A tananyag egy rövid részletet dolgoz fel a híres könyvből - hanganyaggal. Van azután néhány érdekes, interaktív szövegértést, valamint szókincset fejlesztő feladatlap. Órán is használhatjuk, de magántanításra is ideális. Segítségként készítettünk egy részletes óravázlatot, valamint legy letölthető (Word formátumú) feladatlapot. Mindez itt, a lapozás után!

Ha valakiből eddig azért nem lett világhíres író mert nem tudott nevet adni a főszereplőjének, nem kell tovább aggódnia. A Seventh Sanctum című oldalon (IDE KATTINTVA), annyi véletlenszerű névgenerátort találhatunk, hogy több sem kell. Kereshetünk nevet egy egyszerű főhősnek (Hubert Kenny Burnett), szuperhősnek (Brute Gemini) vagy óriásszörnynek (Laptegat).

Ez persze csak a kezdet, hiszen Hubertnek lehet munkahelye (British Peripherals), Brute Gemininek csapata (Patrol Of Liberty), Laptegatnak pedig egyetlen fegyvere, amivel elpusztítható (Tactical Blaster-Assaulter).

Az Online Education című oldal (IDE KATTINTVA) filozófiája szerint a weben tanulhatjuk azt, amit az iskolában nem tanítanak meg nekünk. Például azt, miként lehet kinyitni egy számzáras lakatot, vagy miből áll a bélgáz esetleg milyen egy nap az interneten (ezt az utóbbit meg is mutatjuk a Bővebben után).

Az oldalon még találhatunk gyűjteményt hasznos oldalakból és netes eszközökből, de a legtöbb ötleten talán mégis a plakátok egyes témákról. Nyugodtan kiadhatjuk a diákjainknak, hogy készítsenek hasonlót valamilyen órán feldolgzott témával kapcsolatban. És akkor lássuk, mekkora is az internet 8ha bárki kételkedett volna benne, hogy valóban új korszakban élünk):

A Herz féle szalámiban
sokkal töményebb a só,
mint más efféle termékekben,
hidd el, ó nyájas olvasó.

Majdnem mindenki ismeri Karinthy klasszikusát, amiben leírja, hogyan lesz az oda-vissza fordításoknak köszönhetően ez a vers Ady Jöttem a Gangesz partjairól kezdetű költeményéből. Most ugyanezt átérezhetjük a Lost in Google Translation (IDE KATTINTVA) segítségével.

Bevallom, engem mindig is lenyűgözött az angolok fixációja az idegen eredetű szavak iránt. Mivel a műveltség egyik jele, hogy az ember ilyeneket használ, programszerűen tanítják ezeket. Talán elég csak Adrian Mole-re gondolni, aki megfogadta, hogy naponta megtanul egy új szót és pár nap múlva ezt írta a naplójába: de jó is lenne szalonnát abálni, közben egy kicsit abcúgolni, kötésig állva az abakában (más néven malinakender vagy szövőpizang). Minden esetre a GotBrainy nevű oldal (IDE KATTINTVA) igazán kreatív formáját találták annak, hogy ennek a különös angolszász szenvedélynek hódoljon, a feladat az idegen szavak meghatározásának elkészítése képben vagy videóban.

Az oldal egyben egy verseny is, ahol a megadott szavakról kell videókat vagy képeket készíteni, a látogatók szavazhatnak és a nyertesek az iskolájuknak jelentős összegeket nyerhetnek.

A probléma alapú tanulás igazi divatszó Amerikában. Elsőként az orvosképzésben kezdték el használni, ahol a medikusok valóban egy-egy problémával, vagyis egy elképzelt beteggel szembesültek és a megoldást kellett megtalálniuk. Később azonban egyre több tárgy oktatásába lépett be ez a módszer, elsődlegesen a természettudományok tanításába, de a társadalomismeret, a gazdasági ismeretek területére szintúgy.

A ma ajánlott oldal a probláma-alapú tanulás amerikai Mekkája a PBLNetwork (ITT TALÁLHATÓ). itt számtalan izgalmas forrást találhatunk angolukl, de ezeket és a probléma-alapú tanulás alapelveit a Bővebben után részletezzük.

A British Library oldalán találtuk ezt az izgalmas animáció csokrot (ITT TALÁLHATÓ). Az öt világvallás két-két szent történetét mutatják be. Hindu, buddhista, zsidó, keresztény és iszlám történeteket nézhetünk és hallgathatunk. Az egyes vallások történetei gazdagon díszített kódexekben jelennek meg.

Minthogy a történeteket felirattal is követhetjük angolul használhatjuk angol órán, de nyugodtan be lehet vinni akár társadalomismeret órára is, ha a nagy vallásokról esik szó. Ugyan nem sok benne az interaktivitás, de mégis jól mutatnak a történetek interaktív táblán is.

Kicsiknek vagy az angollal éppen ismerkedőknek lehet izgalmas a BemboZoo (IDE KATTINTVA). Egy ABC-t látunk a képernyőn, az egyes betűkre kattintva megkapjuk egy állat nevét angolul, majd láthatjuk, ahogy annak betűi átalakulnak magává az állattá.

Jó szórakozás lehet olvasás tanításhoz, állatnevek tanításához, de akár rajzból is bevezethet egy olyan órát, ahol a diákoknak betűkből kell formákat kiraknia.

A büdös gyerekek nem olvasnak, alig van amelyik átrágná magát egy klasszikus művön, bezzeg a számítógép meg a tévé az érdekli őket. Mit tehetünk? Az egyik megoldás, hogy egymás között sajnálkozunk a civilizáció hanyatlásán, a másik, hogy kitaláljuk, mivel lehetne bevonni őket az irodalom élvezetébe. A 60 Second Recap (ITT TALÁLHATÓ) a második utat választotta.

Elsősorban az angol irodalom klasszikusai közül dolgoz fel könyveket, de megtalálható itt az Ödipusz király is. Az egyes műveket aprócska 60 másodperces videókban taglalja. Az első videó csak megpróbálja felkelteni az érdeklődést a mű iránt, a későbbiekben sorra kerül a történet, a karakterek, a fő motívumok stb. Mindezt izgalmasan és látványosan teszi, ráadásul úgy, hogy nem helyettesíti az olvasást (ahogy a 100 híres regény próbálja), hanem segíti. A diákoknak valóban kedve lesz kezükbe venni könyvet miután megnézték ezeket a videókat és még az értelmezésben is kapnak segítséget.

Az élet keletkezése ugyan minden diákot foglalkoztat, de mégiscsak érintőlegesen szerepel a középiskolai biológia tananyagban. egyfelől ideológiailag érzékeny terület, másfelől még a tudósok is elég keveset tudnak róla. A folyamatok, a kurrens tudományos álláspont megértésében segíthet sokat az Exploring Life's Origins oldal (IDE KATTINTVA). Itt egy igazi, lenyűgözően kivitelezett tananyagot találhatunk az élet keletkezéséről, az RNS világról, mindarról, amit ma tudunk ezekről. sajnos az oldal angolul van, de talán a végzősök között már vannak olyanok, akik képesek megbírkózni vele.