A CoverTimes oldalon (IDE KATTINTVA) napilapok címoldalait láthatjuk szerte a világból. Szinte minden nagyobb lap nyitóoldala látható egy montázsban. AZ egyes képekre kattintva láthatjuk nagyítva az adott újságot. Belelapozni nem tudunk, csak az első oldalt nézhetjük meg, de ez is elég arra, hogy láthassuk, mit tartanak éppen fontosnak vagy érdekesnek. Leválogathatjuk egy-egy ország lapjait is, így tulajdonképpen nyelvek alapján is válogathatunk. Lehetőségünk van a tegnapi, tegnapelőtti stb. lapokat is megnézni (a holnapit, ahogy Örkény egypercesében van, sajnos nem).

Hasznos lehet az oldal nyelvórán, főleg ha az újságok a téma. Érdekes foglalkozás lehet, ha egy kiválasztott cím alapján kell megírni magát a hírt. Jó szolgálatot tehet a CoverTimes média órán is, ha éppen a nyomtatott sajtóról van szó, de akár az egyes országok, kultúrák közti különbségek bemutatására is használhatjuk.

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.

Ma egy nem túl bonyolult, viszont talán hasznos játékot ajánlunk. Egy szigetre látogathatunk el, melynek neve Honoloko (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Honoloko szigetén utazgatva egyre-másra kisebb feladatok, kérdések merülnek fel, amelyekre válaszolnunk kell, illetve helyesen döntenünk, Bármi, amit teszünk természetesen hatással van a környezetre (pl. azt kell eldöntenünk, hogy mivel szeretnénk bejárni a szigetet, autóval, tömegközlekedéssel, vagy éppen biciklivel). A helyes válaszok eléggé adják magukat, illetve a játék általában kissé didaktikus, de kellemes meglepetés volt, hogy a magyar fordítás sokkal jobbnak tűnik, mint az angol. Az angol verzióban a kérdések kifejezetten bugyutának tűntek, a magyar valahogy gondolkodtatni is próbál talán. De ha más nyelven szeretnénk játszani, azt is lehet, mert rengeteg nyelven elérhető az anyag.

Nagyszerű új alkalmazással gazdagodott a Classtools.net eddig sem csekély arzenálja. Az új eszköz neve Map Treasure Hunt (IDE KATTINTVA), amivel, mint a névből is sejthető térképes kincskeresést készíthetünk. Az oldalra lépve meg kell adnunk a kalandunk nevét és a játékosoknak szánt instrukciókat, szerencsére az oldalnak nincs gondja az ékezetes karakterekkel. Ezután megadhatjuk az egyes pontokhoz adott instrukciókat, kérdéseket és a helyet is, ahová a térképen mutasson. A helyet vagy a név vagy geokód megadásával tehetjük meg.

Ha elkészültünk, kapunk egy linket, ahol elérhető lesz a kincsvadászat. Egy a görög kultúráról készített például IDE KATTINTVA érhető el. A lejátszáskor vannak könnyebb és nehezebb pontok, ez határozza meg, hogy milyen nagyításban lehet látni őket. Az egyszerűbbeket már magasról is észrevesszük, a piros hátterű nehezeket csak nagy nagyításban. Nem csak arra használhatjuk, hogy mi magunk készítsünk ilyeneket a diákoknak, az is érdekes feladat lehet, ha egymásnak csinálnak feladatokat.

Egyszerű, nagyszerű, modern és hasznos alkalmazást ajánlunk ma - sajnos némi szépséghibával. A Proprofs keresztrejtvény-készítő oldala a lehető legegyszerűbb és legpraktikusabb a világon, tényleg csak kattintunk, beírjuk a szavakat és a meghatározásokat, egyetlen egyet kattintunk és már meg is volnánk. A szépséghibája az a játéknak, hogy nem érti a magyar ékezetes karaktereket, azaz ha azt szeretnénk beírni, hogy rózsa, akkor abból a rejtvényben csak annyi fog látszani, hogy rzsa, ami - magyar esetében - kifejezetten nem javítja a felhasználói élményt. Amennyiben nyelvórán - vagyis nem magyarul - szeretnénk használni, praktikus kiegészítője lehet bármilyen órának.

A versírás remek feladat lehet bármilyen tárgyból. Kiadhatjuk feladatnak, hogy a diákok írjanak verset a fizikai törvényekből, történelmi eseményekből, Európa fővárosaiból. Nem lesznek ezek remekművek, de addig is észrevétlenül az anyaggal foglalkoznak, később pedig jó segítségek lehetnek a tanuláshoz is. Nem véletlen, hogy a kisangyalom versikét szinte mindenki tudja, de az Arkhimédesz törvény pontos megfogalmazását már sokkal kevesebben tudnák elmondani.

