Milyen a modern, hiteles újságírás a digitális világban? Naná, hogy erre is a BBC fog valami érdekeset kitalálni. Az iReporter (ITT TALÁLHATÓ ) nevű interaktív játékban a közösségi médiával foglalkozó újságíró bőrébe bújhatunk, ahol a médiamunkások örök dilemmáját tapasztalhatjuk meg ... mi a fontosabb; a gyorsaság, a hatás, vagy a pontosság. Egy történetben kell folyamatosan döntéseket hoznunk (például egy chat app leállásáról Twitteren található személyes tweet-ek alapján tájékoztatunk (gyorsabban), vagy megvárjuk a hivatalos állásfoglalást, és reakciót a cégtől, amely esetben pontosabb és megbízhatóbb lesz a hír, ellenben nem mi leszünk az elsők, akik közzéteszik. Érdekes, változatos, és valódi döntéseket kell hoznunk a játék során. Nagyon tanulságos és izgalmas fejlesztés, média témakörben angolórákon kötelező feladat :)

Réges-régen valamikor az ősidőkben volt az iskolánkban egy vetélkedő játék: három nyomógomb összekötve meg három lámpa, aki hamarabb nyomta meg a gombot, az előtt gyulladt ki a lámpa. Tökéletesen lehetett vele Mindent vagy semmit (angolosoknak Jeopardy) típusú játékot játszani, a gyerekek lelkesedtek érte. Egy kollégám a minap kérdezte, hogy vajon merre lehet, mert használná esetleg. Mivel elsőre nem találtuk, eszembe jutott, hogy a micro:Bit mikrokontrollereket akár be is lehetne programozni erre, hiszen a Bluetooth kommunikáció teljesen alkalmas lehet erre a célra. Az elkészült programok itt találhatók:

Zseniális játékra hívta fel figyelmünket Gyertyán Attila (ezúton is köszönjük!). A Bad news nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ) saját magunk próbálhatjuk ki, milyen is lehet 'influencer'-ré válni. Ehhez a megfelelő híreket, a megfelelő stílusban kell megosztanunk. Rengeteg döntést kell hoznunk, alapvetően két érték számít a játékban. Fontos, hogy mennyire vagyunk hitelesek (ezt egy hitelesség-mérő mutatja), illetve a követőnk számát is tudjuk követni. Ha például egy frusztrált posztot teszünk ki, akkor elkezdenek követni egyre többen. Ha ehhez megpróbálunk hitelesnek tűnő adatokat is hozzárakni, az még jobb. És sorban kell meghoznunk a döntéseket, amelyek alapján egyre több követőnk lesz - ha jól csináljuk az álhírgyártást. A folyamat során rengeteg apróságra hívja fel figyelmünket a játék, és óhatatlanul is megtanuljuk felismerni az álhíreket és a hamis információkat (vagy legalább kevésbé bedőlni nekik). Év végi angolórák kiváló játéka lehet!

Zseniális játékot fejlesztett a Google research, a neve Semantris ITT TALÁLHATÓ, és egy mesterséges intelligenciával játszhatunk nyelvi tetriszt. A tetrisz szabályai érvényesek, azaz különböző méretű és formájú blokkok kisebb blokkok esnek a képernyőre, azonban van a dologban egy csavar! Minden blokk színes, és majdnem minden blokkban egy angol szót találunk. A feladatunk az, hogy próbáljunk egy olyan szót találni, amelyet szerintünk a háttérben duruzsoló mesterséges intelligencia ezzel a szóval összeköt (pl. ha kitten a megadott szó, akkor lehet helyes a cat, az animal, vagy akár a small szó is). A lényeg az, hogy azt kell megtippelnünk, ahogy a mesterséges intelligencia feltérképezte ezt a szót. Figyelem! A játék angolórák megmentője, vagy a vesztük okozója is könnyen lehet. Büszkeség és fájdalom egyben, amikor angolóra elején (vagy a szünetben) megmutatjuk ezt a játékot, az órán nem játszunk vele, mégis sok diák büszkén mutatja az óra végén az új legjobb egyéni eredményeket :)

A Life course game kit (IDE KATTINTVA érhető el), egy igen érdekes kinyomtatható 3D-s társasjáték, amelyhez minden elemet megkapunk, és elvihetünk. A koncepció az, hogy az egészségünket komplex módon, sokféle szempontból próbálja izsgálni, és különböző események történnek velünk életünk során, amelyeket egy táblán követhetünk. Nem túl IKTs, nem túl komplikált, de nagyon érdekesen kidolgozott, és esztétikus ötlet.

