Történelmi nyomozás
Internet a tanórán - 2010. május 29.
Nagyon szeretem az ún. tartalom-alapú órákat, amikor a nyelvtanár nem a mindennapokról beszélget a gyerekekkel, hanem tényleg meg szeretne tanítani valamit - valami kézzelfoghatót. Ehhez a történelem nagyon adja megát - sok a nyelv benne, érdekes történetek, fontos események, egyébként is hasznos. Mivel a tantervbe viszonylag kevéssé fér bele a 20. századi világtörténelem, én ezzel szoktam - angol órán - foglalkozni. A lapozás után két olyan oldalt mutatok be, amelyeket nagyon szeretek.
Az első egy angol, a második amerikai fejlesztés. A Learning Curve (ITT TALÁLHATÓ) kifejezetten izgalmasan, érdekesen, és diákokhoz szólva dolgozza fel a 20. századi történelem egyes fontos eseményeit. Eddig 3 nagyobb projektet csináltam 10. osztályosokkal: szó volt a drezdai bombázásról, a kubai rakétaválságról, illetve az emberi jogi mozgalomról. Ez utóbbiból egy EU-s projekt is készült, ahol különböző IKT-s alkalmazásokat használva dolgoztuk fel az anyagot. Ehhez készültek videók is, amelyeket IDE KATTINTVA lehet elérni a FICTUP projekt oldalán.
A tapasztalatom az, hogy a gyerekek rendkívül tájékozatlanok (miért is lennének mondjuk tájékozottak), de a Learning Curve anyagaival (+ kerestem egy dokumentumfilmet is pl. a rakétaválságról, meg Kubáról általában) nagyon gyorsan, nagyon sokat lehet tanítani nekik. Ebben pedig nekem volt a legkosebb szerepem, leginkább a weboldal nagyon jól használható - láthatóan ennek a korosztálynak szánt - anyagai tették miondezt lehetővé.
A projektről részletes leírás és óravázlat is található a FICTUP oldalán, sőt már le is tanították más kontextusban, ahol szintén működött. Mivel a források online elérhetőek, a legegyszerűbb - profi - változtatás az lenne az órán, ha nem nyomtatgatunk, hanem pl. egy szett Classmate PC-t adunk (párban) a gyerekeknek, illetve linkeket, ahol a forrásokat, és a hozzájuk kapcsolódó kéréseket elérhetik.
A másik weboldalt kevesebbet használtam, a neve H.S.I. (azaz Historical scene investigation) és amerikai. Az elv gyakorlatilag ugyanaz: autentikus forrásokat olvashatunk, nézhetünk, majd elemeznünk, értelmeznünk kell őket. A források viszonylag érdekesek, változatosak - pl. az iskolai szegregáció kérdéséhez találunk fotókat, videókat, képeket, és hanganyagokat is - így ezek feldolgozása sem unalmas, és érdekes szokott lenni a hozzájuk kapcsolódó vita, beszélgetés is.
