Sokan panaszkodnak arra, hogy míg angolul nagyon sok dolgot el lehet érni akár ingyen is, magyarul már sokkal szegényesebb a választék. Ezért is nagy öröm, hogy az FSF Alapítvány mindenki számára ingyenesen elérhetővé tette a Blender programhoz írt kézikönyvét (IDE KATTINTVA). A Blender egy széles körben használt ingyenes szoftver, amivel 3D modelleket készíthetünk nyomtatáshoz, 3D grafikákhoz, animációkhoz, bármihez. Az oldalról a program is elérhető.

A digitális történetmesélés egyik legjobb eszköze az animáció, a rajzfilm. Nagyon sok eszköz közül válogathatunk erre a célra, az egyik ilyen a Google Toontastic nevű mobil alkalmazása (ITT TALÁLHATÓ). Ebben válogathatunk meglevő hátterek és karakterek közül, de akár a sajátjainkat is elkészíthetjük. A karaktereket három dimenzióban jeleníti meg az app, így is mozgathatjuk őket. A felvétel egyszerű, kiválasztjuk a jelenet szereplőit és azokat mozgatjuk, miközben felvesszük hangot is. Pár perc alatt meg is van egy-egy jelenet, a vége pedig egy rendes kis rajzfilm.

Arkhimédesz törvényét tanultuk, ehhez kellett egy jó projekt, ami végül a hajótervezés lett. A feladat egyszerű: tervezzenek olyan hajót, ami 3D nyomatóval nyomtatható és két húszforintossal pont a kétharmadáig merül el. Ehhez kaptak egy kis mintát a műanyagból, amiből majd nyomtatunk (egy 1 köbcentiméteres kockát), a pénzérméket és egy mérleget. A tervezést a TinkerCAD nevű programmal végezték. A számításokban segíthet a mellékelt Excel állomány is, különösen a Solver bővítménnyel együtt, ami megkeresi az optimális paramétereket. Mint látható, a feladat egészen jól sikerült.

Nagyszerű dolog, hogy a a NASA, mint adófizetők pénzéből működő kutatóintézet szinte minden adatát, fejlesztését szabadon elérhetővé teszi (IDE KATTINTVA), ezért is érdemes az oldalán böngészni. Most egy helyre gyűjtötték egybe a 3D modelleket, vizualizációkat, amiket bárki szabadon letölthet. Találunk itt modelleket űrhajókról, égitestekről, galaktikus objektumokról. Ezeket letölthetjük, beilleszthetjük a saját digitális tananyagunkba, vagy akár ki is nyomtathatjuk 3D nyomtatóval.

Nemrég írtunk egy olyan négy órás kurzusról, ami lépésenként vezeti be a diákokat a 3D tervezés világába, mindezt természetesen a porgramozás tanításával is vegyítve (ITT). Azóta megismerkedtem egy új programmal, amivel tovább lehet bővíteni a 3D-s palettát. Az OpenJSCAD (ITT TALÁLHATÓ) a korábban ismertetett OpenSCAD alapjaira épül csak szintaxisában teljesen a Javascriptet követi. Igazi érdekessége, azon túl, hogy böngészőből is működik, hogy a Scatch-hez hasonló blokkoból is programozható, ami remek bevezető lehet a 3D tervezéshez és a programozáshoz egyaránt.

Szerencsére egyre több iskolába kerül 3D nyomtató, persze nagy kérdés, hogy mihez kezdenek vele. Hiába nagyszerű eszköz, érdemes átgondolni, miként vezeti be az ember. Adja magát az ötlet, hogy valamelyik gyűjteményes oldalról töltsünk le modelleket és azokat nyomtassuk (ilyen oldal például a Thingiverse vagy a Sketchfab), de ez könnyen lehet zsákutca, nem fejleszti sem a mérnöki szemléletet, sem a kreativitást. Az utolsó tanóráin kipróbáltam mennyit tud megtanulni a 3D modellezésből néhány érdeklődő 14 éves, ha van rá négy tanóránk. A feladatuk az volt, hogy tervezzenek hóembert, de ehhez fokozatos egyre nehezebb programokat használtunk. A hóember mindenkinek ismerős és egyszerű forma, amit könnyen lehet fejleszteni, bonyolítani.

Nyakunkon a 3D forradalom és egyszerre több irányból is támad: Egyre könnyebben elérhetők a 3D nyomtatók, már az iskolákban is kezdenek feltűnedezni, itt a virtuális valóság, sőt a kiterjesztett valóság, 3D-s a mozi és kis játékgép is. Ideje lenne hát, hogy a 3D tervezés belépjen az iskolába is. Ehhez lehet jó bevezető a Sculptris nevű, ingyenesen letölthető program (ITT TALÁLHATÓ), amivel virtuálisan gyurmázhatunk. Kis gyakorlattal a valódi gyurmához hasonlóan formálhatjuk azt a kis gömböt, amit a képernyőn látunk. A modellünket ki is festhetjük és le is tölthetjük obj állományként, amit akár ki is nyomtathatunk magunknak.

Sokszor elhangzott már, hogy a 3D lesz a következő nagy dolog, akár a moziban akár az oktatásban, de valahogy csak nem akarózik eléggé nagy lenni. Az érthető, hogy nem akar az ember furcsa szemüvegben ülni az órán vagy éppen ilyen szemüvegben lapozgatni egy tankönyvet, így szerintem az ilyen értelemben vett 3D mindig csak a következő nagy dolog lesz. A 3D modelleknek azért mégis lehet szerepe a tanításban, vannak olyan esetek, amikor kifejezetten hasznos lehet, ha valamit látunk térben is (például a molekulák felépítését tanulva), vagy akár ki is nyomtathatjuk egy 3D nyomtatóval. A Sketchfab nevű oldalon (IDE KATTINTVA) mindenféle 3D modelleket találunk, amiket nézhetünk a böngészőből vagy ki is nyomtathatunk, sőt akár máshová is beilleszthetjük!

Diákjaimmal éppen a Kárpát-medencét tanuljuk és ennek részeként készítünk közösen egy nagy térképet róla. A térképre először felmásolták a folyókat, hegyeket, majd a fontosabb városokat, ásványkincseket, a Nemzeti Parkokat. A következő lépés az volt, hogy turisztikai látványosságok is kerüljenek fel rá. Választhattak, hogy rajzot vagy 3D modellt akarnak-e készíteni róla, amit azután ki is nyomtatunk. Többen is nekivágtak a modellezésnek, amihez többen a 3DSlash, mások a Sketchup, a Tinkercad vagy a korábban is bemutatott OpenSCAD programot használták.

A Hack the Classroom online konferencián láttam egy remek módszert arra, ahogy egyszerű elektronikából adatgyűjtőt lehet készíteni (erről van szó). Mivel Arduinonk nekünk is van (nem drága mulatság, itt például 2000 forint) arra gondoltam, talán magam is tudnék valamilyen izgalmas mérőeszközt készíteni. Mivel a kémia az, amiben a legritkábban használunk méréseket, valami ilyen területen használhatón gondolkodtam. A csapadékképződési reakciók sebességét például lehet mérni abból, hogy mennyi fényt ereszt át az oldat, vagy milyen gyorsan válik átlátszatlanná. A klasszikus kísérletben nátrium-tioszulfát és híg sósav szerepel, a csapadék pedig kén. Ezzel kezdtem el kísérletezni én is.