A nyelvtan nem véletlenül egyszerre rettegett eleme sok angolul tanulónak, valamint az egyetlen olyan 'dolog', amely valóban az angoltanár kiváltsága. Köztudomású hogy a nyelvtanár az, aki igazából semmihez sem ért, de mindenről beszél (egy nyelvkönyvet végiglapozva a környezetvédelemtől a demográfiáig rengeteg témával találkozunk, amelyek jó esetben külön végzettséget igénylő kérdések, mégis - nyelvtanárként - ezekkel mind foglalkoznunk kell az órán. Hál'istennek itt a nyelvtan, amit nem vehet el tőlünk senki - kivéve a modern szakirodalom, amely teljes gőzzel a nyelvtan kiszervezésére törekszik, ráadásul úgy, hogy már a vizsgákon is sorra szűnnek meg a nyelvhelyességi feladatlapok. Hát, ez a szomorú sorsunk. Ebben némi vigaszt nyújt a British Council videó gyűjteménye ITT TALÁLHATÓ, amelyben kezdőknek magyarázzák el közérthetően, hogy nyelvtan ügyben merre hány óra. Érdemes rákattintani egy percre, esetleg megosztani kezdő tanítványainkkal.

A university of South Caroline készítette el az iWitness eszközt, ami a történelem tanítását segíti videó részletekkel. Több ezer interjúrészletből állítottak össze tanayagokat, nagy szerencsénkre magyarul is. Az anyagok a 20. század nagy eseményeivel foglalkoznak, külön hangsúlyt fektetve a holokauszt feldolgozására (az együttműködők között a Shoah Alapítvány), de vannak anyagok a propaganda működéséről és '56-ról is. Egy külön anyag foglalkozik a Mindenki című rövidfilmmel. Mindez IDE KATTINTVA érhető el.

Egyre több olyan oldal van, amelyek rendkívül izgalmas tartalmakat tesznek közzé, de már a Facebook-on. Régebben megszokhattuk, hogy lenyomozhatóak voltak könnyen a Facebook-on megosztott videók eredetijei, most azonban fordulni látszik a kocka. Egyre többen eleve a közösségi oldalon posztolnak. Furcsa egy közösségi oldalra úgy (is) gondolni, mint tartalomszolgáltató portálra, de hát ha ez van akkor ez van. Szóval ma a TED-nek egy ilyen aloldalát ajánljuk, amelyet nagy szeretettel és lelkesedéssel használhatunk ... hát nyelvórákon biztos. Miért és hogyan találták fel a hyperlink-et? Érdekel a kapucni története? Netán a gombok evolúciója és eredeti szerepe? Hogyan változtatják meg életünket a lépcsők? Netán a londoni metró térkép sikerén töprengsz? Nos, egyre bővülő választékkal várnak érdekes videókkal minket. Én nem hagynám ki!

gyakran nem is jut eszébe az embernek, hogy a mindennapivá váló eszközök milyen jól használhatóak a tanításban is. A minap jöttem rá erre, amikor kiderült, hogy a diákok mobiltelefonjainak jelentős részén (jellemzően a drágábbakon) nem csak kamera van, amivel kísérleteket lehet rögzíteni, hanem olyan kamera is, ami a megszokottnál sokkal sűrűbben képes képeket készíteni (akár 60 képet másodpercenként). Amikor egy ilyen filmet visszajátszunk, akkor természetesen lassított felvételt kapunk és ez a lassított felvétel kifejezetten hasznos lehet, ha a természeti folyamatokat akarjuk vizsgálni. Kifejezetten jó hasznát vehetjük a gázok és folyadékok viselkedésének tanulmányozásakor, vagy éppen ha a mozgásokat akarjuk megértetni.

Sokaknak volt nagy bánata, hogy a népszerű Movie Maker program eltűnt a Windowsból, az ígéret az volt, hogy valami sokkal jobb érkezik helyette. Most itt is van a Story Remix, ami a legutóbbi nagy frissítéssel érkezett meg és a Fényképek program részeként érhető el. Hogy milyen lett? Több is és kevesebb is, mint a Movie Maker volt, de egyértelműen nem az oktatási felhasználás volt az előtérben az elkészítésekor. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy egyes projektekhez ne lehetne nagyon jól felhasználni.

Fontos, hogy diákjaink (és mi is) tisztában legyenek azzal, hogy nem minden igaz, amit olvasunk az interneten. Eddig általában el is jut mindenki, a kérdés csak az, hogy mit tesz ezzel a tudással. Én egy tejes álhír-órát terveztem angolosoknak, B1-től használható szinten (bár B2 körül működik igazán jól). Ezt tettem: létezik egy Robert Haas nevű NatGeo fotósnak egy flamingós képe (lásd a cikk illusztrációja), amelyben flamingók összeállnak egy flamingó alakzatban. Emellé feltettem az állítólag Fukushima mellett fényképezett mutáns százszorszépeket, és röviden arról kellett beszélniük a diákoknak, hogy mit látnak a képen. Már eddig is izgalmas, de ez mind semmi ahhoz képest, ami a lapozás után jön!

