Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Ha online projekteket szervezünk, esetleg saját oldalunkat, blogunkat szeretnénk reklámozni, hasznos lehet, ha van kéznél egy banner (reklámcsík) készítő alkalmazás, amely nem igényel semmilyen szakmai tudást (nekem pl. semmi érzékem a széphez). Nemrégiben ajánlotta Toró Csilla kollégánk a Fotor kollázskészítő programot (ITT ÍRTUNK róla), ám a cég nem állt meg itt, hiszen elkészítette az ingyenes, template-ek alapján működő bannerkészítő alkalmazását is (ITT TALÁLHATÓ). Ennél nagyon kevés egyszerűbb dolog van: kiválasztjuk a banner méretét, kapunk hozzá sok sémát, amit egyszerűen manipulálhatunk (szöveggel, átszínezéssel, ábrákkal, effektekkel stb.). Ha saját ötletünk van, azt is megvalósíthatjuk úgy, hogy csak az üres bannert kapjuk és mindent nekünk kell elkészíteni. Érdekes projekt lehet nyelvórán, vagy akár rajz órán is a banner tervezése.

Nagy siker volt a PIL Akadémia záró konferenciáján a TeachMeet, ahová sok tavalyi akadémista is eljött. Mivel rengeteg nagyon ötlet került terítékre, azt gondoltuk, hogy ezekről egyesével írunk. Az egyik izgalmas újdonságot Toró Csilla hozta, aki a Fotor nevű (ITT TALÁLHATÓ) ingyenes online kollázskészítő alkalmazásról számolt be, ráadásul annyira profi volt, hogy egy képernyővideót is készített hozzá, így mindenki megtanulhatja Csillától (magyarul), hogy a Fotor mire jó. A képernyővideó IDE KATTINTVA érhető el! Köszönjük!

Szeretjük nézegetni a csillagokat. Ez már csak így van. Szerencsére nem kevés erre szakosodott mobilalkalmazás tölthető le, illetve tehetjük mindezt egészen professzionálisan a Microsoft Worldwide Telescope (ITT ÍRTUNK róla). A Nakshart (ITT TALÁLHATÓ) pont az ellenkezőjét ígéri - rendkívüli egyszerűség, ugyanakkor visszafogott vizuális felhasználói élmény. Nem kell mást tennünk, mint engedni az oldalnak, hogy a számítógépünk IP címéhez hozzáférhessen, ezek alapján a Nakshart azt a képet generálja nekünk, amit éppen a fejünk felett láthatunk. Nagyíthatunk, kicsinyíthetünk a képen, sőt még pillanatképet is készíthetünk róla. Kifejezetten vicces és nagyon egyszerű, még angolórán is működött!

A napokban indult a Google Streetview-ra épülő izgalmas (és kifejezetten addiktív) játék, melynek neve GeoGuessr (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű: a Googly Streetview alkalmazása teljesen véletlenszerűen ledob valahol a világon, és nekünk a jobb oldalon található világtérképen meg kell tippelnünk, hogy hol lehetünk. Természetesen lehet a Streetview alkalmazással mászkálni a helyen egészen addig, amíg valami jelet nem találunk (pl. útjelző táblák, feliratok, emberek stb). Én nyelvórán használtam, rendkívül jól működött spekuláció, feltétteles mód tanítására (nem meglepő módon). Párban is játszották gépteremben, de kivetítve is remek, akkor mindenki ugyanarról a képről beszélt és én lépegettem az oldalon. Földrajzból is kiválóan használható lehet, hiszen sokszor valóban csak a növényzet ad támpontot. Végül tippelhetünk, és megtudjuk, hogy mennyit tévedtünk. Természetesen kapunk pontokat is (egy játék összesen 5 helyszín), illetve megtudjuk a helyes megoldást. Itt játszottuk azt, hogy az országból származó 5 híres írót kellett mondaniuk (gyűjteniük). Még nem próbáltam, de azt gondolom, hogy akár egy több órás online kincsvadászatot is össze lehetne állítani a GeoGuessr alapján, mindig más feladatokkal.

Elkövetkezett ez a pillanat is: egy Facebook csoportot ajánlunk. Érdekes, ahogyan a Facebook egy több webes alkalmazás szerepét veszi át, nem csak az e-mailt kezdi kiszorítani, de a csetet is. A most ajánlott oldal öt éve még biztosan önálló webcímmel rendelkező honlap lett volna, egy-két éve blog, most pedig Facebook csoport. Lassan teljesen értelmetlen lesz a Van-e helye a Facebooknak az oktatásban vita, mert minden ezen a platformon lesz és kész.