Te inkább ennél, vagy innál? Te inkább a kutyákat, vagy a macskákat szereted? Sokszor kell ilyen, vagy ezekhez hasonló példamondatokat végighallgatnunk nyelvórákon. Sőt, ha tanítani próbáljuk a nyelvet, magunkat is azon kapjuk gyakran, hogy éppen mi gyártjuk ezeket a mondatokat. Mert muszáj ezt tennünk, hogy megtanulják a szerkezetet a diákok. Pedig dehogy muszáj, erre van az internet. A RRATHER oldalán (ITT TALÁLHATÓ) mintegy 400 oldalon keresztül találhatunk, akár tematikusan (pl. Sport vagy Politika) is szűrhető dilemmákat, amelyek teljesen jól működnek a nyelvtan tanítására, és nem kell készülnünk sem, megteszi az oldal helyettünk. Órai használatára tippek a lapozás után!

Nem Csoda, hogy egyre többet hallunk az álhírekről, illetve a klikkvadász, vagy lájkvadász újságcikkekről, blogposztokról. A klikkvadász címeknek saját, jól felismerhető jelei vannak, amelyeket érdemes talán megosztani diákjaikkal. Ennek viszonylag izgalmas terepe lehet a Link bait title generator (ITT TALÁLHATÓ), amely bármilyen szót, kifejezést megadva, elég sok klikkvadász címet generál nekünk. Ezeket aztán lehet elemezni. Mindez azért lehet érdekes, mert a tanár szerepe nem az, hogy elmondja 5 percben, hogy melyek a klikkvadász címek jellemzői, hanem a diákok maguk tudnak ilyen címeket generálni, majd a megkapott címeket elemezve saját maguk állíthatják fel a klikkvadászat alapszabályait. Sokkal érdekesebb így, és jobban rögzül is!

Az Okosdoboz ( ITT TALÁLHATÓ ) egy valaha volt nagyon izgalmasnak induló kezdeményezés, amely vagy elhalt, vagy tetszhalott, vagy csak elengedték a készítők, mindenesetre rengeteg hasznos információval és tananyaggal szolgálhat alsó, és felső tagozatos diákoknak egyaránt. Sok mindent ígér a bemutatkozó szöveg regisztráció után, nekem sajnos ez nem működött, de nem kell bánkódnunk, hiszen a videó szekcióban százával láthatunk rövid, érdekes, tananyaghoz kötődő filmeket, valamint, ha pl. az alsó tagozatos anyagok között tallózunk, évfolyamonként több mint száz játék, interaktív feladat vár minket. Tudáspróba, gyakorlás, videók, ameddig csak a szem ellát. Fura is egy kicsit, hogy ez így, kicsit gazdátlanul árválkodik, amikor - bár megjelenésében és technikai kivitelezésében nem igazán 2017-es - nagyon sok iskolában komoly hasznát lehetne venni.

Gyerekként sokszor mondták/mondtuk, hogy ha lefúrnánk a földbe és elég sokáig csinálnánk, Kínában lyukadnánk ki. Így belegondolva, lehet, hogy ezt csak nekem mondták a műveletlen gyerek-barátaim, ha a nyájas olvasónak a Csendes-óceánt tippelték Új-Zéland mellett, akkor ők tudták jobban. Az Antipodes Map ( IDE KATTINTVA érhető el ) mindösszesen annyit tud, hogy ha bárjol lefúrunk, megmondja, hová lyukadnánk ki. Remek tippelgetős játékokat lehetne játszani ezzel. Én el tudom képzelni, hogy földrajz órán mondjuk az amerikai városokat úgy tanulnánk, hogy ki találja ki, hogy ha Bogotában leásunk, hová érünk a másik oldalon? Ehhez persze először azt kell tudni, hogy pontosan hol is van Bogota, és hogy működhet ez az átfúrás dolog.

A fejlődést nem lehet megállítani, az az érzése az embernek, hogy egyre gyorsabban jönnek ki egyre összetettebb, a problémákra mégis egyszerűbb válaszokat adó alkalmazások, ötletek. Az AutoDraw ( ITT TALÁLHATÓ ) remek példája mindennek. Az oldalra kattintva nem kell mást tennünk, mint elkezdeni valamit rajzolni, amit a program megtippel, majd sokkal szebb, kidolgozottabb verzióban felkínálja. Aki ült már végig alsós rajzórákat úgy, hogy folyamatosan frusztrálta saját tehetségtelensége (ahogy ezt e sorok írója is sokszor átélte), különös szabadságot ad az érzés, hogy egyrészt azért fel lehet ismerni nagyjából, amit rajzolni szeretne, másrészt a gondolataiban létező szép rajznak digitális papíron is lesz lenyomata. Jogosan vethetjük fel, hogy az AutoDraw a kézzel rajzolás Instagram filtere, mégis jólesik. és órán egy interaktív táblával az Activity-nek új dimenziót adhat.