Facebook az életünkben - kutatás
Internet a tanórás - 2010. november 28.
Kétségtelen, hogy a Facebook meghatározó hatás minden fiatal életében. Most már ahhoz is elég nagy, hogy kutatásokkal próbálják meg elemezni a hatásait. A lapozás után egy amerikai kutatás eredményeit foglaljuk össze, amely összesen kb. 900 egyetemista, illetve egyetemet végzett ember megkérdezésével készült. A kutatás eredeti, angol nyelvű verziója PDF formátumban IDE KATTINTVA tölthető le, akit csak a lényeg érdekel, vagy nem tud angolul, annak a lapozás után minden fontosat elmondunk!
A tanulmány legelső megállapítása nem túl meglepő: az egyetemisták fiatalabb korukban kezdték el a Facebook-ot használni, mint a végzett hallgatók. Ez - tekintve a Facebook korát - nem hogy nem meglepő, hanem kifejezetten közhelyesen unaélmasnak tűnik (főleg, ha mint eredményt teszik közzé!). Sebaj, nézzünk néháény érdekesebb jelenséget!
A legelső már-már érdekes témakör az, hogy ki milyen információt oszt meg Facebook-on. Ezt úgy is lehet talán értelmezni, hogy mi mindenre van társadalmilag kódolva a Facebook, avagy mi az, amit megosztunk, és mi az amit nem annyira. Érdekes, hogy a válaszadók 83%-a megosztja a 'relationship status'-t, azaz a családi állapotot. Erre használjuk tehát a Facebook-ot, közöljük a világgal, hogy bekötötték-e a fejünket.
Ennél kényesebb kérdés már a vallási, illetve politikai nézetek. Egyetemistás sokkal szívesebben osztották meg ilyen jellegű véleményüket, adataikat, mint a végzettek. Valószínűleg egyetemistaként még lángol az emberben a világmegváltás, meg a kiállás elvekért, hitért, világbézetért, aztán mindezt mindenki gyorsan sutba vágja, ha a megélhetéséről van szó. Igenis szeretnénk, ha a koleszban nekünk tetsző lány tudná, hogy mi márpedig harcos aktivisták vagyunk, de a főnökünknek ugyanezt nem biztos, hogy ugyanolyan szívesen kötjük az orrára. Szintén szerepet játszhat, hogy most már mindenki gondol arra, hogy interjú előtt megnézik a Facebook profilját (ezt magyar HR-esek több esetben bizalmasan megerősítették már nekem személyesen - természetesen ezt publikusan nem vallanák be!).
Az is látszik, hogy a Facebook használata most már korántsem az egyetemmel, sem a középsikolával kezdődik. Meglepően gyorsan terjed egyre fiatalabb gyerekek között is - ezt itthon is tapasztalhatjuk egyébként. Ami azonban nagyon érdekes, az a Facebook 'barátok' száma. Az ember 'barátbefogadó képessége korlátozott, nem nagyon tud senki egyszerre 1000 emberrel kapcsolatot tartani - akár úgy, mint ismerősők. Mégis a megkérdezettek 3.5%-ának 1000+ barátja volt. Ezzel a csoporttal azért szívesen megnéznék egy fókuszcsoportot :) A legtöbb alanynak egyébként (38%) 1-100 közötti barátja volt, de tipikusan 100-400 közöttre tehető egy atlagos egyetemista Facebook barátjainak a száma. Szintén nem meglepő, hogy az egyetemistáknak valamivel több barátjuk van, mint a végzetteknek.
Szintén érdekes lehet, hogy a férfiak jelentősen többen osztanak meg politikai, vallási meggyőződésükről szóló információkat (az adatokat átnézve általában igaz, hogy a nők kevésbé nyitottak, kevesebbet osztanak meg). Az is kiderült, hogy gyakran nézik a Facebook-ot, naponta legalább egyszer a válaszadók majdnem 80%-a ránéz a Facebook-ra, de ami ijesztő, az az, hogy a megkérdezettek 49.2%-a naponta háromszor is nézi - legalább.
A következő kérdés: mire használjuk a Facebook-ot? 60% rendszeresen frissíti a profilját, leginkább 'mi jár a fejedben' posztokkal. Szintén szívesen töltenek fel képeket (41%), és játszanak játékokat (31.8%). Itt érdekesség, hogy a nők szívesebben írnak status update-et, illetve lájkolnak, mint a férfiak. Lehet, hogy azért helyreállt a világ rendje?
Az is látzsik, hogy a diákok számára sokkal fontosabb kommunikációs csatorna a Facebook. A munkahelyeken nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen kb. ugyanannyian egyáltalánnem használják kommunikációra a Facebook-ot, mint ahányan használják (kb. 13%). Az sem meglepő eredmény, hogy a végzettek kevésbé szívesen posztolnak a munkájukról, mint amilyen lelkesen írnak az egyetemisták az iskoláról. Megjegyzés: lehet, hogy erre e váltásrsa érdemes felkészülni - csak olyat posztoljunk ki a Facebook-ra egyetemnistaként, amit nem bánunk, ha esetleg a munkáltatónk megtalál 3 év múlva!
Az is nyilvánvalóan kiderült, hogy szívesen használják mind az egyetemisták, mind a dolgozók informális összejövetelek (értsd: bulik) szervezésére (kb. 90%), de munkahelyi megbeszélésekre szinte soha (kb. 5%).
Képek tekintetében elmondható, hogy leginkább buli képeket töltenek fel legszívesebben, talán még családi képeket, de politikai rendezvényekről már csak nagyon kevesen tesznek ki képeket a profiljukra. Ami viszont számomra megdöbbentő volt, az a napi átlagosan 1 videó posztolása. Tudom, hogy vannak olyanok, akik minden videót kitesznek, ahol lehet a Facebook-ra posztolni, de azért a napi 1 videó a válaszadók 68%-ánál meglepett. Annál meglepőbb, hogy a felmérésben mintha saját készítésű videókra gondoltak volna, nem valahonnan kiposztolt videóklipre. Ha ezt jól értem, akkor ez eléggé megdöbbentő.
A Facebook használat dinamikájára jellemző, hogy középiskolai éveik óta az emberek sokkal szívesebben osztanak meg sokkal több információt önmagukról.
Ennyi hát a tanulmány összefoglallása, az eredetiben még hosszasan taglalják, hogy a politikai aktivitás a 2008-as választásokon hogyan áll a Facebook felhasználás szempontjából, de ez már talán túl partikuláris. Addig is azzal a tudattal térhetünk az osztályterembe, hogy egy-két dologra azért felhívhatjuka diákok figyelmét, már most, hiszen ami a facebook-ra egyszer kikerült, az valahol úgyis előkerül.