Olvasás és az internet
Nyelvoktatás - 2009. július 6.
Mielőtt belemerülnétek a cikkbe, hadd ajánljam e-learning anyagként is megcsinálva ugyanezt Jönnek majd a videók is, bemutatókkal, talán feladatokkal is. (Megj.: A cikk az interaktív verzióban az ‘ATTACHMENTS’ fölre kattintva letölthető .pdf formátumban, és olvasgatható bárhol).
Természetesen az internet legegyszerűbb felhasználási módja a tanórán az, amikor egyszerűen kiváltjuk vele a papíron olvasást. Ezzel azonban több baj is van; másképpen olvasunk az interneten, rövidebb cikkeket, írásokat van csak türelmünk böngészni, aztán nem lehet jegyzetelni – ha egy oldal szöveget a diák a kezébe kap, azzal/azon tud dolgozni, beleírni, rajzolgatni rá stb. Az interneten ezek a lehetőségek nem adottak. Ott a képernyőn megjelenik egy szöveg, amelyet passzívan elolvasnak a diákok. Könnyen beláthatjuk, hogy az internetet erre használni gyakorlatilag értelmetlen, hiszen nem bővítjük, hanem szűkítjük saját lehetőségeinket.
Természetesen lehet az internetet hatékonyan is felhasználni akár olvasás tanítására is, azonban mielőtt ezt szeretnénk tenni, érdemes feltenni a kérdést: „Mennyiben lesz ez más, több, mint ha kiadnék egy fénymásolatot?”. A válasz a kérdésre általában az olvasás mellé adott valami plusz érték, szolgáltatás, érdekesség. Természetesen amennyiben szeretnénk több oldalt olvastatni, vagy csak bizonyos információkra keresni, az internetes nyelvórát ez önmagában értelmessé teheti.
Az alábbi lista minimális készülést igénylő, az internetet (szerintünk) helyesen, értelmesen használó órai ötleteket mutat be (megj: az oldalak részletes bemutatását lásd ugyanebben a fejezetben az ’Órai ötletek - videók’ diában!). Sajnos az alábbi példák angol, illetve angoltanítás köré csoportosulnak, de az elv illusztrálására talán az angol oldalak is megfelelőek.
a) East of the web – short stories (http://www.eastoftheweb.com/short-stories/)
Rengeteg rövid történet csatolt szótárral. Ez talán a legegyszerűbb példa, az oldalon rengeteg, jó minőségű, érdekes, és tanulók számára ideális rövid történetet találhatunk. Könnyű mindenkinek olvasmányt választania, hiszen korosztály, nehézségi szint, hossz, és még egy sor egyéb elv szerint rendezett adatbázis ez. Amiért mégis inkább interneten érdemes olvasni, az a beépített szótár funkció; ismerős a lusta nyelvtanuló, aki nem tanulja meg a szavakat, mert messze van a no deposit bonus szótár, vagy mert annyira nem érdeklik a szavak, hogy az olvasást percekre megszakítsa folyamatosan? Nos, nekik kiváló megoldást nyújt az oldal, hiszen bármely szóra kétszer kattintva megnyílik egy szótár egy külön ablakban a szó jelentésével, kiejtésével, és szókapcsolatokkal. Azaz, a szótárazás többé nem nyűg, két kattintással kiváltottuk a nehéz könyvek fárasztó mozgatását J.
b) Silly books (http://www.sillybooks.net/page_two.htm)
Ez az oldal kisebbeknek szól, és a történeteket képekkel, animációkkal, és hanggal is illusztrálják. Külön érdekesség, hogy ’karaoke’ stílusban a szó, amelyet éppen kiolvas a mesélő, mindig más színűvé válik.
Itt tehát az animáció jelenléte, a kép, szöveg és hang hármas egysége indokolja, hogy az órán, számítógépteremben használjuk az oldalt, hiszen garantáltan többet nyújt, mint egy egyszerű passzív olvasói ’élmény’.
c) The new news (http://www.harcourtschool.com/activity/trophies/rsr/new_news.html)
Ezen az oldalon az olvasást írással kombinálhatjuk. Kezdőknek, és/vagy gyerekeknek rendkívül hasznos lehet, hogy a mondatok, cselekmények közötti kapcsolatokat megértsék, és érdekesen gyakorolják. A feladat tartalmaz érdekes interaktív elemeket, ezért nem csupán bemutat, hanem gyakoroltat, magyaráz, segít, javít és visszajelzést is ad! Természetesen egy adatbázis húzódik meg az oldal mögött, azaz garantáltan addig gyakorolhat mindenki, ameddig csak szüksége van rá.
d) Read the words (http://readthewords.com/)
Ez az oldal arra ad lehetőséget, hogy az elolvasott szövegből hanganyagot hozhassunk létre. Jelenleg 3 nyelven érhető el ez a szolgáltatás, és 80 000 szóig felolvas nekünk bármit. Az órán olvasmányok ’hangosítására’ remekül használható, de akár a diákok saját írásaiból is hangoskönyvet készíthetünk gyorsan, és praktikusan (megj.: a program azért nem teljesen ad autentikus érzést, némileg érződik a gép a hang mögött! Ez különösen hosszabb szövegeknél bizonyulhat nehézkesnek).
Összegezve: bár az olvasáskészség fejlesztését tarthatnánk az internettel legegyszerűbben fejleszthetőnek, láthatjuk, hogy pont a hagyományos olvasással rokon módszertan miatt ez talán a legnehezebb. Ne feledjük; fontos, hogy az óra tervezésénél a célok közé írjuk/gondoljuk bele, hogy miért érdemes az órát a számítógépteremben tartani. Ha nem tudjuk pontosan meghatározni az internetes óra célját, illetve az IKT szerepét az órán, akkor lehet, hogy érdemesebb azt az órát hagyományos tanteremben tartani.
