Egyfelől a PIL Akadémián hallott 21. századi kompetenciákról elmélkedtem, másfelől pedig meghallottam a rádióban, hogy az olimpia végéig a londoni metróállomások korábbi híres bajnokok neveit viselik. Ebből jött az öltet, hogy egy-egy rövid videóban be kellene mutatni azt a 13 magyart, akikről elnevezték valamelyik állomást. A projektet meg lehet csinálni a 2012-ben esélyes magyarokról vagy a külföldi bajnokokról (akikről szintén neveztek el állomásokat), ill. bárki másról is. Íme a lépések (a Bővebben-re kattintva!!):

Annyit mondogatjuk, hogy az IKT eszközök milyen nagy lehetőségeket adnak az újfajta tanulási módok alkalmazására, hogy lassan már magunk is elhisszük! Tény, hogy minden korábbinál könnyebbé vált akár a filmkészítés vagy éppen a hangfelvétel készítése és megvágása is. ezek pedig nagyon jól jöhetnek, ha történelem tanítást akarjuk egy kicsit felfrissíteni. Az utóbbi évtizedekben a történelem tudományában a politika történet és az eseménykronológia mellett és helyett egyre nagyobb szerepet kapott az életmódtörténet, a kis emberek életére koncentráló mikrotörténelem. Ennek egyik érdekes eszköze a szemtanúk interjúin alapuló oral history módszer. Hazánkban is folyik több ilyen projekt, van amelyik az '56-os eseményekkel, van amelyik a holocausttal kapcsolatban.

Eyg kamera, de akár egy jobb mobiltelefon segítségével diákjaink is könnyen készíthetnek ilyen projekteket. Lehet ez pusztán a szülők kikérdezése az úttörő élményeikről, vagy akár valami bonyolultabb, nagyobb elmélyülést igénylő feladat is. Jó példa erre, amit Heinl Péter és tanítványai végeztek el Magyarmecskén, ahol egy elhurcolt zsidó lány sorsát tárták fel ezzel a módszerrel. (A projektről az MTV is tudósítást készített: IDE KATTINTVA). Akit azonban kicsit részletesebben érdekel, hogy miként használható ez a módszer a tanításban, az lapozza fel a Forrás folyóirat 2011/07-08 számát és olvassa el Sági Norberta és Rigó Róbert írását erről (szerencsére a cikk IDE KATTINTVA elérhető).

Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

Itt van a Föld napja, április 22-én emlékezünk meg egy kicsit arról, hogy nem csak mi vagyunk ezen a bolygón, sőt egyáltalán arról, hogy van egy bolygó is körülöttünk. Talán kevesen tudják, hogy az első Föld napja 1970-ben egyfajta oktatási esemény teach-in volt Amerikában, amikor mindenfelé nyilvános előadásokat tartottak a környezetvédelem ügyéről. Tapasztalataim szerint az ökológiai tudatosság megteremtésének egyik legjobb eszköze az ökológiai lábnyom. A kép, hogy hány Földre lenne szükségünk, ha mindenki úgy élne, mint mi nagyon erős és könnyen befogadható. Érdemes foglalkozni vele egy kicsit.

Szerencsére ehhez is vannak bőségesek IKT eszközök, amikkel megértethetjük mi az ökológiai lábnyom, sőt ki is számíthatjuk. Elsőként érdemes olvasni róla egy kicsit, hogy mi is az, ebben segíthet a nagyszerű Bioetika blog cikke (ITT) vagy egy hosszabb, részletesebb leírás (IDE KATTINTVA). Ha magunk akarjuk kiszámíttatni a diákokkal mekkora az ő lábnyomuk, akkor is van segítség, ajánlunk egy gyors, egy látványos és egy részletes megoldást is.

Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem nagyon sok van. Ezek között szép számmal találhatók olyanok, amik különféle természettudományos szimulációkkal kapcsolatosak. Olyan dolgokkal, amiket nagyon jól meg lehetne csinálni és használni a tanításban. Például milyen jó lenne egy olyan szimuláció, amiben valóban lehetne keresztezéseket végezni valamilyen tulajdon öröklődésének kiderítésére. Nem olyan szimulációról beszélek, ahol az interaktivitás kimerül a Tovább gomb böködésében, hanem olyanról, ami hasonlatos a valódi tudományos kutatáshoz és kísérletezéshez, amiben lehet hibázni és tervezni és gondolkodni kell, de kellő szabadságot is ad.

