Pár hete publikáltunk itt a TanárBlogon néhány olyan természettudományos projektet, amiket akár otthon is megcsinálhatnak a diákok (IDE KATTINTVA). Úgy látszik, nem csak nekünk jutott eszünkbe, hogy ez jó alkalom lehet arra, hogy a diákok maguk végezzenek érdekes vizsgálatokat, hanem másoknak. Most két angol nyelvű oldalt ajánlunk, ahol remek projektek leírásai érhetők el.

Egy öt napos projektről szeretnék beszámolni, ami az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban valósult meg öt nap alatt. A cél az volt, hogy természettudományos ismereteiket valamilyen aktív formában hasznosítsák és dolgozzanak valamilyen általuk választott témakörben. A keretet egy természettudományos játszóház felépítése adta, amit az iskola alsó tagozatosainak készítenek el a tizedikes diákok. Számomra is meglepő volt, hogy a diákok milyen önálló munkára voltak képesek, milyen sokrétű ötletekkel álltak elő és milyen magas színvonalon valósították meg azokat. Mindezt szinte minimális tanári vezetéssel. Az alábbi videón láthatóak a megvalósult projektek és talán kedvet ad a cikk további részeinek elolvasásához is:

Új kifejezetten az ünnepekhez illő foglalkozással gazdagotott a Hacking STEM oldala (IDE KATTINTVA). A projektben díszkivilágítást tervezhetünk és programozhatunk be magunknak a már megszokott Arduino és Excel kombinációval. Amire még szükség van a megvalósításhoz az pár LED, vezeték esetleg rézszalag. A foglalkozás elején az áramkörök sajátosságairól van szó, egyszerű, könnyen kivitelezhető feladatokkal. Érdemes akár részeit is felhasználni így az év végi órákon.

Nem először írunk a remek Hacking STEM projektekről, amikben diákok maguk készíthetnek kísérleti eszközöket és végezhetnek el vizsgálatokat filléres eszközök felhasználásával. Most az oldalon négy új foglalkozás is megjelent, amik mind valamilyen módon az óceánokhoz kapcsolódnak és kapcsolódnak a BBC óceánokat bemutató ismeretterjesztő sorozatához. A már megszokott módon találhatunk itt óravázlatot, építési útmutatót, bevásárlólistát, a szükséges programokat és fájlokat. Mindezt IDE KATTINTVA érhető el.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oldalán akadhatunk nagyszerű anyagokra, amik az emelt szintre készülést segíthetik (IDE KATTINTVA). Vannak itt anyagok matematikához, fizikához, kémiához és biológiához is. Az anyagok jellemzően azokra a részekre koncentrálnak, amik nehézséget szoktak jelenteni a felvételizőknek. Sok anyagot felhasználhatunk az órán is, de az egyéni felkészülésben is segíthetnek.

gyakran nem is jut eszébe az embernek, hogy a mindennapivá váló eszközök milyen jól használhatóak a tanításban is. A minap jöttem rá erre, amikor kiderült, hogy a diákok mobiltelefonjainak jelentős részén (jellemzően a drágábbakon) nem csak kamera van, amivel kísérleteket lehet rögzíteni, hanem olyan kamera is, ami a megszokottnál sokkal sűrűbben képes képeket készíteni (akár 60 képet másodpercenként). Amikor egy ilyen filmet visszajátszunk, akkor természetesen lassított felvételt kapunk és ez a lassított felvétel kifejezetten hasznos lehet, ha a természeti folyamatokat akarjuk vizsgálni. Kifejezetten jó hasznát vehetjük a gázok és folyadékok viselkedésének tanulmányozásakor, vagy éppen ha a mozgásokat akarjuk megértetni.

Az idei BETT kiállítás egyik érdekessége volt számomra, hogy a LEGO nem új termékekkel, hanem egy új megközelítéssel jelent meg rajta. A maker szemléletet ötvözték a LEGO adta lehetőségekkel és így készítettek el olyan projekt ötleteket, amiket kicsik és nagyok is tudnak használni. Mindezek IDE KATTINTVA érhetőek el. Vannak egészen kicsiknek szánt apró feladatok, amik a tervezés alapjait tanítják meg játékos formában és vannak a felső tagozatosoknak szánt komplexebb projektek is. Mindegyik egy probléma megfogalmazásával kezdődik és arra biztatja a diákokat, hogy mielőtt nekikezdenének építkezni, egy kicsit gondolják át, hogy mi is a probléma lényege és mi lehet a hatékony megoldás rá. Természetesen ötleteket is találunk a megvalósításhoz.

Nap mint tapasztalom, hogy milyen izgalmas a maker világ, milyen sok lehetőséget ad a tanárnak, ha szabadon gondolkodik. A maker hozzáállás lényege, hogy az ember némi ötletességgel, olcsó alapanyagokból is meg tud csinálni bármit, amire éppen szüksége van. Éppen elektromosságtant tanítottam és szerettem volna olyan eszközt, amivel a diákok szabadon és könnyen csinálhatnak áramköröket. Így találtam rá a réz ragasztószalagra (20 méter 300 forint belőle például ITT). Már csak egy elemtartó és pár filléres LED kellett és már készíthették is maguknak egy papírra ragasztva az áramköröket. Külön hasznos volt, hogy az áramkört először megrajzolhatták a papírra, majd arra jött a megvalósítás, így:

A NASA oldalán találhatunk egy izgalmas alkalmazást, amivel kiterjesztett valóságban csodálhatunk különféle űreszközöket. IDE KATTINTVA Androidra, IDE KATTINTVA Apple eszközökre. Használatához ki kell nyomtanunk EZT a jelet, amit azután az asztalra vagy éppen a kezünkre kell leraknunk. Ha ezután erre irányítjuk a telefont, a képen megjelenik a választott eszköz, a műhold, marsjáró vagy éppen hordozórakéta. A képet forgathatjuk, nagyíthatjuk, körbe is járhatjuk.

Mostani posztunkban a zeneterapeuta Sőnfeld Mátyás YouTube csatornáját ajánljuk elsősorban éneket tanítóknak, de mindenki másnak is érdekes lehet (IDE KATTINTVA). A kis videókon minden hangszerré válik, de szó szerint értve minden. Hangszer lesz a már-már triviális befőttes gumiból és szívószálból, poharakból és evőeszközökből. de hagszerréválnak az utcai tárgyak is, a szellőztetőrácson szólal meg a népdal, a járdán a filmzene és így tovább. Izgalmas ötleteket ad a zenéléshez bárkinek, sőt remek feladat is lehet, hogy a diákok maguk készítsenek így zenét. Persze nem csak énekórán lehet hasznos ez a tudomány, hanem fizikából is, amikor a hanghullámokról van szó.