Ugyan ott még nem tartunk, de ha középkori ábrázolásokat keresünk állatokról, akkor mindenképpen a Medieval Animals Data Network oldalra érdemes ellátogatnunk (IDE KATTINTVA). Lelkes kutatók publikálnak itt állatábrázolásokat kódexekből, festményekből, faragványokról. Minden héten más állat van a központban, most éppen a teve. Érdemes végigpörgetni a képeket, amiket azután nagyon sok dologra használhatunk. Történelemből a korszak ábrázolására, rajzból akár inspirációnak, hiszen enm csak létező, hanem elképzelt állatok is vannak itt (sárkány, egyszarvú). Irodalomból is érdekes lehet egyfelől a kor jellemzésére, az illusztrációk bemutatására, de pusztán csak azt szemléltetni is, hogy mennyi köze lehet a leírásoknak a valósághoz. Izgalmas és gyakran megmosolyogtató megnézni, hogyan ábrázolnak olyan állatokat (pl. elefánt), amit biztosan csak hallomásból ismertek. Biológiából is hasznos lehet, ha sort kerítünk az egyébként gyakran elnagyolt tudománytörténetre.

A flexagon olyan papírból készített alakzat, amit különböző oldalaira fordíthatunk át. Ez így nagyon érdektelenül hangzik, valójában viszont remek játékok ezek, amire gyerek felnőtt egyaránt rácsodálkozik. Az első flexagont a brit matematikus Atrhur Stone fedezte, amikor papírcsíkokat hajtogatott. A Princeton Egyetemen több társa is rákapott a flexagonok készítésére és matematikai leírásukra is, többek között Richard Feynmann. Flexagont készíteni nagyon könnyű (a későbbiekben egy videót is mutatunk róla), akár napköziben, akár kézműves foglalkozáson érdemes vele megpróbálkozni.

Természetesen azért került a TanárBlogra ez az téma, mert bőségesen találunk webes segítséget ilyen alakzatok gyártásához. INNEN TÖLTHETŐ LE egy program hexaflexagonok készítéséhez, ITT VAN az online változata is. EZEN AZ OLDALON egy pdf minta található, EZ PEDIG mindenféle hexagonról ír és mutat ötleteket.

Nehéz feladat számomra képleírást tanítani, hiszen érzik a gyerekek is, hogy kicsit mesterkélt a helyzet. Ezért is próbálok olyan képeket keresni néha, amelyek eltérnek az ilyen jellegű feladatokban találhatóaktól. Így kezdtem el graffitiket is gyűjteni. az ITT TALÁLHATÓ oldalon Banksy graffitiket találunk egymás után, több mint száz darabot. Néhány kép csak vicces, de van sok olyan, ami akár igazi beszélgetést is beindíthat, és eléggé provokatív. Kellemes böngészést!

Korábban már egyetlen említés erejéig volt szó a Pixlr oldalról (IDE KATTINTVA), de annyira érdekes és jól használható programról van szó, hogy megérdemel egy saját bejegyzést. Ha ugyanis elmegyünk erre az oldalra, rögtön választhatunk három lehetőségből attól függően, hogy milyen komoly képszerkesztőre van szükségünk. A Pixlr editor (IDE KATTINTVA) egy teljesen komoly grafikai alkalmazás, megtalálható benne minden olyasmi, amit a mindennapokban egy grafikai programban használunk, kezeli a szinteket, tud klónozni és természetesen egy nagy rakat filter is a kreativitásunkat szolgálja. Félprofi grafikai munkákhoz, ha gyorsan kell valamit szerkeszteni, teljesen elegendő.

A Pixlr express (IDE KATTINTVA) már sokkal kevesebb lehetőséget kínál fel, elsődlegesen előre elkészített filterekkel, beállításokkal, szűrőkkel manipulálhatjuk a képeket. Ebben az alkalmazásban arra is lehetőségünk van, hogy a webkamera képét rögzítsük és használjuk fel. Külön lehetőség, hogy több képet is összefűzhetünk egyfajta kollázsként, például így:

Amióta megjelent az internet és a digitális fényképezés, már nem az az egyszerű tanár problémája, hogy hol talál képeket, hanem az, hogy hol talál jó képeket. Hol találhat az ember biztosan releváns, érdekes képeket, ráadásul olyat, amit fel is használhat nyugodtan? Az USA Kongresszusi Könyvtára ilyen, de szerencsére nem kell Washingtonba utazni ahhoz, hogy a képgyűjteményében válogassunk.

Ha a Könyvtár saját válogatásában akarunk körülnézni, elég a Flickr képmegosztó megfelelő oldalára mennünk (IDE KATTINTVA). Nem csak ömlesztve találjuk itt a képeket, anem érdekes gyűjteményekben is. Ilyen például a 30-as, 40-es évek világát színesben bemutató sorozat (ITT), a kedvencek gyűjteménye, ami úgy jött létre, hogy sokakat megkértek, válasszák ki kedvenc 20 képüket és amit többen is választottak, az bekerült a gyűjteménybe (ezt akár mi is eljátszhatjuk).