Egy nemzetközi projekt krónikája
Internet a tanórán - 2012. január 4.
Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:
1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.
2. miután megvolt a tasmániai élőlények listája én ezekhez ökológiai szerepükben hasonló hazai élőlényeket kerestem. Diákjaimnak az volt a feladata, hogy hasonlóképpen bemutassák azokat is. Szerencsére már elég jól tudtak angolul (aki nem, annak segítettek a többiek), hogy ez ne okozzon nehézséget.
3. ezt követően összeállítottam a leírásokat, képekkel, felcímkézve. A publikációhoz a leghatékonyabbnak egy blog ígérkezett. IDE KATTINTVA látható az eredmény.
4. utolsó lépésként a diákoknak a leírások segítségével egy újabb webes űrlapot kellett kitölteniük, amiben azt kellett megnevezniük, hogy az egyes tasmán élőlényeknek mi lehet a hazai megfelelője.
Természetesen a diákoknak arra is lehetőségük volt, hogy üzenjenek egymásnak és ezt nagy örömmel meg is tették.
Jó kis feladat volt ez, de azért az is érdekelt, hogy mit tanultak meg belőle a diákjaim, ezért becsempésztem két kérdést a témazáróba, ami erre vonatkozott. Az első kérdésben egy tasmán állat hazai megfelelőjét kellett kiválasztani és megindokolni a választást. Elsődlegesen az érdekelt, hogy az indoklásban milyen érveket hoznak fel a diákok: a kinézet számít vagy az életmód, esetleg mindkettő? Az eredmények itt láthatók:
A diákok nagy része mindkét szempontot figyelembe vette és alig voltak olyanok, akik egyikkel sem törődtek volna a válaszukban.
A második kérdés szándékoltan volt sokkal elnagyoltabb, arra vonatkozott, hogy a feladat alapján mit tudnának mondani Tasmánia és Magyarország élővilágáról Ebben az összevetésben több szempontot is néztem, hogy megjelenik-e a válaszokban:
- a tasmán élőlények, különlegesek és egzotikusak
- a két helynek hasonló az éghajlata
- az élőlények más rendszertani csoportba tartoznak (erszényesek stb.)
- vannak hasonló életmódú, hasonló ökológiai szerepet betöltő élőlények
- a hasonló életmód hasonló testfelépítést is eredményez (konvergens evolúció)
Az alábbi ábrán látható, hogy hányan (százalékban) jutottak az egyes következtetésekre.
Nagyon sokan megállapították, hogy mennyire mások az ottani élőlények, ebben a felismerésben szerintem fontos szerepe volt a feladat élményszerűségének, hogy kortársaik mutatták be nekik az egyes fajokat. A diákok fele felismerte az éghajlat hasonlóságát és a hasonló életmódokat is. A rendszertani kategóriák is sokaknak eszébe jutottak, bár arról az órán nem esett szó. Külön öröm volt számomra, hogy a diákok negyede eljutott a konvergens evolúció felismeréséhez, ami szép bizonyítéka a konstruktivista tanulásnak.
Természetesen az is érdekelt, hogy ezek a tudáselemek miként függnek össze, így a válasz mintázatokat a klasszikus Item Tree Analysis módszerével is megvizsgáltam. Az eredmények alapján képzett Hasse diagram itt látható:
A diagramon a 2-essel jelölt tudáselem a konvergens evolúcióé, míg a 3-as a különféle taxonómiai csoportok előfordulása. Megállapítható tehát, hogy a konvergens evolúció gondolatához szükséges felismerni az azonos éghajlatot, életmódot, az ott élő élőlények szokatlanságát, de elengedhetetlen feltétel ehhez a rendszertan ismerete.
Azt láttam, hogy a diákoknak kifejezetten nagy élmény volt az ausztrál élővilágról ottani kortársaktól tanulni, élvezték a feladatot és úgy tűnik igazán mélyen tanultak is.
