A ma bemutatott oldal elsődlegesen a történelmet és társadalomismeretet tanítóknak lehet érdekes. Az oldal neve: 1000 év törvényei (ITT TALÁLHATÓ). A cím kicsit csalóka, hiszen valójában 1003 év törvényeit találjuk itt meg Szent István király dekrétomainak második könyvétől  a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényig.

Sajnos keresni nem tudunk az oldalon, de még így is remek forrás lehet a történelemórán, akármelyik korról is van szó. Nagyon jó lehetőség egyéni kutatómunkára (hasonlítsák össze a reformországgyűlések törvényeit az azt megelőzőkkel és az azután következőkkel például). De nem csak a történelemórán kerülhet elő az oldal, hanem akár nyelvtanból is, ahol a hivatalos jogi stílus, a hivatalos nyelvezet kerül szóba. De azt is megnézhetjük, miként változott ez a nyelvezet az elmúl száz évben (amióta magyarul írják a törvényeket).

Elindult a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének helyesírás oldala (IDE KATTINTVA). A tetszetős oldalon ellenőrizhetjük egyes szavak helyesírását és elolvashatjuk a vonatkozó szabályokat is. Hét nagy területen kérhetünk segítséget: egybe vagy különírás, szavak helyes írása, tulajdonnevek, dátumok, számok, elválasztás és ábécébe rendezés.

Nincs más dolgunk, kint beírni a kérdéses szót vagy szavakat és már jönnek is az ajánlatok. A rendszer kifejezetten intelligens, ha igazán kemény feladatot adunk neki, több lehetőséget is felajánl és magyarázatot is ad hozzájuk. Nem fogott ki rajta például a különbség a veszélyes állatokgondozása-óra és a veszélyesállatokgondozása-óra között. Minden javaslatnál elolvashatjuk a vonatkozó helyesírási szabályt is.

A versírás remek feladat lehet bármilyen tárgyból. Kiadhatjuk feladatnak, hogy a diákok írjanak verset a fizikai törvényekből, történelmi eseményekből, Európa fővárosaiból. Nem lesznek ezek remekművek, de addig is észrevétlenül az anyaggal foglalkoznak, később pedig jó segítségek lehetnek a tanuláshoz is. Nem véletlen, hogy a kisangyalom versikét szinte mindenki tudja, de az Arkhimédesz törvény pontos megfogalmazását már sokkal kevesebben tudnák elmondani.

A versek gyártásában segíthetnek a rímszótárak. Korábban is mutattunk már ilyeneket, de az ausztrál Alcor oldalán (IDE KATTINTVA) nagyon sok nyelven találunk ilyet. ugyan a szuahéli versírás ritkán kerül elő a hazai iskolarendszerben, jó hasznukat vehetjük idegennyelv órákon. Van itt angol, német, francia, spanyol, olasz, sőt latin rímszótár is a magyar mellett. Semmi sem akadályozhatja meg hogy diákjainkból (fűzfa)poéta legyen!

Most már teljes gőzzel dübörög a TanárBlog és a Microsoft közös tanártovábbképző programja, a PIL Akadémia. Ebben az évben is közel 200 kolléga vesz részt a munkában, egymást és a tágabb közösséget is segítve anyagokkal, ötletekkel, megoldásokkal, IKT eszközök használatával (vagy éppen anélkül, ha arról van szó). Mivel sok érdekesség kerül felszínre az osztálytermekből szerte az országban, úgy döntöttünk, hogy rendszeresen igyekszünk megosztani hasznosnak vélt anyagokat itt a TanárBlogon is. Először egy alsóban kipróbált vázlatot ajánlunk a Bővebben után, ahol Bán Zsuzsa a 'LY' és a 'J' tanítására készített és használt SMART NOtebook anyagokat. A foglalkozás leírása tehát a lapozás után található, viszont a hivatkozott SMART Notebook tananyagokat IDE KATTINTVA lehet letölteni (a Skydrive-on jobb klikk, majd Download vagy Letöltés).

