A modern pedagógiában egyre többen hangoztatják, hogy fontos lenne a valós életből vett problémákat tanítani, az is slágertéma, hogy mennyire mesterséges a tudás tantárgyakra osztása, hiszen az életben azok a dolgok, amikkel foglalkoznunk kell a legritkább esetben szűkülnek csak le egy akadémiai diszciplínára. A korábban emlegetett 21. századi tanulási képességek (ITT OLVASHAT RÓLUK) is komoly hangsúlyt helyeznek erre. Nem könnyű azonban olyan ötleteket, feladatokat találni, amik megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Ezért is volt nagy öröm, amikor az amúgy is nagyszerű nrich maths oldalon ráakadtam a virtuális vérkép programra (IDE KATTINTVA). Semmi bonyolult dologról nincs szó, látunk egy mikroszkópos lemezt, rajta a sejtekkel és meg kell számolnunk mennyit látunk, majd a minta dimenzióinak ismeretében ki kell számolnunk az egységnyi térfogatra és a teljes mintára eső sejtszámot. Számításainkat ellenőrizhetjük is. Legfeljebb tíz perc az egész, de van benne matematika (térfogat számítás) és biológia egyaránt, ráadásul a probléma valóban olyan, ami a mindennapi életben is előfordul.

Egyre több szó esik arról, hogy milyen szerepe lehet a játékoknak az oktatásban. Izgalmas például erről Jane McGonigal TED előadása (ITT LÁTHATÓ). Számítógépes játékot használ fel a Történelmi Animációs Egyesület is (ITT VANNAK), nem is akármilyet, hanem az egyik legelterjedtebb stratégiai szimulációt, a Total War sorozatot. Ezt a játékot használta például a History channel is bizonyos filmjei elkészítéséhez. Magát a programot 2000 forintért megvásárolhatja bárki és máris belevetheti magát a középkori küzdelmekbe. De ha letölti az egyesület oldaláról a kiegészítéseket, akkor az Árpád-kor királyainak sorsát is végigkövetheti.

Az Egyesület azonban ennél is tovább ment és a játék segítségével elkészítették két fontos csata a győri és a mohácsi rekonstrukcióját. Mindkettőből készült térképes animáció, az utóbbihoz pedig egy húsz perces film is, ami mai ismereteink szerint bemutatja, miként is zajlott az ütközet. Hatalmas munka van mindkettőben a pontos csapatmozgásoktól az egyenruhákig mindenre figyeltek.

Egyre jobban tetszik a megújult Delicious. A nyitóoldalon most már nem csupán érdekes oldalak linkjei találhatóak, hanem ún. stack-ek (azaz kis csomagok), amelyekben több link van összefűzve. Ennek az az eredménye, hogy bizonyos témákhoz csokorba gyűjtött linkeket találunk. Nemrég volt szó itt, a TanárBlogon az ábécé projektről (ITT TALÁLHATÓ a leírása), most viszont egy érdekes II. világháborús anyagot találtam (EZT ITT). Azért tetszik különösen, mert több típusú anyag van egy helyen, azaz pl. nem csupán képek, hanem videókat, világháborús hangfelvételeket, vagy éppen interaktív idővonalat is találhatunk. Érdemes hát nem csupán ismeretszerzés, hanem órai készülés közben is szemezgetni a Delicious kínálatából.

A Pulitzer center rengeteg témához kínál óravázlatokat. A témák aktuálisak, és jó minőségben dolgozták fel őket. Sokszor jelent gondot, hogy egy aktualis eseményből hogyan készítsünk a tanórán valóban használható tananyagot, óravázaltot. Ebben segít az oldal, amely IDE KATTINTVA található, és rengeteg témát tárgyal. Nekem külön tetszett az, hogy egyes témákat, pl. az arab tavasz jelenségét több szinten, több korosztály számára is elérhetővé teszi. Háttéranyagot, az órai munkához ötleteket, feladatokat is letölthetünk (PDF dokumentumként), szóval nagyon a kezünk alá dolgoznak az oldal szerkesztői, érdemes egy pillantást vetni - akár csak a témákra.

Mielőtt lecsengene a halloween szezon teljesen, szeretnénk a New York Times gyűjteményét ajánlani angolórákra. Éppen anyagokat kerestem én is, próbáltam őket összerendezgetni, hogy itt, a TanárBlogon közzétegyük, ám szerencsére még a kutatás elején beleakadtam a NYT anyagaiba (ITT TALÁLHATÓ), és be kellett látnom: ezt már valaki jobban megcsinálta előttem. Nem is marad más hátra, ezt beismerve ajánlani az oldalt minden kedves Halloween-kedvelő kollégának.