Több nemzedéknek alapélménye a Helga című NDK felvilágosító film vagy éppen a Nem a gólya hozza... című könyvecske. A maguk idejében ezek még progresszíveknek is számíthattak, de azóta elég sokat változott a világ. Hogyan lehet a diákoknak, a diákokkal a szexualitásról beszélni, amikor minden reklám erre utal, nincs olyan film, amiben ne lenne ágyjelenet és egy kattintással mindenki annyi pornót nézhet, amennyit csak kedve van. A HVG Beszélni a szexről című videósorozata (IDE KATTINTVA) nagyon nyíltan beszél mindarról, ami egy tizenévest érdekelhet és arról is, amit fontos lenne tudnia. Dr. Csermely Gyula nőgyógyász beszélget az 5 perces filmekben (a sorozat 15 részt ígér) a nemi betegségektől és a védekezéstől kezdve az anális szexig szinte minden fontos témáról.

Talán nem voltam egyedül, amikor sűrű könnyeket hullattam a Flash lassú elmúlása miatt. Mindenki mondta, hogy az interaktív webes elemek készítője tele van biztonsági résekkel, de arra nagyszerű volt, hogy könnyen rakjon össze benne az ember mindenféle interaktív feladatokat. A hozzáértők mondták, hogy a html5 majd mindenben ki fogja váltani a Flasht, de eddig ebből nem sokat láttam, az a technológia valahogy nem volt hozzáférhető nekem. Ennek most vége, mivel rábukkantam az ingyenes h5p oldalra (IDE KATTINTVA), ahol nagyon sokféle feladatot, interaktív elemet készíthetünk, amiket azután könnyedén emelhetünk be a saját oldalunkra, blogunkba, digitális osztálytermünkbe, vagy linkkel hivatkozhatunk rá. Készíthetünk látványos prezentációkat, kvízeket, galériákat, akár interaktív videókat is egy YouTube videóból.

Sokat szoktam azzal foglalkozni, hogy vajon milyen is egy jó előadás, és nem egyszerű a diákoknak akár csak a legegyszerűbb szabályokat is elmagyarázni. Megértik, de ahhoz, hogy használják, rengeteg gyakorlás kell. mindig is vágytam egy olyan videóra, amely tartalmilag 'üres', azaz csakis a formára koncentrál. Értelemszerűen ilyen nincs, mert ha valaki előad (jól vagy rosszul), akkor általában szeretne, vagy legalábbis próbál valamit közvetíteni. Mostantól azonban más a helyzet, mivel a TED előadásokról készült paródia videó, mindent megváltoztat egy csapásra. Nem szól másról, mint hogy milyen külsőségek szükségesek egy jó TED előadáshoz. A speakier folyamatosan kommentálja, amit csinál, ami persze vicces, mert ironikus, ugyanakkor tényleg így csinálják, ezért hasznos is. Én kétszer szoktam levetíteni a Thought Leader címre hallgató (és IDE KATTINTVA megtekinthető) mozgóképet, először csak az iróniát fedezzük fel benne, másodszor meg-megállítom a filmet, hogy lássák, hogy jegyzetelhessenek technikákat. Összesen kb. 25-30 hasznos információt gyűjtünk össze, majd az előadó tanácsait hasznosság szerint 3 csoportra osztjuk. Ezek után egy mini-prezentációt kell elkészíteniük a diákoknak, ahol tudatosan legalább 10 elemet használnak. Ezt kis csoportokban előadják, a többieknek pedig fel kell ismerniük a korábban azonosított technikákat. Egyetlen 4 perces videó, és 2 órányi anyagot is tartalmaz akár.

Amikor arról van szó, hogy miként változtatja meg a világot a technika, két dolgot szinte mindig felemlegetnek: a szöveg szerepe visszaszorul a képhez, különösen a mozgóképhez képest egyfelől, a mesterséges intelligencia egyre több feladatot átvesz tőlünk másfelől. Ez a kettő találkozik a lumen5 nevű alkalmazásban (ITT TALÁLHATÓ). Fogunk egy szöveget, ami lehet egy blogbejegyzés akár vagy bármilyen tartalom a weben és a rendszer készít belőle egy videót nekünk. A filmeket és a képeket a szöveg elemzése alapján gyűjti be hozzá szabadon használható forrásokból. A végeredményt persze testre szabhatjuk magunknak és azután le is menthetjük. Jól használható arra, hogy a diákok érdeklődését felkeltő videókat készítsünk egy-egy téma bevezetésére. De ők is készíthetnek gy összefoglaló videókat. Itt is egy példa: