A We are multicolored - azaz Mindannyian sokszínűek vagyunk - nevű oldal (IDE KATTINTVA található) nagyon érdekes ötleten alapul. Meg kall adnunk saját országunkat, valamint azt az országot, amely nagy hatással volt ránk, végül pedig azt, ahová nagyon vágyunk. Ennek a három országnak a zászlóiból aztán összevághatjuk saját, különleges zászlónkat. Angolórán bónusz, hogy minden zászlóhoz részletes magyarázat tartozik, ahol a motívumok szimbolikájával is megismerkedhetünk. Így az új zászló tervezése során azt is figyelembe vehetjük, hogy mit jelentenek ezek a szimbólumok.

Nagyon érdekes oldalt találtam, ahol - az INTEL fejlesztésében - nagyon gyorsan, egyszerűen lehet online projekteket készíteni diákokkal. A lapozás után jön a lényeg - egy elég részletes bemutató videó. Az oldaálon ok-okozati összefüggéseket lehet nagyon szépen, egyszerűen, vizuálisan megjeleníteni. És amitől mindez projekt: tanárként külön felületet hozhatok létre a csoportoknak, én magam oszthatom csoportba a diákokat, akár külön feladatokat is adhatok nekik, és még az ellenőrzés, értékelés is megoldott. Az alkalmazás IDE KATTINTVA található, a bemutató videó pedig a lapozás után.

Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

A kollaboráció, közös munka az IKT-ban rejlő egyik legnagyobb lehetőség. A webes eszközök lehetővé teszik, hogy a diákok valóban közösen dolgozzanak, a csoportmunka ne csak egy vagy két lelkes diák munkája legyen hanem valódi közös alkotás. A különféle kollaboratív felületeknél alapvető gond, hogy mekkora előkészületeket igényel a használatuk. Ha regisztrációhoz, bejelentkezéshez kötött a munka, akkor nagyobb a dokumentumok biztonsága, de néha értelmetlen egy 5-10 perces regisztrációt végigcsinálni ha csak 5 percig akarunk együtt dolgozni egy doksin.

A Crocodoc nevű oldal (IDE KATTINTVA) tojik a biztonságra és a gyors használhatóságot helyezi előtérbe. A program használatához senkinek nem kell regisztrálnia, egyszerűen feltölthetünk egy dokumentumot (lehet az Word vagy PDF) majd kapunk egy linket, amin elérhetjük és szerkeszthetjük, ezt a linket természetesen megoszthatjuk másokkal is. A dokumentumokba kihúzhatunk szöveget és írhatunk a helyére mást, beszúrhatunk szöveget, megjegyzést fűzhetünk, szóval olyasmiket csinélhatunk, amit egy rendes korrektúránál szokás.

Az Online Education című oldal (IDE KATTINTVA) filozófiája szerint a weben tanulhatjuk azt, amit az iskolában nem tanítanak meg nekünk. Például azt, miként lehet kinyitni egy számzáras lakatot, vagy miből áll a bélgáz esetleg milyen egy nap az interneten (ezt az utóbbit meg is mutatjuk a Bővebben után).

Az oldalon még találhatunk gyűjteményt hasznos oldalakból és netes eszközökből, de a legtöbb ötleten talán mégis a plakátok egyes témákról. Nyugodtan kiadhatjuk a diákjainknak, hogy készítsenek hasonlót valamilyen órán feldolgzott témával kapcsolatban. És akkor lássuk, mekkora is az internet 8ha bárki kételkedett volna benne, hogy valóban új korszakban élünk):

A most bemutatott módszerrel kis 8 oldalas füzetecskéket készíthetünk. A füzetek előnye, hogy írás csak egy oldalon található, így könnyen sokszorosíthatóak akár egy fénymásolóval is. A pontos instrukciók a készítéshez és a hajtogatáshoz IDE KATTINTVA érhetők el.

Ezt a módszert elsőként a Small science Collective (ITT TALÁLHATÓ) használta fel. szabadfogású versenyt hírdettek bármiféle természettudományos gondolat, tény ilyen típusú összefoglalására. A megszületett munkák a szexuális szelekciótól a fehérjeszerkezetig, a trilobitáktól az őssejtekig sokmindenről szóltak.

A probléma alapú tanulás igazi divatszó Amerikában. Elsőként az orvosképzésben kezdték el használni, ahol a medikusok valóban egy-egy problémával, vagyis egy elképzelt beteggel szembesültek és a megoldást kellett megtalálniuk. Később azonban egyre több tárgy oktatásába lépett be ez a módszer, elsődlegesen a természettudományok tanításába, de a társadalomismeret, a gazdasági ismeretek területére szintúgy.

A ma ajánlott oldal a probláma-alapú tanulás amerikai Mekkája a PBLNetwork (ITT TALÁLHATÓ). itt számtalan izgalmas forrást találhatunk angolukl, de ezeket és a probléma-alapú tanulás alapelveit a Bővebben után részletezzük.

Kiváló házifeladat vagy projekt lehet a diákok számára, hogy készítsenek filmet. Lehet ez egy irodalmi adaptáció, lehet egy környezetvédelmi felhívás vagy akár egy történelmi helyzet eljátszása. A film a jelenkor diákjainak nyelve, biztosan könnyebben és nagyobb lelkesedéssel fognak hozzá, mint egy tízoldalas elemzés megírásához.

Filmet készíteni azonban nehézkes, sok ember kell hozzá, nem könnyű megtalálni a helyszínt, jó kamerást, hangmérnököt, vágót és persze a stáb büféjéről is gondoskodni kell. Hacsak nincsenek olyan színészeek, olyan helyszínek és olyan jelmezek, amik egy íróasztalon is elférnek. Ezt a lehetőséget kínálja a Lego filmek készítése, az alábbi rövid videó azt mutatja be, miként készíthető videó a Windows Movie Maker (ez egy aap Windows program) és egy digitális fényképezőgép segítségével:

Sok szó esett már itt olyan alklamazásokról, amikkel gondolat- és fogalomtérképek készíthetők. Egyszer még csokorba is gyűjtöttünk tizet (ITT).  Úgy látszik azonban, hogy az ilyesmiből sohasem elég, vagy legelábbis mindig van újabb és jobb. jelen pillantban a Mind42 (IDE KATTINTVA) az, ami számomra vezeti a mezőnyt. lehetőségünk van együttműködni másokkal, az egyes csomópontokhoz megjegyzést fűzni, a csomópontokat linkekkel ellátni, de akár egy wikipedia bejegyzést is tehetünk egy ponthoz. Az már magától értetődő, hogy az elkészült térkép beágyazható, és természetesen vígan játszhatunk a színekkel is.

Külön szépsége az oldalnak, hogy nevét Douglas Adams Galaxis Útikalaúz Stopposoknak című könyvéből kapta, amiben kiderül, hogy az élet értelmét firtató kérdésre a válasz: 42.

Ha virtuális osztályteremről van szó, akkor mi itt a Ninget szoktuk bemutatni (PÉLDÁUL ITT), de a változatosság gyönyörködtet, legyen szó az Edmodóról is (IDE KATTINTVA érhető el). Az Edmodo nem kínál többet, mint a Ning, de mindezt egy védett környezetben teszi. Nincsenek például reklámok az oldalon, amik a Ning esetében zavaróak lehetnek.

A jelentkezés is egyszerűbben megy az Edmodóra, hiszen megadhatunk egy kódot a diákoknak, amit felhasználva automatikusan a mi oldalunkra lesznek regisztrálva. Nincs szükség tehát arra sem, hogy a diáknak saját email címe legyen.