Hosszú évek óta folyik a C3 Alapítvány <19 szabadfogású számítógépversenye, ahol minden 19 évesnél fiatalabb indulhat bármilyen olyan művel, aminek köze van a számítógéphez. Az idei díjazottak (ITT TALÁLHATÓK) közül nem csak Zsigó Miklóst, Zsigó Zsolt barátunk 10 éves kisfiát említjük meg, aki táncoló robotot készített, hanem Déri Tamást is, aki az Írj helyesen! oldallal nyert.

A 18 éves pályázó oldala (ITT TALÁLHATÓ) egy komplex helyesírás tanító rendszer. Feladatokkal, tollbamondással, szabályokkal. Tökéletesen kihasználja a web lehetőségeit és arra is jó példa, hogy miként lehet izgalmassá tenni egy amúgy gyakran nem szeretett tananyagot.

Hogyan befolyásolja az internethasználat a középiskolai diákok szövegalkotási stratégiáit? Egy olyan írást ajánlunk, amelyben a szerző 12. osztályos gimnáziumi tanulók kreatív fogalmazási munkáit elemzi. Az eredmények azt igazolják, hogy a virtuális világ hat a tanulók munkáinak színvilágára, a szöveg elrendezésére, a tartalmi kapcsolatok jelölésére és az ábrák alkalmazására is.

„ Mesélj még!” Nagyon gyakran hangzik fel ez a mondat az osztályunkban. Nagyon sok mesét olvastunk már közösen. Ha időnk engedi, szinte minden nap beköltözünk egy mese idejéig a mesesarokba, jó idő esetén a fenyőfáink árnyékába. Idén végre eljött az idő, hogy mindenki a könyvtárból a maga által választott könyvet olvashassa el. Nagy élmény volt megtalálni a saját mesénket és egy egész könyvet kiolvasni, aztán ajánlani a többieknek és a mások könyvét is elolvasni. Mostanság „Máté Angi: Volt egyszer egy” című mesekönyve a közös olvasmányunk. Az olvasás és írás órát tömbösítettük s a mesénk után a csoportok a kíváncsi kockáinkon lévő kérdőszavakkal (Ki? Mi? Milyen? Mikor? Hol? Hogyan? Mit csinál?) játszottak és tettek fel egymásnak a mesével kapcsolatos kérdéseket.(további érdekességek, valamint az ingyenes meseíró szoftver linkje a lapozás után! - a szerk.)

Van-e összefüggés a nyelvjárási háttér és a helyesírási hibák között? Erre a kérdésre próbál választ adni egy kutatás. A vizsgálat nyelvjárási területen élő, 3–12. osztályos diákok fogalmazásait elemzi helyesírási szempontból. A cikk végén 20 olyan interaktív táblás gyakorlat is letölthető, amelyek jól alkalmazhatók a tanulók helyesírási fejlesztésében.

Csákberényiné Tóth Klára és Hajdu Tünde két eltérő státusú település első osztályos tanulóinak szövegalkotási képességét vizsgálta. Az eredmények azt támasztják alá, hogy a családi háttér és a környezet nagyban befolyásolja az iskolába lépő gyermekek szóbeli szövegalkotását. A cikk végén letölthető néhány olyan interaktív táblára készült feladat, amelyek segítségével hatékonyan fejleszthető a diákok szövegalkotási képessége.

Az idézetek, szólások, közmondások izgalmas dolgok. Nem csak a magyar tanításban játszhatnak szerpet, egy-egy jó idézettel könnyen feldobahtunk egy órát, prezentációt, tananyagot. Történelemből is érdekes lehet utánamenni annak, hogy honnan ered egy mondás, ki lehet a forrása, mire is utalhat.

Ha ilyesmikkel akarunk foglalkozni, bőségesen találunk segítséget a weben. elsőként ott van például a Wikidézet oldal (IDE KATTIONTVA), a Wikipedia idézetekkel foglalkozó oldala. Kereshetünk benne szavakra, de szerzőkre, témákra is. A közmondásokat nyelvek szerint is csoportokba rendezték, úgy is átnézhetjük őket. Ha klasszikus műveltséget akarunk fitogtatni, akkor a Latin közmondások oldalára kell ellátogatnunk (IDE KATTINTVA), itt természetesen a magyar fordításokat is megtaláljuk.