban, hogy belőlük már környezettudatos felnőttek legyenek. Ebben lehet segítségünkre az ARKive a webes Noé bárkája (IDE KATTINTVA). Az oldalon részletes leírásokat találunk veszélyeztetett fajokról, élőhelyekről és azokról, akik a fajok védelméért dolgoznak. Az egyes fajokról adatlapot is nyomtathatunk. Az oktatási szekcióban remek óravázlatokat is találhatunk.

NAgyon egyszerű, ám annál hasznosabbnak tűnik a Write well névre keresztelt oldal (IDE KATTINTVA érhető el), ahol pont ezt tanulhatjuk meg - hogyan írjunk jól. Ez mondjuk az alkalmazást nézve azért túlzás, de segíteni biztos segíthet. A regisztráció egy pillanat, és máris indíthatjuk a fogalmazást. Kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú írást szeretnénk készíteni (pl. vita, egyetemi dolgozat stb.), és máris megkapjuk az esszé szerkezetét pontról pontra. Ha valaki próbálta már pl. az érvelő esszé szerkezetét megtanítani magyar gomnazistáknak, örülni fog a Write well-nek és értekeli, amit tud. Hiába mondjuk el ugyanis 50szer, hogy mi a pontos szerkezet, mindenki ír, amit gondol. Természetesen a magyar és angol esszék szerkezetükben is mások, nem is beszélve arról, hogy hol mit gondolnak az esszé szerepéről, jellegéről. Ezért is különösen hasznos, hogy a kevésbé szabad, kreatív írásként megélt angol nyelvű esszéket ilyen segédlettel taníthatjuk meg.

Érdekes oldalnak tűnik a Write about (ITT TALÁLHATÓ), ahol közösségi írás zajlik. Tanárként regisztrálva osztályokat, csoportokat hozhatunk létre, ahol történeteket írhatunk, illetve kommentelhetünk mások műveihez. Az írás egyik komoly problémájára keres választ az oldal, tudniilllik arra, hogy kinek is írunk, amikor az ikolában fogalmazásokat adunk be? A válasz gyakran sajnos annyi, hogy a tanárnak, aki osztályoz, majd visszaad (jó esetben), és akkor a diák fiókjában (szemeteskukájában) landol az év végén, vagy nem adja vissza az írást, és maga temeti el. Szóval a közönség feltétlenül fontos, és ezt a Write about hozza is. Tanárként zárt közösséget is létrehozhatunk, azaz nem KELL feltétlenül kifelé is megjeleníteni az írásokat. E mellett viszont ott a rengeteg remek (és kevésbé remek) publikált írás, amelyet elemezhetünk, kritizálhatunk, dicsérhetünk. Ha valakinek gondot okoz az írás tanítása, egy ötletnek jó lehet.

A New York Times érdekes képgyűjteményeket tesz közzé időről időre. Ilyen a Családok a világban című is (ITT TALÁLHATÓ), amelyben 23 család életéből mutatnak be egy-egy villanást. Én azért szeretem ezeket a képeket használni, mert mindegyikhez pár sorban megtalálható a háttértörténet is. Cseh házaspár imádkozik, vagy román utcagyerekek feszítenek a föld alatt - mind-mind olyan kép, ami bármit jelenthet és bárhol lehet. Ha órán használom, először általában csak a képeket mutatom, majd onnan kiindulva kezdünk a történetről beszélgetni. Valamiért pont eléggé érdekesek, és mégis tartanak némi távolságot a képek.

Egy YouTube csatornát ajánlunk ma a természettudományokat vagy éppen az angolt tanítók figyelmébe. A SciShow csatornájában 4-5 perces kis klipek járnak körbe egy-egy témát látványosan, érdekesen. A pergő beszédű előadók mellett animációk, grafikák is segítik az adott dolog megértését. Ugyan a filmecskék angolul vannak, felirat elérhető hozzájuk, ami segítheti a megértést.

Az igazán jó fizika kérdések azok, amik egyszerűek, de az előre adott válasz rájuk biztosan rossz. Ezek azok, amikkel elgondolkodtathatjuk a jobb képességű, fizikát szerető diákjainkat is. De ezek azok a problémák is, amik lehetőséget adnak azoknak is, akik addig nem jeleskedtek, hogy sikerük legyen, mivel a megszokott kereteken kicsit kívül kell gondolkodni. Ilyen problémákat gyűjtött egybe a How to solve physics problems (ITT TALÁLHATÓ).