Mielőtt bármilyen alkalmazással dolgoznék az órán, igyekszem nagyon átgondolni, hogy vajon valóban értelmes-e az IKT használata, azaz többet kapok-e az IKT-tól, mintha csak a tábla-kréta kombóval dolgoznék. Most a feladat az volt, hogy könyvajánlókat készítsenek egymásnak a diákok (középfok körül tudnak angolul, de bármilyen nyelven lehet csinálni). Ezt csináltuk: párban dolgoztak gép előtt (pontosabban azzal a Fujitsu rendszerrel, illetve a Microsoft multi-point szerverével, amelyről részletesebben ITT TALÁLHATÓ leírás), és mindenkinek 2-3 olyan könyvről kellett egy-egy linket keresni, amelyet olvasott és tetszett neki. Ezeket a Wallwisher nevű közösségi post-it oldalon megosztották egymással. A következő lépés az volt, hogy a megosztott könyvek közül kellett mindenkinek (egyedül) hármat választania, amit szívesen elolvasna. Végül felálltak a gép mellől, körbejártak a teremben és elmesélték egymásnak, hogy melyik könyveket válaztották (természetesen nagy öröm volt, ha kiderült, hogy valaki éppen azt választotta, amelyiket a beszélgetőtársa ajánlott. A Wallwisher fal elkészítése 1 perc volt, a gyerekeknek csak annyit kellett elmondani, hogy a 'falra' dubla kattintással lehet írni. IDE KATTINTVA pedig bele lehet nézni abba, hogy mi minden gyűlt össze 10 perc alatt. A Wallwisher használatáról ITT ÍRTUNK.

Remek kis program a Jigsaw Planet (IDE KATTINTVA) egyetlen kattintással készíthetünk vele online kirakósokat, még regisztrálnunk sem kell.Fel kell töltenünk a képet, kiválasztani, hogy milyen alakúak legyenek a darabok és hány legyen belőlük, valamint azt, hogy elforgathatóak legyenek-e, ennyi ezután elég kattintani és már el is készült a remek kis interaktív puzzle.

Az elkészült kirakóst beágyazhatjuk az oldalunkba, a digitális osztályterembe, de hivatkozásként  is megoszthatjuk. Remek időkitöltő feladat lehet, bármit is tanulnak éppen.

Pár napja írtunk a Blabberize alkalmazásról (ITT), amivel vicces beszélő képeket készíthetünk. Most bemutatunk egy olyan foglalkozást, amiben ezt használtuk. Hetedikesekkel tanultunk csillagászatot, ebben az anyagrészben komoly hangsúlyt kap a tudománytörténet, nem csak azért, mert az emberi gondolkodás egyik csúcsteljesítményéről van szó, hanem azért is, mert nagyon jól követhető általa, hogy miként formálódik a tudományos gondolkodás.

A diákok csoportokban kapták azt a feladatot, hogy készítsék el egy-egy híres csillagász bemutatkozását rövid szövegben. A következő órán, amíg a csoport az egyes világképek makettjén dolgozott a csoport egy-egy tagja a gépteremben felmondta a szöveget a Blabberize-ra az előre elkészített képek alá, így készült el a híres csillagászok beszélő arcképcsarnoka, amit a csoport blogjában publikáltunk is.

Nagyon hasznos és jópofa szolgáltatás a Thinglink (ITT TALÁLHATÓ), segítségével képeket cimkézhetünk fel. Semmi grandiózusra ne tessék gondolni, egyszerűen csak a képet elláthatjuk kis feliratokkal, esetlegesen linkekkel is. Az oldalra nem tölthetünk fel képeket, azokat valahol a weben kell tárolnunk, például a Flickr-en. Arra is lehetőségünk van, hogy a Thinglink rövid kódját beillesszük a saját blogunkba, ezt követően a blogunkban megjelenő képeket címkézhetjük fel könnyedén.

A címkézett képet nyitva is hagyhatjuk, ami azt jelenti, hogy mindenki hozzátehet új címkéket vagy akár javíthatja a korábbiakat. Ezzel könnyedén, regisztráció és hasonló időrabló nehézségek nélkül dolgozhatnak akár többen is képeken. Az elkészült címkézett képet azután be is illeszthetjük a saját blogunkba, digitális osztálytermünkbe, így:

Sokat lelkeldenztünk már Kodu-ról (PÉLDÁUL ITT), erről a kisebbek által is remekül használható programozási környezetről, ahol könnyen készíthetnek a diákok játékokat és közben elsajátíthatják a programozás, az algoritmikus gondolkodás alapjait is. Tanév elején kezdtünk el a diákokkal dolgozni ezzel a programmal, egy programozás-robotika szakkör keretén belül.

A hatás frenetikus volt. A diákok nagy örömmel és nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába és hamar rákaptak az ízére. A Kodu egyszerű ha... akkor... programozási rendszere lehetővé teszi, hogy hamar sikereket érjenek el. A második Kodus óránkon már az volt a feladatuk, hogy egy mesét készítsenek el, mégpedig a következőt: