Mesterséges intelligencia szabályok tanároknak?

Magyarországon jelenleg nincsen semmilyen központi szabályozás, sem ajánlás az AI iskolai felhasználást tekintve. Kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia komoly 'támadási felületet' ad a tagadóknak, hiszen tényleg nem tudhatjuk valójában, hogy hogyan működik, és mi miért történik, ahogyan történik benne.

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy itt van, és valószínűleg nem megy sehová, azaz előbb-utóbb elengedhetetlen, hogy az oktatás szereplői kialakítsanak valamilyen viszonyulást az AI-hoz. Sok országban (pl. több skandináv államban) az iskolákra bízzák azt, hogy kialakítsák az AI felhasználásának szabályait. Ezt szinte minden tanár támogatja, hiszen elsősorban arra gondolnak, hogy a diákok munkájának tekintetében fognak a szabályok megjelenni.

Ha továbbgondoljuk, azonban, akkor azt látjuk, hogy elengedhetetlen, hogy szabályozzuk a pedagógusok AI felhasználást is. Íme néhány példa, gondolat, amiről majd döntenünk kell esetleg (a cikk második felében javaslatokkal az esetleges megoldásokra):

1 Bár nagy erőkkel próbáljuk azt elérni, hogy a diákok a munkájuk elvégzését ne szervezzék ki az AI-nak, vajon mennyire van rendben, ha egy tanár teszi ezt? Ugyanazok, akik felháborodnak azon, hogy egy diák a ChatGPT-vel íratja a háziját, örömmel és lelkesen osztja meg azoknak az alkalmazásoknak a linkjét, ahol egyetlen mondatból készít az AI óravázlatot - ezt vajon tiltsuk-e?

2 Adatbiztonság: egyre-másra hallani, hogy milyen fantasztikus eszköz az AI pl. adminisztrációs feladatok ellátására. Vajon mennyire van rendben, ha egy tanár AI-val generáltat mondjuk egy diáknak személyes visszajelzést? Eldönthetem-e tanárként, hogy milyen adat túl személyes adat?

3 Ahogy elvárjuk egy tanulótól, hogy jelezze, hogy milyen feladatokat végzett el AI felhasználásával, vajon nem kellene ezt a tanárokra is kiterjeszteni? Itt arra gondolok, hogy ha pl. AI-val generált teszteket adunk a diákoknak, és ez alapján értékeljük őket, jelezni kell-e ezt a szülőknek, mondjuk a dolgozaton magán? Ugyanígy, ha adminisztratív feladatokra használjuk, kötelesek vagyunk-e jelezni, hogy mely részeket írta a ChatGPT?

Lehetséges válaszaink a fenti dilemmákra:**

1 Ez valóban érdekes dilemma, ugyanakkor véleményem szerint nem a felhasználás ténye, hanem a felhasználás minősége a mérvadó. Többször írtunk arról itt, a TanárBlogon is, hogy remek eszköz lehet az AI, ha tudatosan, értelmesen használjuk, javasoltunk is erre egy AI házirendet, amit akár be is lehetne vezetni egy iskolában. Hasonlóképpen, ha egy tanár használja a munkájában az AI-t, az önmagában nem baj. A probléma akkor kezdődik, ha pl. kiszervezi az értékelést egy AI által generált feladatsorba, majd az eredményeket beírja jegy formájában az e-naplóba. Itt valóban felmerül, hogy milyen garanciákat láthatunk arra, hogy az AI által generált feladatsor valóban legalább olyan jól mér, mintha a tanár írta volna. Szintén kérdés, hogy milyen pontokon, és milyen mélységig tud a tanár egy ilyen rendszerbe belenyúlni. És ha tud, akkor megteszi-e, vagy vakon bízik az AI-t programozó kódolók algoritmusában.

2 Érdekes kérdés az adatbiztonság az iskolai feladatok esetében. Nemrég egy OECD szakember erről azt mondta egy online konferencián, hogy ez valójában nem is igazi probléma, hiszen - gondoljunk csak bele - milyen 'valódi' személyes adatok keletkeznek iskolai helyzetben? Megtudhatjuk, hogy tud-e egy diák egyenletet rendezni, mit gondol a globális felmelegedésről, vagy éppen a tanár utasítására képes-e hivatalos levélben panaszkodni egy fiktív szálloda fiktív tulajdonosainak arról, hogy nem működött a fiktív lift és nem volt finom a fiktív rákkoktél a svédasztalos reggelinél. Kérdés, hogy ezekkel az adatokkal hogyan lehet visszaélni, és akár profilozni egy diákot. Érvelhetünk azzal, hogy sokkal veszélyesebbek jelenleg azok az alkalmazások, amelyek tudottan és kimondottan értékesítenek felhasználói profilokat, pl. Facebook Messenger osztálycsoport, ahol ráadásul kifejezetten sok személyes információ kerülhet fel, vagy akár egy messengeres kommunikáció tanárok és diákjaik között. itt már érzékeny (pl. egészségügyi, magánéleti) információk kerülhetnek ki, amelyeket ráadásul tudatosan használ fel kereskedelmi célokra a Facebook.

Összefoglalva, azt mondhatjuk, hogy ha iskolai feladatokra használjuk az AI-t, jelenlegi tudásunk szerint nem jelent nagyobb kockázatot, mint a facebook-on kommunikálni a diákjainkkal. kérdés, persze, hogy a jövőben mi és hogyan történik, illetve az is, hogy milyen üzleti modell alakul ki a nagyobb nyelvi alapmodellek körül, de ha körültekintéssel használjuk, és valóban iskolai feladatokra, esetleg készítünk a diákjainknak iskolai email címet, hogy ne kelljen a saját adataikkal belépni egy alkalmazásba, akkor menedzselhető a kockázat.

3 Szintén izgalmas kérdés, hogy a tanároknak kell-e jelezniük, ha valamit AI-val oldottak meg (pl. egy tanmenet összeállítása, esetleg egy óravázlat megírása, vagy diákoknak kiadott szöveges visszajelzések. itt sincs nagyon tiszta és egyszerű válasz, de azt gondolom, hogy itt sem a felhasználás ténye lesz a mérvadó, hanem a felhasználás minősége. Ha valóban annyi történt, hogy egy PDF-ben feltöltött egy tanár egy tananyagot, majd azt kérte az AI-tól, hogy ebből gyártson egy tesztet, amit kiadott a diákjainak, akkor elvárható, hogy ezt jelezze, hiszen azt mondja ki, hogy nem ő készítette a dolgozatot, és a diákok értékelését sem ő végezte. Amennyiben, ugyanakkor, a pedagógus AI segítségével, de önmaga állította össze a dolgozatot, lépésenként, folyamatosan átdolgozva, alakítva, csiszolva, eszközként használva ("tanársegédként") az AI-t, akkor valószínűleg sokkal jobb minőségű dolgozat született, amely valóban a tanár saját munkája. Érdekes dilemma.