A fotók a valóságot tükrözik - gondolhatjuk. A történelem ránk cáfol azonban. és sokszor kiderült már, hogy nem feltétlenül igaz minden, amit a fényképeken látható. Az Altered images nevű oldal (IDE KATTINTVA látogatható meg) ezekből állít össze egy gyűjteményt, és nyújtja át nekünk egy képzeletbeli tálcán. Vajon miért lehet, hogy O.J. Simpson arca a Time címlapján sokkal sötétebb, mint a Newsweek-nél? Sok egyéb trükk és ravasz történelemhamisítás gombolyítható fel az oldal segítségével. Szerintem minden gimnazistát érdekelne egy erről szóló óra!

Érdekes oldalnak tűnik a Pictify (IDE KATTINTVA látogatható meg), ahol képeket gyűjtögethetünk, készíthetünk saját gyűjteményeket, kommentelhetünk, oszthatunk meg ... és tehetünk sok mindent, amit egy egyéb képmegosztó is kínál. A különbség csupán annyi, hogy itt klasszikus (vagy modern) festménykkel tehetjük mindezt. Akár nyelvórán, akár rajzórán érdekes lehet, ha saját gyűjteményeket készítenek a diákok, ezekről leírásokat adnak és mondjuk megpróbálják eldönteni, hogy melyik 15 impresszionista képet választották a saját képtárukba ... és hogy miért.

A mesterséges intelligencia egyre többre és többre képes, most már alkotni is tud. A Google régóta használ neurális hálózatokat (olan számítógépes programokat, amik az idegsejtek elvén működnek és taníthatók) arra, hogy eldöntse, mi látható egy képen. A kutatók viszont most visszájára fordították a folyamatot, a program nem csak megmondja, hogy szerinte mi van a képen, hanem oda is rajzolja, amit látni vél. Ezt többször teszi egymás után és ebből izgalmas, gyakran ijesztő, leginkább a szürrealisták munkira emlékeztető képek születnek. A technika a deep dream (mély álom) nevet kapta és IDE KATTINTVA mi is kipróbálhatjuk. Fel kell töltenünk egy képet, megadni az e-mail címünket majd várni (több órát is akár), amíg elkészül ár változat. Itt látható, egy kép és a belőle készült álomváltozat:

A New York Times érdekes képgyűjteményeket tesz közzé időről időre. Ilyen a Családok a világban című is (ITT TALÁLHATÓ), amelyben 23 család életéből mutatnak be egy-egy villanást. Én azért szeretem ezeket a képeket használni, mert mindegyikhez pár sorban megtalálható a háttértörténet is. Cseh házaspár imádkozik, vagy román utcagyerekek feszítenek a föld alatt - mind-mind olyan kép, ami bármit jelenthet és bárhol lehet. Ha órán használom, először általában csak a képeket mutatom, majd onnan kiindulva kezdünk a történetről beszélgetni. Valamiért pont eléggé érdekesek, és mégis tartanak némi távolságot a képek.

Nem kevesebb, mint 300 000 képeslapot bönglszhetünk a Hungaricana Közgyűjtemény portál oldalán (IDE KATTINTVA ). Külön érdekesség, hogy folyamatosan bűvül a kínálat, és akár egy térképen is kereshetünk a képeslapok között. Emellett tematikusan is rendszerezték a tartalmat, azaz ha Híres emberek, vagy természettudományok témában készült képeslapokra van szükségünk, elég kattintani. Ez azonban még mind semmi, hiszen többek között az alábbi gyűjtemények is elérhetőek: A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai, Mapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei, vagy éppen a Régi Magyar Könyvtár (RMK) I.

Amint arról már korábban hírt adtunk, elkezdtünk itt a TanárBlogon azzal is foglalkozni, hogy kialakítsuk A 'TanárFon'-t. Ez egy olyan okostelefon, amelyet kifejezetten úgy állítunk össze, hogy tanárok használhassák. Előző cikkünkben azt mutattuk be, hogy egy app segítségével hogyan lehet kivetíteni a telefonunk képernyőjét zsinórok nélkül, most pedig a Nokia Lumia telefonra készült Lumia Storyteller appról szólunk. Azért is, mert hihetetlenül egyszerűen működik. Első lépésben készítsük el a képeket a telefonnal. Miután ez megvan, minden képet külön-külön szerkeszthetünk, írhatunk rá stb. Az app az egy helyszínen, vagy egy időben készült képeket egymás után pakolja, majd videót készít belőle. Ezt pedig akár fel is tölthetjük egyetlen kattintással a YouTube-ra.