A versek gyártásában segíthetnek a rímszótárak. Korábban is mutattunk már ilyeneket, de az ausztrál Alcor oldalán (IDE KATTINTVA) nagyon sok nyelven találunk ilyet. ugyan a szuahéli versírás ritkán kerül elő a hazai iskolarendszerben, jó hasznukat vehetjük idegennyelv órákon. Van itt angol, német, francia, spanyol, olasz, sőt latin rímszótár is a magyar mellett. Semmi sem akadályozhatja meg hogy diákjainkból (fűzfa)poéta legyen!

Ha osztálykirándulást tervezünk Budapestre, érdemes ellátogatni az UrbFace oldalra (IDE KATTINTVA). A cég különféle speciális városnézéseket szervez, de maga a honlap is borzasztóan információgazdag és a tanításban is jól használható. A belső kerületek házainak mindegyikéről olvashatunk pontos adatokat és érdekes történeteket is.  A túrákat választva pedig tematikusan követhetjük végig akár a szecesszió nyomát vagy éppen gyilkosságok helyszíneit, esetleg híres emberek otthonait.

Nem csak a tanár tanulhat természetesen belőle, kiadhatjuk a diákoknak, hogy készüljenek fel egy-egy ház történetéből és ők adják elő másoknak, de akár egy izgalmas várostörténeti vetélkedőhöz is jó alapanyag lehet az oldal. Mivel elsődlegesen a turistákat célozza meg, a magyar melelt számos más nyelven is olvasható, így akár még idegen nyelv órán is hasznát vehetjük.

A Music box of life nevű játék (ITT TALÁLHATÓ) kiváló szórakozás akár egy egész órán át, ha képleírást tanítunk. 15 részből áll a játék, jellemzően 5-8 különbség van képpáronként. Egyetlen hátránya van a játéknak, ami pont az, mint ami az előnye: az interaktivitás. Nagyon nagy a kényszer a gyerekekben, hogy gyorsan megoldják a feladatot, és keveset beszéljenek. Ha tényleg azt szeretnénk, hogy célnyelven, rendesen beszéljenek, akkor érdemes az első körben kivetíteni a két képet, majd párban azt a feladatot adni nekik, hogy keressenek különbségeket. Természetesen előtte tanítsuk meg nekik feltétlenül azt, hogyan tudnak arról beszélni, hogy mi hol van egy képen. Ha tetszett az oldal, IDE KATTINTVA rengeteg hasonló játék érhető el (érdemes jobban körbenézni, van értelmetlenül nehéz is, viszont itt tematikus képsorozatok vannak, pl. téli lakás, vagy éppen zombik :)

Az Európai filmkincsek oldalán (IDE KATTINTVA) több mint 200 korai filmet találhatunk meg. A 20. század első évtizedeitől a hetvenes évekig készült filmek között vannak egész estés történetek, hirdetések, pár perces jelenetek egyaránt. A filmek között kereshetünk kulcsszavak alapján, de egyszerűen böngészhetünk közöttük. A filmeket 31 ország filmarchívuma adta össze, megtalálhatunk itt két magyar filmet is, például az 1918-ban készült Aranyembert (ITT).

Felhasználhatjuk ezeket a filmeket történelemórán, hiszen olyan pillanatokat is megörökítettek, mint II. Miklós cár látogatása Helsingörben, vagy a hogyan készül az amerikai polgár 1912-ből., esetleg a tengeralattjárók legyőzhetetlenségéről szóló német propagandafilm. Irodalomból természetesen érdekesek lehetnek a különféle adaptációk (ITT). Idegen nyelvből pedig használhatjuk az események leírásához. A diákok megnéznek egy pár perces jelenetet, majd megpróbálják leírni az eseményeket, ehhez kifejezetten alkalmasak a némafilmek, hiszen sokkal látványosabbak bennük az érzelmek, mint a későbbi hangosfilmeken.

Nemrég írtunk egy egyszerű Wikipédiás játékról (ahol a szabály az, hogy két véletlenszerűen kiválasztott szócikk között utat találjunk a Wikipédia szócikkekben található hivatkozásokon ugrálva), amelynek hatására újabb tippet kaptunk. A The Wiki game oldalán (ITT TALÁLHATÓ) sokkal komolyabban űzik ezt a sportot és interaktív felületet is gyártottak hozzá. Több játékkal tölthetjük itt el hasznosan az időt, például játszhatjuk a 'Five clicks to Jesus' nevű játékot, ahol véletlenszerűen kapott szócikkektől 5 lépésen belül kell Jézusig eljutni. Van aztán olyan játék is, hogy két cikk között pontosan 6 kattintással, vagy az USA szócikk kihagyásával kell  találnunk kapcsot, nem is beszélve a 'hagyományos' verziókról, ahol gyorsan, vagy a legkevesebb kattintással kell célt érnünk. Bármit is gondoljunk róla, az biztos, hogy az asszociációs készséget és a gyorsolvasást fejleszti a játék.