Aztán a minap megtaláltam, hogy van ilyen. A Concord Consortium oldalán található Geniverse program (IDE KATTINTVA) igazán fantasztikus, bár még csak béta változatban van meg. Sárkányokat keresztezhetünk, hogy kiderítsük, miként is öröklődnek az egyes tulajdonságok. Ehhez keresztezéseket végezhetünk. A rendszerben lehetőségünk van arra, hogy feljegyzéseket, kísérleti terveket is készítsünk és ezt akár meg is oszthatjuk másokkal is, így egy teljes kollaboratív tanulói rendszert kapunk. Ilyesmiről álmodtam, az oldalon azonban ez csak egy a sok gyöngyszem közül.

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.

Bevallom, engem teljesen meghat néha, hogy a BBC milyen komolyan veszi, hogy közszolgálatot. Nem elkényelmesedett monopólium, hanem valóban minőségi tartalomszolgáltató. A minap éppen a környezetvédelemhez és a jövőhöz kötődő ismeretterjesztő anyagokat kerestem, amikor rábukkantam, és - ahogy mondani szokás - meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve volt. Az oldal IDE KATTINTVA látogatható meg, és rengeteg órán használható ötletet ad. Nekem különösen az 1 perces ötletek tetszettek, ahol érdekes, esetenként ellentmondásos javaslatokat hallhatunk egyetlen percben előadva (pl. felvételi interjúkon a felvételizők viseljenek maszkot, hogy ne legyen előnyük a 'szép' embereknek). Az összes rovat ITT TALÁLHATÓ. Angolosoknak, term.tud-ot tanítóknak érdekes, hasznos, izgalmas. És szép is!

Korábban már említettük a Java alapú természettudományi szimulációk fantasztikus gyűjteményét a PhET-et (ha máshol nem, hát a Nyúlon túl... című ingyenes pdf könyvünkben). Ezek a platform független kis szimulációk pontosan azt tudják, ami miatt értelme van számítógépeket használni a természettudományok tanításában. Virtuális kísérleteket végezhetünk el velük, olyanokat, amikhez vagy nincsen felszerelés egy középiskolai laborban (pl. ködkamra vagy vákuum pumpa), vagy egyes részleteik (pl. az egyes részecskék mozgása) nem figyelhetőek meg közvetlenül.

Amiért mégis újra írunk róla, az az örvendetes tény, hogy (lelkes tanároknak köszönhetően) ma már minden szimuláció elérhető magyarul is. Ebben sokat segít, hogy a PhET szimulációit nagyon könnyű egy erre a célra készült programmal lefordítani. IDE KATTINTVA találhatóak meg a magyar programocskák, tantárgyak és témakörök szerint csoportosítva. Kiválóan használhatjuk a programokat laboratóriumi vizsgálatok kiegészítéséhez, ahol a kísérlet elvégzése előtt, felkészülésként vagy éppen azt követően a magyarázathoz használják fel őket. Ehhez nagy segítség, ha mérőpáronként tudunk saját (lehetőleg strpabíró) számítógépet biztosítani.

Idősebbek néha könnyes szemmel tudnak visszaemlékezni a politikai aktivizmus időszakára, hogy milyen nagyszerűen össze lehetett jönni egy béketüntetésen az ellenkező nem képviselőjével. Mennyire meggyőző volt a make love not war jelsző. Általában azt is hozzáteszik, hogy persze akkor még minden más volt és bezzeg a mai gyerekek csak a Facebookon lógnak.

A Kony 2012 azt mutatja, hogy ez a generáció is tud politikailag aktív lenni, ha megfelelő célt talál. 10 évvel ezelőtt kezdődött a történet három amerikai egyetemistával, akik féktelen idealizmusukban filmet akartak forgatni a darfúri humanitárius katasztrófáról. Eljutottak viszont Ugandába, ahol megtalálta őket a gyermekkatonaság problémája. Ebből született a Láthatatlan gyerekek (Invisible children) című egy órás film. Észak-Ugandában gyermekek százai vándorolnak a falvakból a városokba, hogy biztonságban legyenek a Lord's Resistance Army nevű lázadó csoporttól, akik gyermekeket rabolnak és kényszerítenek harcra. (ITT ÍRTUNK a filmről).

A www.persys.atw.hu oldalon található meg a periódusos rendszer, melyet biológia-, kémia-, fizikaórán és projektek során egyaránt használnak a diákok, hisz a gimnázium honlapjáról is elérhető. Használható okos telefonon, laptopon, interaktív táblán, emellett projektorral is ki lehet vetíteni.  Alkalmazását követően színesebbé vált az oktatás, az IT képességek javultak, a tanítás, tanulás és a számonkérés hatékonysága pedig növekedett.