Hol tart az IKT a világban?

21. század eleji technológiák miért kötik gúzsba az IKT használatát (és ezáltal az egész oktatást!). Potts szerint mérhetetlenül meghaladott a számítógépterem, mint intézmény - többek között. Sok (szerinte: elmaradott, lemaradozó) iskolában mi is a helyzet: van a termekben egy interaktív tábla, néhány desktop számítógép (PC), amit a diákok többen használnak.

Olyan iskolákról is beszámolt, ahol a számítógéppel segített órákat még mindig külön számítógépteremben kell csinálni. Hogy is várhatnánk el egy tanártól - teszi fel a kérdést Potts - hogy hetente egyetlen órába sűrítse össze mindazt,amit számítógépek segítségével szeretne megtanítani?

'Ideje bátornak lenni' - hirdeti a szerző, és arra kéri a tanárokat, oktatásszervezőket, hogy teljesen gondolják át a tanmeneteket minden tantárgyból és biztosítsák a lehetőséget arra, hogy ne csak a számítógépteremben, korlátozott óraszámban lehessen az IKT eszközöket használni, hanem minden órán, minden tantárgyból, állandóan. Különben lemaradnak. Ők. Aztán még beszámol néhány helyi kezdeményezésről, ahol minden diáknak van már saját gépe, de sajnos ez nagyon kevés - szerinte.

Nagyjából ennyi a cikk, aztán persze ajánl megoldást  az iskolák számára (többek között saját magát :) de a cikk mégis elgondolkodtatott. Azt hiszem, nálunk az egyetlen számítógépterem, 10 használható számítógéppel, ráadásul esetleg egy interaktív táblával maga az IKT mennyország. A közeli jövőben talán irreálisnak is tűnő álom nálunk mindaz jelenleg, ami ellen Katy Potts harcosan kikelt.

Csak érdekességként: nagyon sokan támadták  az interaktív táblák agresszív elterjesztését az országban, mondván, ha a 'vécében rohad a lefolyócső', akkor nincs helye ilyen szükségtelen luxusra. Erre tessék, kiderül, hogy még ha meg is valósulna az összes iskola teljes felszerelése pár hónapon belül, már akkor is mérhetetlenül elavultak lennénk mindahhoz képest, amire az élvonal szerint jelenleg szükség lenne. Szomorú, nem?